Éves kertterv

2014-02-06 12:29:22 | Módosítva: 2014-02-06 12:45:56

Télen nem sok tennivaló akad a kertben, itt az idő a tervezéshez. Minél átgondoltabban alakítjuk ki a következő évre tervezett kertészeti munkáinkat, annál hatékonyabbak lehetünk. Kevesebb munkával, vagy épp kisebb területen, több zöldségünk lesz, és a díszkert is igen látványossá alakítható néhány apróbb változtatással.


„Egy kert soha sincs kész”, ezt már párszor olvashatták lapunkban. Nem kell mindig nagy átalakításokra gondolni, de így tél idején érdemes átgondolni, mit érdemes változtatni a következő évben.

Az olyan helyen ahol már többször pótoltuk a füvet és mégis megritkul, még egyszer kár felülvetni. Helyette nézzük meg az okát, és ha az árnyék az, jövőre fűvetés helyett próbálkozzunk árnyéki gyeppótló növényeket ültetni oda.

Amennyiben a kert nem eléggé átlátható, hanem zeg-zugos, akkor érdemes kicsit átvariálni a benne található még ültethető méretű növényeket. A kerti gyep egy szabad terület, általában innen látunk rá az egészre, vagy a kertben található utak tekinthetők még kiindulási nézőpontnak. Az elrendezés úgy jó, ha ezek mellett alacsony növények vannak, és a telekhatár felé egyre magasabbak, így a magasabb nem takarja az alacsonyabbat, mindegyik jól látszik. Fák, cserjék esetén, ha azok túlnőttek és nem illenek ebbe a rendszerbe, visszavághatjuk, megifjíthatjuk őket. Így megszűnnek a kitakart részek.

Évelő lágyszárú növények esetén, mivel azok átültetése új helyre 4-5 évente amúgy is esedékes, szintén hátrább ültethetjük a nagyobb növésűeket, előrébb a kisebbeket, hogy a tér így tágasabbnak és átláthatóbbnak tűnjön. Érdemes lehet egy-egy gyümölcsfát is beültetni a díszkertbe, pár év múlva jól jöhet még az a gyümölcs, és egy gondozott gyümölcsfa jelentős díszítő értékkel is bír.


A zöldséges és gyümölcsös

Egy másik cikkünkben írunk arról, hogy nagyjából 150 négyzetméternyi zöldséges kert ellát egy átlagos családot (a burgonyát nem számítva). Az ócsai szociális lakóparkba 1000 négyzetméternyi kertet terveztek egy családnak. Hogy mennyi az ideális haszonkert terület, nehéz pontosan megbecsülni, hiszen ez az adott család zöldség-fogyasztási szokásaitól is függ. Statisztikai adatok szerint egy négytagú család egy tagja átlagosan 50-60 kilogramm zöldséget és burgonyát fogyaszt évente a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. Mivel ez tartalmazza a burgonyafogyasztást is, hát nem túl jól hangzó az adat. Annak tükrében főleg nem, hogy 30 évvel ezelőtt 75,6 kilogramm volt a statisztikai fogyasztás, amit 10 százalékkal növelt, hogy az 1980-as években még sokkal több házi kertet tartottak fenn hazánkban. Tehát ha ezt a kiigazítást is figyelembe vesszük, akkor harminc éve 83 kilogramm fogyasztással szemben, most 55 kilogramm az átlag.

Aki tud angolul, és van internet elérhetősége, annak érdemes ellátogatni a www.smartgardener.com oldalra, amiből nem ártana egy magyar nyelvű változat, ami sajnos még nincs. Ez egy haszonkert tervező online program, ami bárki számára ingyenesen használható.


Forrás: Origo

A dolog lényege, hogy betápláljuk az adatokat: hány tagú a család, miből fogyasztunk többet, miből kevesebbet, és ez alapján a program elkészít egy tervet, hogy mikor mit vessünk és mekkora egyedszámban, valamint figyelembe veszi a korán lekerülő zöldségek után felszabaduló helyet is, hogy oda újra, másodnövények kerülhetnek. A smartgardener program szerint már 40 négyzetméternyi kert (ez művelő utak nélkül értendő nettó terület) értékelhető termésmennyiséget ad, megfelelő gondozással.

A program az organikus, azaz bio művelési rendszer szerint tervez, ami jogos is, hiszen kis területen könnyebb vegyszerek nélkül termeszteni. A növények helyfoglalásának időbelisége mellett a társításra is nagy hangsúlyt fektet. Ennek lényege, hogy egyes növények egymás mellé ültetve segítik egymás fejlődését (mondjuk, egyik űzi a másik kártevőjét), míg más növényeket pont nem érdemes egymás mellé tenni. Utóbbinak oka lehet, hogy ugyanazok a kórokozóik, kártevőik, tehát egymás mellé ültetve csak jobban felszaporodnak a nem kívánt szervezetek. Másik lehetséges ok, hogy egyik annyival gyorsabb fejlődésű, hogy árnyékolja majd a másikat, ami miatt az nem fejlődik kellőképpen. De ok lehet két növény távoltartására az is, hogy megegyező a tápanyagigényük, ezért egymás elől veszik fel a tápanyagokat, ha egymás mellé kerülnek, azaz konkurenciái lesznek egymásnak. A program amerikai lévén némi fenntartással kezelendő egy magyar zöldségeskerteket illetően, de amíg nincs magyar változat, addig nagyon jól használható.

A társítások egyik klasszikus példáját a „három nővér ültetési módot”, az amerikai indiánok fejlesztettek ki. Ők egy fészekbe vetették a babot, a kukoricát és a tököt. A bab nitrogénmegkötő tulajdonsága révén a növekedési szakasz lezárulta után táplálja a neki támasztékot nyújtó kukoricát. A kukorica tövébe ültetett tök talajtakaróként viselkedik, és nem engedi kiszáradni a földet. Tehát mindhárom növény segíti egymást, ráadásul helytakarékos is a megoldás, mert nem három ágyásba kell tenni őket, csak egy ágyásnyi helyet foglalnak el összesen.

A szakirodalom a növénytársítással kapcsolatban sok ehhez hasonló trükköt ismer, és az internetről számos ilyen témájú könyv beszerezhető. Ezekben olyan tippek találhatók, hogy a snidling, például serkenti a paradicsom növekedését, és javítja az ízét, távol tartja a kártevőket, a molytetveket és az aknázó legyeket. A torma pedig növeli a burgonya betegségekkel szembeni ellenálló képességét, és az erősen csípős zöldséget nem kedveli a krumplit károsító burgonyabogár.

Amennyiben megismerkedünk az ilyen népi megfigyeléseken alapuló, de azóta már a tudomány által is bizonyított (allelopátia: a növények másodlagos anyagcsere termékeinek egymásra gyakorolt hatása) módszerekkel, kis helyen is jobb terméseredményeket leszünk képesek elérni. Persze csak akkor, ha újra felélednek a ház körüli haszonkertek.


Egy kézzel készült díszkert terve, mely már a kifejlett kori méreteket ábrázolja felülről


Számítógépes kerttervező programmal készült terv


Egy házikert könnyen lehet biokert, hiszen változatos: sokféle növényből van kevés benne, ami csökkenti a növényvédelmi igényt


Évelő növényekkel szép színfoltok alakíthatók ki a kertben


A dézsás növények előnye, hogy könnyen áthelyezhetők a kertben, ahogy a látvány és a funkció kívánja


A ládakerteknek díszítőértékük is van, emellett némi friss zöldséget is szolgáltatnak a konyhára


A haszonkert is lehet szép, csak rendben kell tartani

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Nyár a kertben

A nyár a legmelegebb, és legszárazabb évszakunk. Kerti növényeink ápolását is e két tényhez kell igazítanunk, hiszen ezekből kiindulva számos növényvédelmi probléma és kisebb-nagyobb krízis...


Fűszerspirál

A házikertek hasznos része lehet a fűszernövényes ágyás, hiszen az itt termő növények díszítenek is, de a konyhában is jó hasznukat vesszük. Mindezt még látványosabban készíthetjük el...