Van aki kádban szeret ellazulni, vagy a masszázskádak vízsugarait élvezi, mások inkább a zuhanyozás pezsdítő hatását kedvelik. Természetesen fürdési igényeinket jelentősen meghatározza, hogy fürdőszobánk felszerelése mire ad lehetőséget. Általában a kis alapterületű fürdőszobákban is helyet szorítottak a kádnak, ám ezekben ritkán lehet kényelmesen elnyúlva élvezni a fürdőzést. Ezért azután, egyre többen választják a zuhanykabinok beépítését. Az ilyen kabinoknak ugyanis csekély a helyigényűk, attraktív látványt nyújtanak, praktikusak, és nagyon változatos formai kialakításúak.Az új építésű lakásokban nagyobbak a fürdőszobák, így ezekben már kimondottan esztétikai megfontolásból tervezik be az igényes kivitelű zuhanykabinokat. A választékuk bőséges, és az egyedi kabinok kialakítására is megvan a lehetőség.
Előnyök és hátrányok
A visszafogott helyigény nagyon sok esetben meghatározó, ám a standard 75x90, 80x80-90, 90x90 cm-es méretek mellett ezektől eltérő 80x100, 90x120, 100x150 cm-es alapterületű, sőt egyedi kivitelezésű kabinok között is lehet választani. A különféle típusoknál megválasztható a kabinba lépés ideális módja is. Idős emberek számára is előnyös, mert megszűnik a kádba való be- és a kilépés nehézsége. Sőt, a zuhanykabint - padlószintbe süllyesztett tálca esetén - kerekes székkel is használni lehet.
Az igényes zuhanykabinok tagadhatatlanul dekoratív látványt nyújtanak, ám ezek többnyire nagy alapterületű, színvonalasan berendezett fürdőszobában érvényesülnek igazán. A kabinokba akár masszázs célokat szolgáló 6-9 jettes (zuhanyozó fejes) zuhanypanelt is beszereltethetünk, mindez csak kabintípus és pénz kérdése.
Ám mindennek ára van, a fenti előnyöket sem adják ingyen. Kezdjük azzal, hogy a kádban lehet zuhanyozni, a zuhanykabinokban azonban fürdeni aligha. Pontosabban csak a magasított tálcájúakban, s ezekben sem merülhetünk nyakig a vízbe. Le is ülhetünk, de erre csak a nagyobb alapterületű kabinokban van elég hely, és az ülőke nem mondható kényelmesnek.
Azt se felejtsük el, hogy a kabin tisztítása a kádnál sokkal időigényesebb munka. Különösen az átlátszó-, vagy különféle mintázatokkal díszített oldalburkolatú változatoknál csúf látvány az üvegre száradó vízcseppek nyoma. Még a különleges, vízlepergető bevonattal ellátott üvegeknél sem mellőzhető az összes felület gyakori tisztítása. Nagyon fontos, hogy a helyiség jól szellőztethető legyen, mert zuhanyozáskor több pára kerül a levegőbe, és ez esetenként penészesedést okozhat. A vízkövesedés ellen ajánlatos vízlágyító beépítésével is számolni. Az sem utolsó szempont, hogy egy közepes minőségű zuhanykabin áráért már kiváló minőségű kádat lehet vásárolni. Az olcsó kabinok nem elég dekoratívak, az igényesek ára pedig jóval túllépi a 150 000-es határt, és akkor még a beépítési költségekről nem is szóltunk. Egyszóval a legalább annyi érv szól a zuhanykabinok mellett, mint ellene, így a kiválasztása, beépítése alapos megfontolást igényel.
Kabin változatok
Legegyszerűbbek a sarokba építhetők, amelyek a fürdőszoba egyik csempézett sarkában helyezhetők el. Lehetnek négyzetes, negyed-, vagy háromnegyed-köríves alapúak. Ezen túlmenően a zuhanykabinok szabadon álló változatai is kialakíthatók, de nem ritkák a falazott, és csempével burkolt fülkék sem. Ez esetben rendszerint csak a fülkét záró ajtó lehet üveg, bár a fülke oldalai is kialakíthatók 9 mm vastag üvegfalakból.
Arra is lehetőség van, hogy nagy fürdőszobákban a kád mögötti helyre kerüljön a zuhanykabin. Ilyen esetekben a kabin egyik oldalfala a kád végére támaszkodik, a szemközti oldala pedig lehet üveglap, vagy csempézett falfelület. A kabinok általában 180-195 cm közötti magasságúak, felül nyitottak, bár néhány típushoz rendelhető kupola is. Ennek használat utáni intenzív szellőztetését - a penészesedés megelőzésére - mindenképpen célszerű megoldani. 
Lényeges szempont, hogy a kabinba hogyan lehet kényelmesen belépni. Ezt a kabin elhelyezése és a falak ajtómegoldásai együttesen határozzák meg. A szögletes alapú kabinokba a sarok, vagy az egyik oldal felöl, az íves oldalfalúakba viszont csak középről lehet belépni. Ajánlatos gondolni arra is, hogy a negyed köríves kabinok helyigénye ugyan előnyösebb, ám a lekerekítés miatt belül szűkebb a terük. Különösen igaz ez a lecsapott sarkú változatokra, még akkor is, ha ezek csak 90 cm-es oldalszélességben készülnek. Egyénileg kell eldöntenünk, hogy egy adott helyiségben melyik megoldás a legideálisabb.
Ajtómegoldások
Ez a különféle kabin típusoknak nagyon fontos jellegzetessége. Az ajtók kétféle rendszer szerint működnek. Az egyik fajta teljes-, illetve osztott felületével csap körül kifelé nyílik, ami természetesen megnöveli a kabin helyigényét, ezért erre figyelmet kell fordítani. A forgáspont esetenként az ajtó sarkától távolabb helyezkedik el, ez viszont a belépőszélességet csökkenti. Ezek a szempontok főként falazott fülkébe szerelendő ajtóknál lényegesek, amelyek szinte kivétel nélkül csap körül elforgatva nyithatók. Ilyen esetekben az ajtó szélességével azonos szabad térre van szükség a kabin előtt. Ez azonban szinte mindegyik kabintípusra érvényes, hiszen egyik sem akadályozhatja a helyiségben való mozgásunkat.
Előnyösebbek az osztott felületű tolóajtók, amelyek nyitáskor az oldalfalak mellé gördülnek. Az ilyen ajtókat az íves és egyenes falakkal határolt sarokbelépős kabinoknál alkalmazzák. Az ajtóelemek az oldalfalak keretébe integrált, többnyire görgős ajtóvezetők segítségével mozgathatók. Nyitáskor az ajtók középről, vagy a kabin sarkától kétfelé tolhatók el. A görgős megoldás az íves, de osztatlan ajtóval rendelkező kabinoknál is megszokott, de ezeknél csak valamelyik oldalfal mellett lehet a kabinba lépni. Az osztott sík- és ívelt ajtók szinte automatikusan záródnak, gumiperemük mágnesesen záródik egymáshoz.
Üveg, vagy akril lapanyagok
A kabinokat többnyire keretbe foglalt áttetsző, vagy teljesen átlátszó üveg-, vagy akrillapok határolják. A műanyagok természetesen olcsóbbak, vastagságuk 3-5 mm közötti, a vékonyabbak áttetszők és többnyire strukturált felületűek. Az átlátszó akrillaposak általában 5-6 mm vastagok, és kényesek a tisztításukhoz használt textíliákra, könnyen karcolódnak.
Az üveg betétlapok edzett biztonsági üvegből készülnek vastagságuk terméktől függően 3, 4, 6, 8 mm vastag. Az íves ajtók természetesen domború üveg betétekkel szereltek. A vastag üvegeket többnyire a drága kivitelű kabinoknál alkalmazzák, amelyeket felül csak ritkán fognak össze kerettel, helyette felül krómacél konzolokkal rögzíthetők a falhoz. Az exkluzív üvegezésű kabinok között számos változat ívelt oldallapokkal határolt, és valóban impozáns látványt nyújtanak, ám ennek megfelelő az áruk is.
Az üvegekről csak annyit, hogy általában átlátszóak, illetve egyik oldalukon strukturált felületűek (grape), vagy anyagukban színezettek és átlátszóak (smoke). Az átlátszó színezetlen üvegek felületét gyakran mattított mintázatokkal teszik attraktívabb hatásúvá, ami bizonyos mértékben az átláthatóságukat is korlátozza.
Keretek és ajtó-vezetékek
A zuhanykabinok oldalait és ajtajait általában szinterezett alumíniumból, igényes kivitel esetén pedig krómozott, polírozott acélból, sőt exkluzív kabinoknál nemes, tömör faanyagokból alakítják ki. A keretek és a lapanyagok különféle párosításával érhető el a zuhanykabinok exkluzív hatása, ami különösen a nagyobb alapterületű és igényesen berendezett fürdőszobákban érvényesül igazán.
Az ajtókat általában a zuhanykabinok keretére szerelt sínekben futó görgők teszik könnyen elmozdíthatóvá. A standard kivitelű kabinoknál ez ritkán állítható be pontosan, amiért az ilyen ajtók lazán és esetenként akadozva mozgathatók. A márkás termékeknél ez kizárt, és már csak a vastag üveg súlya miatt is pontos futásbeállítás és könnyű rugalmas végütközőkkel behatárolt mozgatás szükséges. Ez természetesen minden típusra jellemző, ám a különféle ajtók eltérő súlya miatt az egyszerűbb kivitelűeken ez nem mindig elég korrektül megoldott részegység. Erre a kiválasztáskor érdemes jobban figyelni, különösen a vékonyabb, 3-4 mm vastag biztonsági üvegezésű ajtóknál.
Beépítésre alkalmas zuhanytálcák
A különböző típusú és gyártmányú zuhanykabinokhoz csak a gyártó által ajánlott típusú, többnyire akril alapanyagú, és üvegszállal megerősített zuhanytálcák ajánlhatók. Az igényesebb zuhanykabin változatokhoz ugyanis külön kell beszerezni a tálcát. Ezek különféle színben és magassági méretben választhatók ki. Léteznek padlóba süllyesztett, emeltszintű, és ülőkád jellegű, magasított medencés tálcák. Nagyon lényeges tehát, hogy a tálca és a kabinfal alap geometriája azonos legyen, különben nem lehet ráépíteni magát a kabint. E szempontból előnyösebbek a komplett kabin szettek, amelyek a kabinfalakon kívül a tálcát, a hozzávaló szifont és sok esetben még a zuhanypanelt is magukban foglalják. Így viszont elesünk ez utóbbi szerelvények igényesebb megválasztásának a lehetőségétől, ráadásul az ilyen készletek választéka igen szűk.
Ha tehát zuhanykabint választunk, nagyon alaposan megfontolva döntsünk, mert különben a kiválasztott típusnak csak utólag fedezzük majd fel néhány olyan tulajdonságát, amely elronthatja az örömünket.
