Az esőztető szórófej a nagy kilépő nyomással szinte önmagát tisztítja működés közben
Öntözni azért szükséges, mert hazánkban sem a csapadék mennyisége, sem időbeli eloszlása nem olyan, ami teljesen megfelelni a kultúrnövényeink igényeinek. A tavaszi csapadék jókor jön ugyan, ám az akkor képződött tartalékok nem tartanak ki a nyári időszak végéig, ezért a vegetációs időszak szárazabb részében vízpótlás szükséges.
Az öntözés hatékonysága
Legtöbben az esőztető öntözést alkalmazzák, amihez egy egyszerű szórófej elegendő. A dolog pozitívuma, hogy a növény tényleg hozzájut a szükséges vízmennyiséghez, ám ez nem a legoptimálisabb módon. Esőztető ötözéskor nedvesedik a levele, ami növényvédelmi problémákat okozhat, hiszen ez segíti a gomba-, és baktérium kórokozók szaporodását, terjedését. A víz egy része a gyökerektől távolabbra kerül, emiatt onnan vagy leszivárog a talajba, vagy elpárolog onnan: a lényeg hogy nem hasznosul a növény számára. A mikro öntözési megoldások, például a csepegtető, mikroszórófejes öntözés stb. ilyen szempontból előnyösebbek. Kisebb mennyiségű vizet, de hosszabb időszakon át adagolunk, így minimális az a veszteség, ami ebből a vízből nem a növény számára hasznosul. És a leveleket sem nedvesíti.
Öntözés cseppenként adagolva
A csepegtető öntözés egy korszerű, takarékos öntözési mód. A vizet kis vízkibocsátással közvetlenül a növény tövéhez adagoljuk, emiatt szinte a teljes kiöntözött vizet hasznosítani tudja a növény. E technológia során a csepegtető testek vízkibocsátása óránként mindössze néhány liter. Ezt az értéket a különböző csőtípusokon pontosan megadják. Minél kisebb a vízkibocsátás, annál több növénytőhöz tudjuk a vízforrás által biztosított vizet elosztani, tehát egyszerre annál több növényt tudunk öntözni.
A csepegtető öntözés egyik módja a csepegtető cső. Amennyiben egy egyszerű cső hosszában azonos méretű lyukakat fúrnánk, azt tapasztalnánk, hogy az első lyukon sokkal több víz jön ki, mint a betáplálási helytől távolabb levőn. Ennek oka a csőben kialakuló nyomásveszteség. A csepegtető testekkel és csepegtető csővel ezt a nyomásveszteséget úgy küszöböljük ki, hogy a kilépés előtt egy kis labirintuselemen késztetjük áthaladásra. Ekkor lecsökken a nyomás, és adott idő alatt a gyár által megadott vízmennyiség (1, 2, 4, 8 stb. l/h) tud csak átjutni rajta. De az egyenletesen, a cső teljes hosszában.
A csepegtető csöveken a vízkijutási helyek egymástól azonos távolságra vannak, tehát ennek nagyjából megfelelő távolságra kell ültetni az öntözendő növényeket. Így tudjuk mindig a gyökérhez juttatni a vizet.
Ha a növények nem egyforma távolságra vannak ültetve, akkor nem a csepegtető cső, hanem a csepegtető testes technológiát kell választanunk. A csepegtető testeket növények egyedi öntözéséhez, valamint szabálytalan és nagy növényközök esetén érdemes használni, ahol a vízkibocsátás helyét egyedileg kívánjuk meghatározni. Ahol szükség van vízkivételi helyre, oda helyezünk el a csepegtető testekből.
Csepegtető öntözésnél feltétlen javasolt szűrő használata. Mivel a víz áthaladása a csepegtető testen igen kis keresztmetszetű csatornán (labirinton) keresztül történik, a dugulásveszély csökkentésére az öntözővizet fontos szűrni. Szűréssel a rendszer élettartamát évekkel megnövelhetjük.
A csepegtető
csöveken folyamatosan kis vízadagok jönnek ki, célzottan a növény tövénél
Az árasztás
hosszú hatású, ám házikertben nincs jelentősége
Az öntözőrendszer
esőérzékelővel, vagy műtrágya adagolóval is összeköthető.
Gyepfelületnél az
esőztetés a legjobb megoldás, a csepegtető öntözés növények egyedi vízpótlására
alkalmas