Metszések - nyáron is

Bár növényeink metszését többségében vegetációs időn kívül, azaz késő ősszel, vagy kora tavasszal végezzük, a nyári szezonban is akad néhány ilyen jellegű tennivaló a kertekben. A nyári metszéseknél még nagyobb gondot kell fordítani az ejtett sebek lezárására, hiszen ekkor a növényben folyamatos a nedvkeringés, ami miatt sokkal nagyobb a fertőzésveszély, mint a lombtalan növények alakításakor.

Az egynyári virágokról (főleg a nem öntisztuló fajtákról) vágjuk le az elnyílt virágokat. A futó egynyáriak esetén (főként a petúniáknál), rendszeresen csípjük vissza az egyre növekvő hajtásokat, hogy némi bokrosodásra is serkentsük a növényeket. Ha ezt elmulasztjuk, akkor számíthatunk a hajtások felkopaszodására, azaz augusztus elején már lesznek olyan növényeink, amelyeknek a hosszú és kopasz csüngő szárainak végén találunk csupán néhány levelet és virágot. Ezek rendszeres metszésével elérhetjük, hogy bár a hajtások rövidebbek lesznek, nem kopaszodnak fel.
Az évelő növényekről is rendszeresen szedjük le az elnyílt virágokat. Júniusban vágjuk vissza az őszi virágzású krizantémok és szellőrózsák töveit, hogy őszre kompaktabbak, dúsabban elágazók legyenek. Nyár elején kell metszeni a kora tavaszi virágzású cserjéket is, hiszen ekkorra már elnyíltak. Ha ezek alakítását őszre, vagy következő tavaszra hagynánk, akkor a már kialakult virágrügyeiket csonkítanánk meg, így alig nyílnának a következő tavasszal. A nyári metszéssel ezt elkerüljük, hiszen ilyenkor (kevéssel az idei virágzást követően), még nem alakulnak ki a következő évi virágkezdemények.
A hosszútűjű fenyőket is érdemes metszeni annak érdekében, hogy rövidebb hajtásokat hozzanak, így tömöttebb ágrendszerük alakuljon ki, aminek a díszítőértéke is nagyobb. A feketefenyőt például akkor érdemes a feléig visszavágni, amikor "gyertyaszerű" hajtásai kinőnek, de tűleveleinek még csak a kezdeményei láthatók. Ez sokkal rövidebb szártagot, kompaktabb növekedést eredményez.
A tujáknak és borókáknak a lazább felépítésű változatait is érdemes kissé megnyírnunk a nyár folyamán. Ezeknek már vannak olyan kertészeti változataik, amelyek metszés nélkül is tömör növekedésűek, a régebbi oszlopos fajtákról ez azonban nem mondható el. E hiányosságuk nem csak a díszítőértéküket csökkenti, hanem téli hóállóságukat is. A lazán kilógó hajtásokra ráhulló hó sokkal nagyobb kárt tud okozni, mint a tömörebb felépítésű növényeken, hiszen ezekről "áramvonalas" felépítésüknek köszönhetően, lehullik a hó. E növények hajtásainak épp csak a végét vágjuk le, például egy sövényvágó olló segítségével. Ennek akkor jön el az ideje, amikor az idei hajtások némi tartással már rendelkeznek, tehát nem túl lágyak, zsengék, hanem épp elkezdtek fásodni.
A nyár folyamán sérülést, viharkárt szenvedett fák-cserjék ágait is minél előbb vágjuk le, a lehető legkisebb vágási felülettel, és fedjük be fasebkezelő pasztával.
A gyümölcsösben is akad munka a zöldmetszési idényben is. Egyik legfontosabb, hogy az őszi, vagy tavaszi metszések helyén és a növény tövénél növő vízhajtásokat távolítsuk el, hogy a fa ne ezeknek a fejlesztésére koncentráljon.
A hajtásokon ekkorra már látszik, hogy a virágok közül mennyi termékenyült meg, és kötött be. Ha túl sok terméskezdeményt hagyunk a vesszőkön, akkor rosszabb esetben nem bírják majd tartani a gyümölcsök tömegét, és leszakadhatnak, jobb esetben csupán sok, de apró gyümölcsre számíthatunk.
Csonthéjasoknál (kajszi, őszibarack) a rövid hajtásokon ne hagyjunk meg 3-nál több gyümölcsöt. Az alma esetén se haladja meg a meghagyott gyümölcsök száma a csokronkénti 3-5 darabot.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: metszés

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-570/Metszesek___nyaron_is