Gyeprácsok és más megoldások

2013-05-14 13:09:01 | Módosítva: 2013-05-14 15:52:09

A gyepek, pázsitfelületek fontos részei a díszkertnek. Sokan haszontalannak vélik, hiszen „a fűvel csak baj van”: öntözzük, műtrágyázzuk, hogy nőjön… Ha megnőtt meg csak a bajunk van vele, hogy vágjuk… Ez azért nem teljesen így van.

A pázsitnak előnye is van, hiszen ez borítja azt a területet, ahol közlekedünk, ahol napozhatunk, ahol a gyerekek játszhatnak. Az való igaz, hogy van munka vele, ezért nem is éri meg aránytalanul nagyra terveznünk a gyepfelületet a kertünkben. Inkább legyen kisebb, de minőségi. A gyep minőségét, szépségét sok minden meghatározza, a talaj adottságoktól kezdve a megfelelő fűfajta keverék kiválasztásáig.

Mire jó a gyeprács?

A gyeprácsok is jelentősen hozzájárulhatnak a gyep szépségéhez, és funkcióinak bővítéséhez. Mert mire is jó egy gyeprács? Elsősorban növeli a teherbíró képességét a pázsitnak. Hiszen ha száraz időben autóval végighajtunk a füvön, akkor nem valószínű, hogy az kárt tesz benne. Eső után, amikor a víztől laza a talaj, már nagy károkat tudunk okozni egy ilyen kocsikázással. 


A gyeprács ezen is segít, hiszen a terhet jobban elosztja, nem károsodik a fűfelület. A vakondok ellen is jó, mert ez az egyébként hasznos állat a pázsit alatt „működve” már kevésbé hasznos. A gyeprácsozott területen hamar észreveszi, hogy nem tud feljönni a felszínre, így távozik.
E fűkiegészítő elemek könnyen és gyorsan lerakhatók. Gyeprácsból leggyakoribb a műanyag és a beton, de létezik keményfából készült is. Illetve mi magunk is készíthetünk természetes kövekből hézagos lerakást, ahol a résekben fű fog nőni. A gyeprács használatakor azonban nem mindegy, milyen a talaj szerkezete. Homokos, laza szerkezetű, szemcsés talajnál nem biztonságos az alkalmazása, mert nagyobb terhelésnél megcsúszhat a burkolat. A gyeprács lefektetése nem bonyolult, akár házilag is kivitelezhetjük, s nincs szükség szegély kialakítására sem.

Műanyag gyeprács

A műanyag gyeprácsok egyik előnye, hogy egy óra alatt egy ember kb. 100 m2-t tud lerakni. Önsúlya kicsi, nagyjából 10 kg négyzetméterenként. Emiatt a szállítási és raktározási költség csekély, csakúgy, mint az alapanyag ára, így egy olcsó megoldás a végeredmény is. Mindezek ellenére a megterhelhetősége olyan magas egy jobb minőségű műanyag gyeprácsnak, hogy nem is gondolnánk. E gyeprácsok rögzítik a talaj felszínét anélkül, hogy a talaj levegőhöz jutását gátolnák.



Egyéb kiegészítő elemek segítségével (forduló elem, 30 és 50 fokos elem, parkolóhelyek kijelölésére szolgáló elemek) rendkívül változatosan lerakhatók. Minimális gondozást igényelnek, csúszás-, és törésmentesek, ellenállnak az időjárás viszontagságainak. A fagynak is ellenállnak (–40 °C-ig) és az ultraibolya sugárzást is bírják, bár jó esetben csak kis részüket érinti ez a probléma. Azt, ami kilátszik a földből. Ám ha a vetés jól sikerül, és dús a fű, akkor az árnyékolja is majd a rácsot. A műanyag típusok további előnye, hogy a szegélyekhez könnyen illeszthetők (ha mégis tennénk), és könnyen vághatók.

Gyeprácskő vagy betongyeprács

A gyeprácskő (vagy más néven pázsitrácskő, gyephézagos beton térkő) arra jó, hogy legyen egy szilárd (beton) burkolat az adott udvarrészen (pl. bejárón), ami mégis valamelyest a természetesség látszatát kelti. A rácslyukakban ki tud nőni a fű, de el tud szivárogni az eső meg az olvadó hó. Olyan helyen is ideális, ahol nagy fák vannak, hiszen egy szilárd, teljes fedést biztosító út ezeknek a vízkészleteit igen megcsappantatná. A betongyeprács azonban út is, de a fa gyökereihez is leszivárog róla a víz. A „gyári” 40x40x8-as betonelemnek 400 Ft körül van darabja, ezeket házilag elkészítve 120 Ft-ból kihozhatjuk.



Mindössze egy sablon kell hozzá. Az lehet zárt aljú, vagy alj nélküli. A zárt aljjal rendelkező sablont lehet rázóasztalon tömöríteni, viszont vagy napokig a sablonban kell hagyni a betont, vagy a kiöntésnél óvatosan kell eljárni: egy lemezt (vagy vastagabb falapot) a sablon tetejéhez kell szorítani, majd hirtelen átfordítani az egészet, és a beton meghúzásáig (a kötés látványos megindulásáig, amikor már összetart az anyag és a felülete sem érzékeny, ha ujjunkkal megnyomjuk) a lemezt alatta kell hagyni. A nyitott, alj nélküli verziónál elég egy sima felületre leteríteni például fóliát, rátenni a sablont, beleönteni a betont, kicsit elsimítani, majd óvatosan felfelé húzva eltávolítani a sablont, és már készülhet is a következő betonelem.

Természetes kövek, füves hézagokkal

Jó megoldás a mű-, vagy terméskő lapok lerakása, melyeket sóderbe ágyazva helyezhetünk el a talajra – megspórolva ezzel a betonöntés nehézségeit és költségeit is. A természetes kövek lerakása azonban kicsit több időt vesz igénybe, mivel az eltérő formájú köveket nagyjából egymáshoz kell illesztgetnünk, hogy egységes járófelületet kapjunk. Amennyiben az egyes kődarabok túl nagyok, nem kell feltétlenül lefaragni, törni. E kövek nagyobb részét mélyebben beáshatjuk a földbe, s közéjük akár termőföldet is szórhatunk, fűmaggal beszórva. A mélyebben leásottak stabilabban állnak. 


A terméskövek között növekvő zöld fű szép, természetes hatású burkolatot eredményez a kertben. A kövek közét kitölthetjük még kavicsokkal, murvával, esetleg fenyő-mulccsal – ha a fű nem felelne meg. Ha stabilabb, nagyobb teherbírású felületet szeretnénk, a köveket betonágyba is rakhatjuk, vagyis habarccsal tölthetjük kis a réseket. Itt azonban a betonnál szokásos problémák (fagyás, repedés, süllyedés stb.) előjöhetnek. Visszatérve az előbbire, ha a hézagokba kavicsot, murvát, kéregzúzalékot szánunk, akkor egyszerűbb a lerakás. Mert fű esetén gondolni kell a fűnyírásra is. Így sokkal nagyobb precizitást igényel a kövek lesüllyesztése, és kiválogatása, hiszen laposak kell, legyenek, hogy ne a rajtuk áthaladó fűnyíró kése bánja a helytelen formaválasztást, vagy az elégtelen lesüllyesztést.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Panel átalakítás betonvágással

A 70-es, 80-as években készült panellakások hibájaként szokták felróni, hogy az alapterületet túlságosan széttagolják, túl sok helyiséget hoznak létre egy adott lakásméretből. Bár sok esetben ez...


Látszóbeton

A különféle technológiával kialakított épületszerkezetek betonból készített egységeinek a felülete többnyire csak különféle utómunkálatokkal tehető esztétikus megjelenésűvé. Az építési technológiák...