Alig van különbség

A nyári energiafelhasználás növekedésének egyik fő oka a klímaberendezések használata, amelyek széndioxid kibocsátása ráadásul még inkább hozzájárul az átlaghőmérséklet emelkedéséhez. A légkondicionálók ugyanakkor nem csak a környezetre, de pénztárcánkra is káros hatással lehetnek. Otthonunk egy fokkal történő hűtése háromszor több energiát emészt fel, mint egy fokkal történő fűtése. Ha azonban épületeink energetikai szempontból korszerűbbek, megfelelően hőszigeteltek lennének, hűtésük külön energiaráfordítás nélkül megoldható lenne. A megfelelő árnyékolás és szigetelés együtt nyáron akár 5-7 fokkal is csökkentheti a lakások belső hőmérsékletét.

Hűtéssel fűtjük a Földet

Tavaly az ország energiafogyasztásának nyári csúcsát június 20-án érte el, 6193 MW-tal, télen pedig december 4-én használtuk a legtöbb energiát, 6307 MW volt a villamosenergia-rendszer összterhelése. Tartós kánikulában a klímaberendezések használata miatt 15-20 százalékkal is több lehet a villamosenergia-felhasználás az átlagosnál. Emiatt a nyári villamosenergia-igény megközelíti, és a jövőben várhatóan meg is haladhatja a téli napok igényét.

Az utóbbi években megfigyelhető a téli és nyári napok átlaghőmérsékletének növekedése, ami hatást gyakorol a téli és nyári időszakok villamosenergia-igényére is. Minél többet használjuk ugyanis a légkondicionáló berendezéseket, azok széndioxid kibocsátása miatt a globális felmelegedés ördögi kör-szerűen annál nagyobb mértékben nő.

Pénztárcánk bánja

Vitathatatlan, hogy hűsebb környezetben könnyebb a munkára koncentrálni, pihentetőbb az otthoni kikapcsolódás is. A túlzott légkondicionálás viszont egészségügyi panaszokat okozhat, emellett pedig az sem elhanyagolható szempont, hogy egy-egy légkondicionáló berendezés mennyi energiát fogyaszt. Egy átlagos teljesítményű klímaberendezés havonta kb. 250 kWh-val növeli meg az áramfogyasztást, ami 8-10 ezer forintos plusz költségként jelenik meg a villanyszámlán. 

Az épületek hűtése és fűtése 45%-át teszi ki az Európai Unió összes energiafogyasztásának. Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40%-át épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható. A megközelítőleg 4,3 millió lakást kitevő állomány 70%-a nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek, az arány a középületek esetében is hasonló. Az elmúlt évek során végrehajtott lakossági energiahatékonysági programoknak köszönhetően a helyzet javuló tendenciát mutat, de ma még egy azonos alapterületű budapesti lakás fűtési energiafelhasználása duplája egy hasonló bécsi lakásénak.