Törpe gyümölcsfák

A bonsai alakítás kultúrája jóval ismertebb, ám itt a növény minden részét lekicsinyítik, különböző gondozási technikákkal. A törpe gyümölcsfák esetén csak maga a fa kicsi, a levele, gyümölcse normál méretű. Mielőtt azt gondolnánk, hogy a törpe gyümölcsfák kialakítása egyfajta úri passzió, érdemes megemlíteni, hogy ennek igen komoly gazdasági jelentősége is van. Itt nem elsősorban a hobbicélú balkongyümölcsökre kell gondolni, hanem ebből ültetvények is vannak – hazánkban is.

A törpeség oka lehet genetikai, de okozhatja az alanyhatás, amikor az alany olyan hatással van a rá oltott nemes részre, hogy az teljesen eltérő formát, ágrendszert, méretet alakít ki, mintha saját gyökerén lenne. Az alanyhatás mellett okozhatja még ezt a jelenséget az alany inkompatibilitása, ahol egyszerűen nem passzol eléggé az alany és a nemes, összeforrnak ugyan, de ettől az együttműködésük még nem lesz zavartalan, és a nemes rész ezért törpe lesz.

Gazdasági jelentőség

A törpe fáknak a gazdasági jelentősége is számottevő, hiszen intenzív ültetvényekben ezeket gyakorta nevelik kordon mellett nagy egyedsűrűséggel. A kordon azért kell, mert a gyökérzet sem túl nagy, és egy jelentősebb szél is képes lenne kiborítani a fát. Az ilyen törpe ültetvények jelentősége abban rejlik, hogy rövid életűek ugyan a hagyományos fajtákhoz (hagyományos alany-nemes összeállításokhoz) képest, ám akár már a harmadik évtől teremnek, és a nagy egyedsűrűség miatt a nem túl hosszú termőéveikben ugyanannyi gyümölcsöt megteremnek, mint hagyományos társaik jóval több év alatt. Ez a korai termőre fordulásnak és a nagy egyedszámnak köszönhető.

Felgyorsult világunkban ez azért is jelentős, mert itt is évente jelenek meg új fajták, mások meg kimennek a divatból. Míg egy hagyományos fákkal beültetett ültetvényben az is rizikós, hogy 12-15 év múlva egyáltalán annak a fajtának lesz e még piaca. Az intenzív törpék 10 év alatt már le is teremnek, és lehet új fajtákra cserélni őket, olyanokra, amire a vásárlók „szavaznak”. Emellett a hobbitermesztésben is nő a jelentőségük, hiszen egyre többen vásárolnak cserépben tartható gyümölcsfát.

Mit tudnak a törpék?

Az 1–1,2 méter magas almafa akár 45 almát is teremhet. Egy cserépbe ültetett félméteres barackfának 25-30 termése van. E típusok egyik jelentősége a házikerti termesztésben szintén méretükből ered. A hátsó udvarra, vagy az erkélyre sokkal több fér belőlük. Így bár kisebb mennyiségben, de többféle gyümölcshöz is hozzájuthatnak, azaz kis területen is nagy választék termelhető meg – családi fogyasztásra, tehát nem piaci mennyiségben. Kimondottan díszítőértékkel is bírnak azok a fák, amelyekre többféle fajtát oltottak. A látvány fokozása érdekében olyanokat szokás keverni, melyek jelentősen elütnek színben egymástól: mondjuk zölden-sárgán és pirosan érő almát egy fára oltva igen érdekes látvány érhető el.

Honnan szerezzünk törpéket?

Érdemes olyan faiskolák után kutatni, melyek nem csak a nemes rész alapján adják ki az oltványt, hanem megtudhatjuk, milyen alanyon vannak ezek a fák. Néhány különleges faiskola esetén megrendelhetők speciálisan általunk választott alany-nemes párosításban is növények. Ha ilyen tudományos alapon rendelünk meg oltott fákat, igaz, hogy akár egy évet is várnunk kell rá, de cserébe a növényt speciálisan a kívánt növekedési formára, talajra, betegségrezisztenciára választhatjuk ki. Így sokkal biztosabb, hogy olyan fánk lesz, amilyet szeretnénk. Míg ha csak választunk egy fajtát, ami épp van a legközelebbi faiskolában, arról gyakorta azt sem tudjuk, milyen alanyon van.

Nem csak alany és genetika

A törpeség okaként eddig megemlítettük az alanyhatásokat, és a genetikai tényezőket, ám a metszés és a korlátozott növekedés is legalább ilyen fontosak ahhoz, hogy a törpe fa tényleg törpe maradjon. Józan paraszti ésszel is belátható: ha korlátozzuk a növekedését, akkor kisebb marad a növény. Erre legegyszerűbb módszer az, ha cserépbe ültetjük, hiszen akkor annak mérete behatárolja a gyökér növekedésének lehetőségeit. Érdekes és minden növényre jellemző tulajdonság, hogy ha nem érzi jól magát egy növény, akkor sok esetben dúsabban virágzik. Ennek oka, hogy ha nincs minden rendben, akkor a vesztét érezve a szaporodásra koncentrál, (ezt állatoknál fajfennmaradási ösztönnek mondanánk). A cserepes törpefáknál is felmerülhet ez a jelenség, ám a sok virág jó, de a sok apró gyümölcs már kevésbé. Tehát jól meg kell találni a határt, ahol a korlátozott növekedés még nem megy a termés méretének és minőségének a rovására.

Korlátozzuk a növekedést

A szabadföldbe ültetett példányoknál a növekedés korlátozását speciális metszésekkel, vesszőkötözésekkel, lesúlyozásokkal érhetjük el. Ennek szakirodalma igen kiterjedt, itt inkább csak kedvcsinálóként említjük meg a törpefa nevelést. A legtöbb gyümölcsfát 25-38 centiméteres cserépben kell tartani, azonban a törpe cseresznyefának legalább egy 45 centiméter átmérőjű cserépre van szüksége. A fát termékeny talajba ültessük, amelynek 1/3 része perlitből vagy vermikulitból álljon, mert így a talaj nem fog vízzel telítődni. 

A törpe gyümölcsfáknál a két legismertebb ellenőrzött metszési stílus a bordásfal (egy épületen vagy póznák közt a fák egyenletes távolságban, egy huzal mentén vannak ültetve), és a kordon (a faágak össze vannak fonódva és kerítésszerű motívumot alkotnak). Ezt a két típust bármilyen gyümölcsfából könnyen ki lehet alakítani, és így dekoratív kerítéseket is készíthetünk. Legtöbb törpe fajtája az almák, körték, barackok és egyes szilvafajtáknak van. A nehezen törpésíthető cseresznyefák (a törpe cseresznyefa is elérheti a 6 métert) kisebbre nőnek, ha bordásfalként a fal mellet növekszenek, és így a madaraktól is könnyebb a termést megvédeni.

A gyümölcsfákat 1-2 évente a levelek lehullása után rendszeresen át kell ültetni. Ha a csemete már teljesen kifejlődött, évente igényli a gyökérmetszést és átültetéskor a talaj 20%-át ki kell cserélni. Gyökérmetszéskor a kiálló kis szárakat el kell távolítanunk. Ha valamelyik évben kihagyjuk a gyökérmetszést, fedjük le szerves talajtakarással, vagy tegyünk új komposztot a cserépbe.