Kötelező gyakorlatok – KGFB és CASCO

Gépjármű-biztosítások típusai és szabályai

2012-03-19 11:00:56 | Módosítva: 2012-03-26 08:31:16

Mit takar a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, és mi a CASCO? Mire terjed ki a kötelező, és mire nem? Milyen kötelezettsége van a biztosítónak, és milyen a fogyasztóknak? Ilyen és ehhez hasonló kérdések tömkelegével találkozhatunk nap mint nap, mert hiába a jogosítványok és a használatban lévő gépjárművek kiemelkedően magas száma hazánkban, sokan nem tudják, az egyes fogalmak és biztosítások mi fán teremnek.

Alapvetően, legáltalánosabb meghatározás szerint a gépjármű-biztosításokat két nagy csoportba lehet osztani. Az egyik, ami minden üzembentartó, illetve tulajdonos számára kötelező, ahogy a nevében foglaltatik, nem szabadon választható dolog, törvényi kötelesség, legyen szó teherautóról, személyautóról, motorkerékpárról, sőt, akár rendszám nélküli robogóról is, amennyiben a közúti közlekedésben részt kíván venni (kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás).

A másik, amit a tulajdonosok szabadon választhatnak a gépjármű teljes védelmének kialakítása érdekében (köznapi nevén a CASCO). A legkönnyebben úgy tudjuk a két biztosítási típust elkülöníteni, hogy míg a kötelező biztosítás lényege, hogy kár esetén a károkozó biztosítója téríti meg a kárt a vétlen károsultnak, addig CASCO esetén a saját biztosítónk saját kárunkat fizeti meg, függetlenül attól, hogy károkozók vagy vétlenek voltunk az adott balesetben. Szabadon választhatósága révén – kevésbé kötött, és annak tartalma éppen ezért szabadon meghatározható: kiterjedhet elemi kárra, lopásra, rongálásra vagy akár üvegtörésre is. Fontos, hogy e biztosítás kiválasztásánál is alaposan nézzünk körbe a kínálatban! Legyünk figyelmesek a védelmi követelményekre vonatkozó kérdések megválaszolásánál, és a szolgáltatások kiválasztásánál, mert ezzel rengeteg későbbi kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat!

Mire nem terjed ki a kötelező?

A jogszabály tételes, sorrendbe állított felsorolást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mely eseményekre, károkra nem terjed ki a kötelező felelősségbiztosítás. Így a biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak. Ugyancsak nem terjed ki – és ez adja ezen biztosítástípus lényegét – a károkozó gépjárművében keletkezett kárra – arra vonatkozhat a fentebb kifejtett CASCO. Nagyon kevesen tudják csak, hogy ugyancsak nem terjed ki álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett kárra, valamint arra a kárra, amely üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett.

Korlátok személyi sérülés és dologi kár vonatkozásában

A jogszabály természetesen nem ró korlátlan helytállási kötelezettséget ez egyes biztosítókra kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén. Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 1600 millió Ft összeghatárig köteles helytállni. Ezek az összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.

Ittas vezetés, szándékos károkozás, jogosítvány hiánya

Fontos, hogy bizonyos esetekben a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a vezetőtől, illetve a biztosítottól. Így attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette, a biztosítottól, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták, a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át. Továbbá a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte. Ezen kívül az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta, illetve a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta. A követelés összege egyébként ezekben az esetekben 500 ezertől másfél millió forintig terjedhet az alapján, hogy mely kötelezettségét szegte meg az üzemben tartó, illetve a vezető.

Teendők baleset esetén

És hogy mit kell tennünk abban az esetben, ha baleset történik? Nos, személyi sérülés esetén feltétlenül hívjuk ki a mentőket és a rendőrséget. Ezen túlmenően töltsük ki a baleseti (kék-sárga) kárbejelentő lapot, és amennyiben nem tudjuk eldönteni, ki okozta a kárt, hívjuk a rendőrséget, illetve fényképezzük le a helyszínt, keressünk szemtanúkat, akiknek kérjük el nevét, telefonszámát.

Sokszor alapoz meg fogyasztói jogvitát a bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy annak nem megfelelő teljesítése. A biztosított köteles ugyanis a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával, és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – öt munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni. Eközben a károsultnak a káreseményt annak bekövetkeztétől, illetve tudomásszerzésétől számított 30 napon belül kell a károkozó biztosítási szerződését kezelő felelősségbiztosítónál közvetlenül bejelentenie.

Ha pedig olyan gépjárművel okozták a kárt, amely biztosítási szerződéssel nem rendelkezett, akkor a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt Kártalanítási Számla terhére történik a kártérítési összeg kifizetése, így részére kell a káreseményt bejelentenünk. Ezen túlmenően pedig a balesetmentes és óvatos közlekedés mellett – akár CASCO-ról, akár kötelező felelősségbiztosításról van szó – minden esetben alaposan tanulmányozzuk a szerződésünket, hogy tudjuk, mit írunk alá, és tisztában legyünk azzal, milyen jogaink és kötelezettségeink vannak a szerződés teljesítése folytán.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kamerák és jogszabályok

Lapunkban írtunk már a gépkocsikra szerelhető menetrögzítő kamerákról, és annak kapcsán is értekeztünk már, hogy az ilyen kamerák videó felvétele mire használható, és mire nem. Már nem sokkal 10...


Az úszókapu kiválasztása

Hazánkban egyre jobban elterjedt az úgynevezett úszókapu rendszerek használata. Esztétikus, könnyen nyitható és automatizálható. Mind lakossági mind ipari felhasználásra a Roller Gate Kft....