Ventilátor, párologtató hűtés vagy klíma?

2013-07-18 12:54:36 | Módosítva: 2013-07-24 18:00:29

Hosszú távon a hőség megviseli mindenki szervezetét, csökken a koncentrációnk, nem tudjuk rendesen kipihenni magunkat. Van néhány eszköz, ami kellemesebbé teheti a forró napokat, már csak az a kérdés, melyiket válasszuk.

A ventilátor nem klímaberendezés, nem hűti le a környezetében lévő levegőt, csak keringeti, átmozgatja, így a szélhez hasonlóan kelt hűsítő érzetet. A megfelelő ventilátor kiválasztása során érdemes szem előtt tartani, hogy az asztali gépek tipikusan munkahelyi eszközök, amelyek személyre szabott ventilációt biztosítanak, íróasztalunk mellett. Nagyobb terek, akár ötven négyzetméteres helyiségek levegőjének átmozgatására – teljesítményüktől függően – az álló, illetve az oszlopventilátorok alkalmasak. Ügyelni kell a helyiségben tartózkodók számára is: egy húsz négyzetméteres irodában egyedül dolgozónak felesleges nagy teljesítményű készüléket venni, ott egy megfelelően elhelyezett asztali modell is tökéletes ventilációt biztosít.


Asztali és állóventilátor működése közben három típushiba jelentkezhet. Az oszcillációt szabályozó kapcsoló elromlása után nem szabályozható a vízszintes irányú mozgás. Eltörhet a fej dőlésszögét beállító kar is. Ilyenkor a ventilátor feje lelóg, a készülék használhatatlanná válik. A ventilátor lapátjainak rögzítése is elfáradhat, ekkor a készülék meglazul, zörögni kezd, teljesítménye is komolyan visszaesik. Az oszlopventilátoroknál jellemző hiba lehet a propeller szennyeződése, ez is leálláshoz vezethet. Tapasztalatok szerint a legtöbb ventilátor rendszeres használat mellett két-három szezonon keresztül képes ugyanolyan teljesítményt nyújtani. Nagyobb belmagasságú lakásokban sokaknak jól beválik a lámpával egybeépített mennyezet-ventilátor. Előnyei közül kiemelnénk, hogy ezek a legzajtalanabbak – alacsony fokozaton alig hallhatók –, és úgy mozgatják meg a levegőt, hogy nem keltenek huzatot, és nem keverik a padlón lévő port. Huzat-érzékenyeknek mindenképpen ezt ajánljuk.

Párologtató hűtőberendezés

Egy párologtató hűtőrendszer lelke a béléstest, melynek felületén a víz elpárolog, és a levegő a testen átjutva lehűl. A párologtató béléstestek bordázott vászon- vagy cellulóz lapokból állnak, melyek a penészedés elkerülése és a hosszú élettartam biztosítása végett impregnáltak. A béléstest időről-időre a készülékbe töltött vízbe merül, vagy egy, erre a célra kifejlesztett vízszóró rendszer spricceli a vizet egységesen a béléstest felületére, hogy a belső levegővel érintkező felület teljesen nedves maradjon. Ventilátorral szívó hatást képezve a meleg levegő átpréselődik a béléstesten. 


A levegő és víz érintkezésének, valamint a ventilátorral képzett légmozgás eredményeképpen, létrejön a párolgás, és az ebből adódó hőelvonás: a ventilátoron valamivel hűvösebb, de párásabb levegőt fúj ki. A levegő hőmérséklete, de legfőképpen a hőérzet néhány fokkal csökkenthető. A párologtató hűtőrendszerek új generációja a párásító hűtőberendezésekhez hasonlóan, direkt a levegőben párologtatja el a vizet. A ventilátor elé rögzített nagy fordulatszámú tárcsába alacsony nyomású víz kerül, melyet a centrifugális erő segítségével a tárcsa peremén található fogazat porlaszt szét. 

Klíma

A klimatizálás, a közhiedelemmel ellentétben, nem egyenlő a levegő hűtésével-fűtésével. A klimatizáló berendezés a levegő legalább kettő tulajdonságának egyidejű szabályozott megváltoztatására alkalmas (például hőmérséklet + páratartalom). Az egyszerű split klíma tehát nem klimatizáló berendezés, csak légfűtő-léghűtő eszköz. A split klímák nagy előnye, hogy a legjelentősebb zajforrás, a kompresszor, házon kívül van. A beltérben tulajdonképpen csak a belső ventilátor működik, mint zajkeltő elem. A split klímák nagy terek hűtésére is alkalmasak lehetnek. Mobilklímának nevezzük azokat a klímaberendezéseket, melyeket kedvünk szerint szállíthatunk, mozgathatunk, egy gyors mozdulattal áttelepíthetünk egyik szobából a másikba. A mobil klíma működése megegyezik a hagyományos, klímaberendezés működésével, ám a meleg oldalon jelentős eltérés van. A „kirakható kültéris” változatoknál a meleget a gép a kültéri egységben elhelyezett kondenzátora segítségével adja le, ami megszokott módszer a már ismert split klímáknál.


Az elterjedtebb, vastag gégecsővel szerelt változatoknál viszont, a gép kondenzátora, ami a szobából elvont energiát hivatott leadni, a készüléken belül helyezkedik el. Erről a kondenzátorról egy belső ventillátor fújja le a meleg levegőt, a vastag gégecsövön keresztül, ki a szabadba. A kondenzátor hűtését a belső, szobából kiszívott, egyszer már lehűtött levegővel oldják meg, így a kiszívott levegő helyére a szoba nyílászáróinak résein, szellőzőn stb. keresztül, új kinti, nyári, meleg levegő kerül be a helységbe. A mobilklíma hűtőképessége ebből adódóan korlátozott, a folyamatosan beáramló meleg levegőt újból és újból le kell hűtenie. Amennyiben évi pár napig használjuk csak, az egyszerű telepíthetőség miatt lehet létjogosultsága.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Nyaralófűtés

Mennyiben különbözik egy alkalmilag használt nyaraló fűtése egy családiháztól vagy lakástól? Sokban, és alapvetően. Az állandó fűtési megoldásoknál első helyen szerepel a gazdaságosság, hiszen...


Gazdaság-klímaváltozás-konferencia

A klímaváltozás elleni küzdelem nem veszélyforrás, hanem lehetőség a gazdasági és kormányzati szereplők számára, hogy összefogjanak, és olyan új, fenntartható megoldásokat találjanak, amelyeket...