és amit tehetünk növényeinkért…

Fagytűrés, télállóság –

2012-01-08 20:59:53 | Módosítva: 2014-02-11 11:03:14

Néhány növény jól tűri a téli viszontagságokat, mások belehalnak ebbe. Némelyek csak korlátozottan télállók. De mi is a fagytűrés, a télállóság, és hogyan segíthetünk növényeinknek ebben?

A növények fagyállósága genetikai és élettani folyamatoktól függ. Utóbbiakba némiképp mi is besegíthetünk. A genetikai adottságokra nincs ráhatásunk, ha mondjuk egy trópusi növény és ősei soha nem találkoztak faggyal, akkor az első mínusz hőmérséklet elpusztítja őket.

Más növények, mondjuk a tajga fenyői többször vannak fagypont alatti hőmérsékleten mind afelettin, ezért nekik ez nem okoz gondot. További növények csak részben fagy-, és téltűrők: bizonyos fokig, bizonyos ideig képesek a hideget elviselni és csak meghatározott fejlődési stádiumukban. Vegyünk egy példát. A diófa nálunk télálló. Ősszel lehullajtja a lombját, felkészül a téli hideg időre, és csak ennek elmúltával bont rügyeket. Ám a tavasszal már kilombosodott fát, ha fagyhatás éri, az összes levele megfagy és lehullik. Azaz csak akkor télálló, ha felkészült rá. Természetesen egy ilyen fagyhatás e fajt nem öli meg, a levelek lefagynak, de az alvórügyekből később képes újra kilombosodni a fa.

Vagy amikor eljön az ősz, a télálló szabadföldi kaktuszok összetöpörödnek, jól láthatóan leadják víztartalmuk jelentős részét, felületük csökken, és a földhöz simulnak. Ha ősszel kiássuk őket látható, hogy nincsenek már hajszálgyökereik, hiába az őszi esők, vizet már nem vesznek fel. Az igazi ellenség ebben a szakaszban a hideg, gyakran heteken át hulló csapadék, és a köd. Ilyenkor még pozitív a hőmérséklet, az állandó felhőzöttség miatt a UV-sugárzás csökkent. Minden adott hát a gombák és a baktériumok szaporodásának. Tehát az ősszel már nyugalomba vonult kaktuszokra komoly fenyegetést jelentenek a mikrobák. Ha megsérülnek ilyenkor, akkor könnyen válnak áldozattá, ezért sem szabad ilyenkor már mozgatni őket. Az ónos esők és a hó több módon veszélyeztetik a kaktuszokat: egyrészt állandó érintkező nedves felületet szolgáltatnak, másrészt ráfagyván a növényekre teljes hypoxiát okoznak. Annak ellenére, hogy a növények hibernált állapotban vannak, valamennyi légzésre szükségük van, ami nem gázcserenyílásokon keresztül, de lassú diffúzió útján is történhet.

A fagytűrés és télállóság nem ugyanazon fogalmat takarnak. A fagytűrés annyit mond számunkra, hogy mi az a minimális hőmérsékleti tartomány, amit adott ideig el tud viselni egy élőlény maradandó károsodás nélkül (száraz körülmények között, légmozgás nélkül stb.).

A télállóság ennél komplexebb fogalom. Lényegében földrajzi helyzettől függően változik, hiszen mást jelent a tél Szibériában, és mást Olaszországban. A télállóság fogalmában benne van a szél (ami nagymértékben tudja csökkenteni a relatív hőérzetet), a csapadék minősége, a hóval borítottság ideje, ónos esők megléte (ez hipoxiát azaz a növényi sejtekben oxigénhiányt okoz), a levegő páratartalma (ha száraz, a párolgás miatt, ha nedves, a gombák szaporodása jelenthet veszélyt). A hőmérséklet napszaki ingadozása és a globális sugárzás is fontos tényezők. A talaj átfagyottsága, egyáltalán a tél hossza és átlaghőmérséklete, minimum és maximum értékei stb.

A fagy során a sejt közötti járatokban jég képződik. A jégkristályok tönkretehetik a sejtek membránjait, ami a sejt pusztulásához vezethet. Ugyanakkor a jég képződése kivonja a sejtekből a vizet, tehát a hideg okozta stressz egyúttal szárazság-stresszt is okoz. A növény az edződés folyamán szerves anyagok – köztük szénhidrátok – felhalmozásával védekezik a vízelvonás ellen. Mindezek mellett olyan fehérjék is képződnek, melyek a membránokat védik, vagy olyan membrán-alkotórészek keletkeznek, melyek a membránokat „rugalmasabbá” teszik.

Mit tehetünk a növényeink fagytűrésének fokozására?

A növények edződés során érik el a genetikailag meghatározott fagyállóságukat. Ez a folyamat a természetben ősszel fokozatosan zajlik le a csökkenő hőmérséklet és nappalhossz következtében.

A nyár végén ezért már ne öntözzük és nitrogén túlsúlyos műtrágyát se adjunk növényeinknek mert ez hátráltatja az azévi vesszők beérését, ami a télállóság alapfeltétele.

Hagyjunk időt növényeinknek arra, hogy hozzászokjanak az egyre változó hőmérséklethez. A bent telelő, de hűvösön tartandó növényeket csak akkor hozzuk be a kertből, amikor hasonló mértékűre csökken a kinti hőmérséklet, mint a teleltetés hőmérséklete.

A karácsonyfával gyakran elkövetett merénylet, hogy januárban a meleg szobából egyből a kinti mínuszok közt találja magát kiültetve. A fenyő bírja a fagyot, de az ekkora hőmérsékletváltozást nem mindig. Figyeljünk a fokozatosságra.

Érvényes ez tavasszal is: a kirakott növényeket először a kert védett részén helyezzük el, ahol a fagyveszély és a napégés veszélye is kisebb. A benti körülmények közül, csak fokozatosan kerüljenek ki a növények, legyen átmenet a változásban. A kirakott cserepes növényeket, egynyáriakat, május közepéig tartsuk a földtől 1-1,5 méter magasságban, így az ilyenkor gyakori talajmenti fagyok káros hatását kivédhetjük.

Ma már kevésbé divatos megoldás, de a gyümölcsfák, díszfák kérgének meszelése is fagyvédelmi célokat szolgált amellett, hogy a mész a kérgen lévő kártevőket is elpusztította. A fehér szín visszaveri a napsugarakat, így azok később melegítik fel a fa törzsét. A szürke, vagy sötétbarna kéreg hamarabb felmelegszik, mint a fehérre meszelt, megindul emiatt a nedvkeringése, és a rügypattanás. És ha mégis jön a fagy, akkor a kibomlott rügyek is lefagynak, a törzs pedig megrepedhet. A fehérre festéssel késleltethetjük ezen élettani folyamatok beindulását, akkorra, amikor a fagyveszély már kisebb.

A teljes vegetációs idő során azzal, hogy megfelelő trágyázással, jó növényvédelmi kezelésekkel jó kondícióban tartjuk növényinket, ezzel a téli felkészülésüket is segítjük.

FRIGOCUR

Fagyvédő, termésnövelő, kondíciójavító készítménnyel
Gyümölcs és szőlő kultúrákban a FAGYKÁR csökkenthető,
a regenerálódás gyorsítható, a későbbi, illetve a következő évi fagykárok megelőzhetők
Az árbevétel 20-60%-kal növekedhet!

FRUCTOCUR KFT.
4440 Tiszavasvári, Kisfaludy u. 6.
(06-42) 373-296, (06-20) 9692-515

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Törpe szegfű

A törpe szegfű a nemesítéseknek köszönhetően rengeteg virágszínben és formában beszerezhető, így változatos, és tartása nagyon egyszerű. Kiválóan alkalmas kis termete és jó fagytűrő képessége...


Kerti citrom

Sok olyan egzotikus, még több mediterrán eredetű növény van, melyeknek egyes változatai akár a mi teleinket is kibírják. Érdemes külön kiemelni azokat, melyek nem csak túlélik a telet, hanem...