Mire jó egy párkánykert?
Tudományosan bizonyított tény, hogy a növények közelsége jó hatással van az ember lelkivilágára, megnyugtatóan hat látványuk, és gondozásukkor is kikapcsolja az ember a mindennapi bajait. A szobai növények párologtatása javítja a levegő minőségét, ami szintén pozitív hatással bír.
Az ablakpárkányok a növények elhelyezésére azét is ideálisak, mert a fényviszonyok itt a legjobbak. A párkánykert kialakítása nem bonyolult dolog. Minél szélesebb a párkány annál jobb, annál több növényt, könnyebben elrendezve tudunk ott nevelni. Ha az ablak kifelé nyílik, akkor inkább a belső párkányt használjuk „kertészkedésre”, ha befelé nyílik, akkor a külsőt – hiszen így nem kell ablaknyitáskor rakosgatni a növényeket. A külső párkány lejtése a vízelvezetés szempontjából előnyös, ám ha növényeket tartunk rajta ez kevésbé jó: egyrészt könnyebben leesik a cserepes növény róla, másrészt az öntözéskor is féloldalasan nedvesedik majd át a föld. Ha a külső párkányon tartunk növényeket, valamilyen módszerrel mindenképp oldjuk meg, hogy azok nagy szélben se eshessenek le, mert egy több emelet magasról lerepülő virágcserép akár halálos balesetet is okozhat. Cserép helyett növényládában is tarthatunk a párkányon növényeket: ennek előnye, hogy nagyobb tömegéből adódóan stabilabban áll, de a megfelelő rögzítésről ekkor is gondoskodjunk.
Szinte bármit tarthatunk a párkányon
A déli oldal ablakai a legvilágosabbak és legmelegebbek, az északi oldalra csak árnyéktűrőket válasszunk. A keleti és nyugati homlokzatok ablakainak pedig a legkiegyenlítettebbek a fényviszonyai.
A párkánykert fő feladata, hogy esztétikus legyen, a kilátást javítsa, de emellett más hasznos funkciókra is alkalmas. Sokan tartanak a párkányukon fűszernövényeket, hiszen ezek szépek is, és a konyhában felhasználhatók. Mivel a növények edényzete korlátozott méretű (a szabadföldbe ültetettekhez képest), így az ebbe ültetett növényeket rendszeresen metszeni kell annak érdekében, hogy a lombozatuk ne nőjön nagyobbra, mint amit gyökérzetük ellátni képes. A fűszernövényeknél ez a gyökér-lomb arány megőrzését célzó metszés egyben a fűszerek szürete is, tehát nem megy kárba a levágott növény. Párkánykerti nevelésre az amúgy nagyobb növésű fűszernövények is alkalmasak, hiszen azok is alacsonyan tarthatók a rendszeres nyírással. Mutatósak azok a beültetések ahol lefelé csüngő fajok és felfelé növekvők is be vannak ültetve, hiszen az előbbiek lefelé takarják az edényt a felfelé növekvők meg díszítenek az ablakon kitekintve. Fűszerekből például tehetünk kakukkfűféléket edénytakarásra, és nagy növésű fajokat: metélőpetrezselyem, zsálya, lestyán, borágó stb. díszítésre és természetesen használatra.
Az egynyári virágok a legszínesebbek
Ha a funkció kevésbé cél, akkor a legszínesebb ablakkertek az egynyári virágokból készíthetők (petúnia, muskátli, bojtocska, bársonyvirág, törpe dália), ezek hátránya, hogy télre kifagynak. Ilyenkor levágott fenyő, vagy tuja ágakkal pótolhatjuk őket, melyek a tél végéig díszítenek, majd újra beültethetjük a virágládát.
Főleg déli fekvésű ablakokban mutatnak jól a kaktusztálak, melyek a tűző napot és a forróságot kifejezetten meghálálják. Kintre tehetünk télálló kaktuszokat – akkor azokat a hideg évszakban is kint tarthatjuk. Ha nem télálló fajokat választunk, akkor a tavasztól-őszig kint tartott példányokat télen hűvös, 5 °C körüli világos helyen teleltessük.
Számos törpe örökzöld kapható, amelyek virágládában is jól megvannak, és lassan növekednek – ezek is ideálisak ablakkertbe. A telet is kibírják, hiszen a magasban egyrészt melegebb kicsivel a levegő, mint talajszinten, másrészt egy jól benapozott párkányon sokszor felenged a megfagyott föld a tél folyamán, ami elengedhetetlen az örökzöldek túléléséhez. Előnyük tehát hogy télen is díszítenek, hátrányuk, hogy minden évszakban ugyanúgy néznek ki, ami nem túl változatos.
Ha sok időnk van ablakkertünkre, akkor évszaki rotációnak megfelelően, néhány havonta átöltöztethetjük ablakpárkányunkat. Tavasszal korai hagymás növényeket virágoztathatunk itt: tulipánt, jácintot, nárciszt stb. Ha ezek elvirágoztak, jöhetnek a színes egynyáriak, télire pedig örökzöldeket tehetünk az ablakba, így mindig változik majd ott valami, akárcsak a természetben…
Üvegház az ablakban
Az előbb bemutatottakból jól látszik, hogy szinte bármi megél az ablakpárkányon, hiszen a növények elég tág határok között képesek alkalmazkodni a környezetük diktálta körülményekhez. Képeinken bemutatunk néhány ablak üvegházat is, melyek a párkánykertek profi változatai, hiszen ezek az ablakok úgy lettek kialakítva, hogy növényeket tarthassunk bennük. E külső kis üvegház modulok más előnnyel is járnak, azon túl, hogy több növény fér el bennük, mint egy párkányon. Nyáron kinyitva jobban átszellőztethető a ház abból adódóan, hogy a homlokzati fal síkjából így kiemelkedik az ablak – a megszokottól eltérően. Télen ezek a kis üvegházak gyorsan felmelegednek, hiszen mint egy nagy üvegházban itt is érvényesül az üvegházhatás jelenség. Ezzel a plusz hővel egy kis szoba fűtési költsége jelentősen csökkenthető.