Gyümölcssövények térhatárolónak

2013-08-12 15:09:42 | Módosítva: 2013-08-15 10:59:32

A gyümölcssövények igen látványos részei lehetnek a kertnek. Bár több törődést igényelnek, mint a hagyományos sövénymegoldások, de cserébe nem csak díszítenek, hanem gyümölcsökkel is ellátnak bennünket.

A gyümölcssövényeknek két alapvetően eltérő változata van. A klasszikus gyümölcssövény gyümölcsfákból áll, de ezeket úgy neveljük, hogy az ágaik csak két irányba nőjenek, így a korona egy kétdimenziós, síkfelületnek felel meg.  Ennél jóval kevesebb gondozást igényel, ha különféle gyümölcstermő bokrokból állítjuk össze a sövényt. 


Ez sem foglal sok helyet, a szigorú kétirányú metszést is elhagyhatjuk, lévén itt nem nagyméretű fákról, hanem jóval kisebb bokrokról van szó. Az ilyen „cserjés gyümölcssorba” tehetünk szedret, málnát, jostát, berkenyét, galagonyát, ribizlit, köszmétét, vadrózsát, bodzát, somot, mogyorót és még hosszan lehetne sorolni a beilleszthető fajokat. A lényeg, hogy egy változatos, mindig más képet mutató, és valamit mindig termő gyümölcssorunk legyen, ami díszít és terem – egész évben.

A hagyományos gyümölcssövény

Kialakíthatjuk házfal mellé ültetve, kertben kordon mellett térhatárolásra szolgálva, vagy kerítés közelébe ültetve. Mivel kevés helyet foglal, így szinte minden kertben elhelyezhető. Hátránya, hogy növekedése évekig is eltarthat.Lényegében a gyümölcssövény egy speciális orsó-koronaformának számít. Termőágai nem a középső hajtás körül helyezkednek el, a klasszikus orsótól eltérően, hanem csak két irányban nőnek. A termőágak párosával állnak egymással szemben. A gyümölcssövényt drótváz, vagy épület mellett nevelik. Alma, körte és őszibarack ültetvényszerűen is kialakítható sövényformában.


Ültetvényeken célszerű, kertekben viszont költséges a sövény kialakítása, mert erős karók és huzal kell a termőkarok megtartására. A háztáji kert néhány fája esetében nem biztos, hogy kifizetődik egy ilyen befektetés, de látványos. Az orsó alakú fa vízszintes ágpárjaiból alakul ki úgy, hogy csak két irányba, egymással ellentétesen álló ágakat hagyunk meg. A forma a metszésen túl kötözéssel és súlyozással is alakítható. A kordonhoz kötött vesszők pár hónap alatt megszokják az állásukat, és később már a megfelelő irányt tartva növekednek tovább. 

A gyümölcssövény kialakításához a legjobb ősszel elágazás nélküli egyéves facsemetét ültetni. A termő fa kívánt magasságától függően - de általában a legjobb, ha négyszemnyi magasságban - visszavágjuk a facsemetét, ott, ahol az első vízszintes ágpárnak kell kialakulnia. Az ágpárt – ha kissé megerősödnek – a tám rendszer huzalához kell rögzíteni.


Nyáron a mellettük előtörő felesleges hajtásokat ki kell metszeni. Ha meredekek vagy felfelé törők, akkor fokozatosan kell vízszintre húzni: előbb csak 45–60 fokra irányítsuk, majd ősszel vízszintesre kötözzük. Ha a hajtásfejlődés túl lassú, akkor ősszel egyharmadával kurtítsuk meg a huzalhoz erősített alsó karokat. A középső ágat ismét visszavágjuk 4-5 szemnyire, és ez ismétlődik minden vízszintes kar kialakításakor. Többnyire 4-5 emeletet, azaz vízszintes termőkart alakítanak ki pl. az almánál. 

Természetesen ez attól is függ, milyen magas sövényt szeretnénk a kertünkbe. A gyümölcssövények kialakításának komoly szakirodalma van, hiszen ez az alapja a törpealanyra oltott intenzív gyümölcsültetvényeknek is. Ott a kordon azért kell, mert az alany nem lenne képes megtartani a fát támasz nélkül. Álljon itt néhány kép ízelítőnek, hogy milyen az, ha sövényről szedjük a gyümölcsöt.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Sövények kreatívan

A hagyományosnak számító sövényekről már többször írtunk lapunkban, most néhány kép segítségével a „gyakorlatban” mutatjuk be, milyen sokféle megoldás közül választhatunk, ha sövényre van...