az ingyenes nem mindig ingyenes!

Csábító hirdetések

2011-11-19 14:41:36 | Módosítva: 2011-11-19 14:41:36

Az ördög az apró betűs részletekben rejlik. Hiába kínálja egy vállalkozás hirdetése címében, hogy szolgáltatása ingyenes, ha az általános szerződési feltételekben megbújik az a bizonyos kivétel. Bizony, pórul járhatnak azok a fogyasztók, akik nincsenek tisztában azzal, mit írtak alá, vagy milyen szerződési feltételeket hagytak jóvá.

Unalomig ismert jó tanács: az általános szerződési feltételek mindegyikét el kell olvasni, legyen szó bármennyire is apró betűs, vagy éppen nehezen értelmezhető részletről. Jól tudjuk azonban azt is, az elméleti előírás és a gyakorlat között tátongó lyuk hatalmas, melyet példánk tökéletesen bizonyít. Elöljáróban azonban annyit: legyen szó gépjármű-, ingatlan- vagy bármilyen más termék adásvételre vagy bérletre kínálta hirdetésről, sosem szabad „vakon”, a szerződési feltételek ismerete nélkül azt aláírni, megrendelni, igénybe venni. Hiszen ezen ördögi részletek azok, amelyek a jól hangzó és csábító hirdetési címek mellett azon részletrendelkezéseket tartalmazzák, melyek nem kis mértékben lesznek hatással szerződésünkre, és ennek következtében pénztárcánkat is alaposan érinthetik.

Így a legfontosabb, hogy átnézzük az árral, a fizetési feltételekkel kapcsolatos előírásokat. Ha ingyenesnek vagy díjmentesnek hirdeti az adott cég a szolgáltatását, akkor is legyünk óvatosak! Nézzük meg, nincs-e olyan szerződési pont, amely meghatározott időhöz, vagy feltételhez köti az ingyenességet, és azon felül már díjfizetési kötelezettségünk van! Ugyancsak figyelembe kell venni azon pontokat, amelyek a fogyasztó kötelezettségeit rendezik. Ilyen lehet például az adott hirdetés lemondása, vagy a lemondás bizonyítása, azaz például, hogy az adott, hirdetésünket törlő levelet, vagy e-mailt elküldtük-e a vállalkozás részére.

Figyeljük a webes üzeneteket!

Nem árt tudni, hogy sok cég alkalmaz olyan gyakorlatot, amelynek értelmében a felhasználói felületen értesít minket a különböző szerződés-módosításokról. Így hiába látogatjuk nap mint nap elektronikus levelezésünket, és a különböző közösségi oldalakat, ha közben a szolgáltató felületén érkezik a hír: megemelték a hirdetési díjat, vagy változtattak valamely feltételen. Komoly gondban lehetünk, ha ezekről nem értesülünk időben azért, mert a szerződési feltételeket nem kellőképpen ismerve nem látogattuk a felhasználói felület biztosította levelezést.
És végül, de nem utolsó sorban: ne ugorjunk bele az első „szembejövő” lehetőségbe! Azaz ha házunkat, autónkat vagy bármely más tulajdonunkat hirdetni akarjuk, nézzük át, milyen lehetőségeink vannak, mely oldalak nyújtanak erre irányuló szolgáltatást, és azt milyen feltételek, árak és korlátok között teszik meg! Csak így kerülhetjük el ugyanis azon problémákat, amelyeket ezen szerződési feltételek nem ismerete okoz, és amik rendkívül komoly hatással lehetnek anyagi forrásainkra.

Az ingyenes, ami csak részben ingyenes

Mi sem bizonyítja ezt jobban azon példa, melynek során fogyasztók meglehetősen széles köre került komoly bajba, és a korábban ingyenesnek hitt szolgáltatás miatt végül többszázezer forintos tartozás terhelte őket. Az eset - amilyen bosszantó és egyben kétségbeejtő -, annyira tanulságos is: a szolgáltató vállalta, hogy ingyenesen hirdeti a fogyasztók ingatlanjait honlapján.

Az ingyenesség azonban – mint az a fogyasztók számára csak utólag derült ki – a 30 napos próbaidőszakra terjedt ki. Az általános szerződési feltételek ugyanis előírták a számukra, hogy a fogyasztók feladata a hirdetést törölni, illetve a felmondást jelezni hitelt érdemlően a szolgáltató felé, ha hirdetési szándékuk megszűnt. A nagyobb baj, hogy amennyiben a 30 napig ingyenesen biztosított hirdetést nem törli a fogyasztó, akkor bizony határozatlan idejű szerződés jön létre, amely már nem ingyenes, magyarán, ha 30 napon belül nem mondjuk le hirdetésünket, fizethetünk. És mindez megtalálható az általános szerződési feltételek egy pontjában.

Napi 1%-os kötbérrel a csőd felé

A vállalkozás nem éppen fogyasztóbarát magatartását jelzi az, hogy a cég csupán a hirdetés felhelyezésétől számított 90. napon kéri először a díjakat és egyéb költségeket, amelyekről a későbbiekben még lesz szó. Vagyis az a fogyasztó, aki nem ismeri a szerződésnek a „30 napon túl már nem ingyenes” kitételét, az csak három hónap után jön rá, hogy komoly összeggel tartozik a szolgáltatónak. Az „össztartozás” pedig csak nagyon kis részben tevődik össze a lejárt tartozásból, azaz amennyiért szolgáltatja a hirdetési lehetőséget 30 napon túl a vállalkozás. A 4500 forintos (áfát még nem tartalmazó) havi díjon felül további, sokkal jelentősebb részösszeg a napi 1, azaz egy százalékos kötbér, mely nem véletlenül sokkolta a fogyasztókat. A fizetési emlékeztető 400 forint, a fizetési felszólító 500 forint, amelyeket elektronikus úton kapnak meg az ügyfelek.

Újabb és újabb költségeket vernek a fogyasztókra

A levélben kapott fizetési felszólítás 1000 forint, míg a postaköltség ebben az esetben 400 forint. Ne feledkezzünk meg a 350 forintos banki befizetési díjról, amely postai befizetés esetén – úgynevezett analitikus költségként – 650 forintot jelent. Summa summarum; volt olyan fogyasztó, aki a 200 000 forintos, két éve lejárt tartozása mellé 600 000 forintos késedelmi kötbérfizetési felszólítást is kapott, és az egyéb költségekkel kiegészülve teljes tartozása közelítette az egymillió forintot. Mindez azért, mert nem olvasta el a – tegyük hozzá rögtön, többnyire tisztességtelen – általános szerződési feltételeket.

A következmények

Nem véletlen, hogy az eset hatalmas felháborodást váltott ki mind a fogyasztók, mind a fogyasztói érdekek védelmét ellátó társadalmi szervezetek között. Közérdekű perek indultak, és jelenleg a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálatot folytat az ügyben. A hatalmas visszhangot kiváltó tevékenység még a behajtással foglalkozó céget is arra sarkallta, hogy mondja fel a vállalkozással a szerződést, és arra hívta fel ügyfelei figyelmét, hogy tekintsenek el a már kiküldött felszólító levélben szerepelt összeg befizetésétől. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a későbbiekben más behajtó céggel próbálkozzon a vállalkozás, ráadásul közben sok fogyasztó már befizette a hatalmas tartozását.

De jól mutatja az ügy súlyát, és a korábban már taglaltakat is: sok kellemetlenségtől szabadulhatunk meg akkor, ha tudatosan választunk, ha szerződéseink minden egyes apró részletét átolvassuk, felismerve így azon a sokszor tisztességtelen feltételeket és buktatókat, amelyek komoly problémákat okozhatnak számunkra, és melyek könnyen családunk anyagi csődjéhez is vezethetnek.

A történet vége

A cikkben bemutatott, tisztességtelen, fogyasztókat megtévesztő gyakorlat gyanúja ellen több fogyasztóvédelmi szervezet is bejelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál, és televíziós műsorok is foglalkoztak a témával. A sajtó útján igyekeztek felhívni a figyelmet a veszélyekre, tanácsokkal látták el a lakosságot. Ennek eredményeképpen két konkrét esetben is az intenetes hirdetési felületet működtető vállalkozóval a behajtó cég felmondta a szerződést, a korábban kiküldött fizetési felszólításokat tárgytalannak tekintve. A csekkeken szereplő összegeket nem kell kifizetni.
Remélhetőleg ezzel véget ért ez a történet, és a sok ezer lakását hirdető fogyasztónak nem kell a többszázezer forintos tartozását kifizetnie. Mindenesetre sajnos nem ez az egyetlen példa, és nem kizárólag az interneten elérhető tisztességtelen vállalkozások működnek. Legyünk hát óvatosak, fogadjuk meg a fogyasztóvédelemmel foglalkozó szervezetek figyelmeztetését.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-5359/Csabito_hirdetesek