Ökodesign irányelv

Levegő ózonkoncentrációjának alakulása 1974-2060 között

Próbálják lefordítani saját területükre az Uniós bizottságok által megfogalmazott elveket. Az ErP irányelv értelmében az egyes komponensek energia-felvételének csökkentésével a CO2 kibocsátást tartósan mérsékelni kell.

Az irányelv 2015 szeptemberétől szigorú követelményeket állít fel az olaj- és gázkazánok, hőszivattyúk, a kapcsolt energiatermelő egységek, a melegvíz- és szolártárolók energiahatékonyságával szemben. A cél az, hogy egyre kevesebb káros anyag kibocsátással, egyre jobb hatásfokkal működő berendezések működjenek majd, és ezek a berendezések 70 kW teljesítményig ugyanolyan energiahatékonysági címkével legyenek majd ellátva, mint amilyeneket az elektromos készülékek (mosógépek, hűtőszekrények, centrifugák és televíziók) esetében már alkalmaznak.

Egyes megközelítések szerint például a gázkazánok közül csak a kondenzációs típusok fognak megfelelni az új követelményeknek, ami – ha valóban így vezetik be a rendeletet – ugyanolyan folyamatot indít be, mint ami a nyílt égésterű és a zárt égésterű kazánok viszonylatában ma is zajlik már. Ennek lényege az, hogy az elterjedten használt nyílt égésterű kazánok üzemeltetését ugyan nem tiltják (nem is lehetne, mert százezrek maradnának fűtés nélkül), de ha egy fűtési rendszeren bárminemű átalakítást végeznek, akkor ahhoz már új gázterv, kéményterv, gázengedély és kéményengedély kötelező, és ezek a tervek és engedélyek már nem fogadják el a nyílt égésterű kazánt. Ezt tessék úgy érteni, hogy ha csak a konyhai gáztűzhelyt akarnánk más helyre telepíteni, már akkor is végig kell menni a fenti procedúrán, és könnyen lehet, hogy emiatt új kazánt és hozzá új kéményt is kell vásárolnunk. A kettő együtt akár belekerülhet egy millió forintba is.

Hasonló kényszer változást indíthat be az ErP is, csak most már a zárt égésterű (turbós) és a kondenzációs kazánok viszonylatában is. Nyílván nem képzelhető el, hogy a nemrég vásárolt, és ma még minden szempontból korszerűnek tekinthető turbós kazánunk használatát betiltsák. De az igen, hogy ha néhány év múlva a gázrendszerünkben valami komolyabb változtatást szeretnénk megvalósítani, akkor az ahhoz szükséges engedélyeket már csak kondenzációs kazánhoz adják meg a hatóságok. Ettől még a sima, turbós kazánok még jó ideig gyártásban maradnak (bár vannak olyan információink, hogy egyes gyártók tervezik a turbós típusaik gyártásának beszüntetését), hiszen változtatás nélkül egy meghibásodott kazánt nyilván ki lehet cserélni egy ugyanolyan rendszerű másikra; ennek csak bejelentési kötelezettsége van.

Ugyanakkor azt, aki most tervezi fűtésének korszerűsítését, azt megfontolt, előre tekintő mérlegelésre ösztönözzük. Nem lenne gazdaságos, ha néhány éven belül kétszer kellene kazánt cserélni, és ezzel párhuzamosan a kéményrendszert is. Eleve kalkuláljunk azzal hogy egy gázfűtés korszerűsítésének csak az egyik eleme az új kazán; sőt, mondhatjuk, hogy a kisebb eleme - költségekben is. Mire a teljes új rendszer összeáll, és az összes új terv és engedély is rendelkezésünkre áll, plusz még hozzá jönnek a szerelési díjak is, bizony jócskán megduplázódhat a kazán ára.

ErP a szivattyúknál

A vízszivattyúkat tekintve a direktíva végrehajtása lépésről lépésre zajlik; 2013-as, 2015-ös és 2017. évi céldátumokkal. Az ErP irányelv 2013. január elsejei életbe lépése első látásra a vízszivattyúkat tekintve kevés változást hozott. Ha azonban a szivattyú-felhasználók egy kicsit alaposabban tanulmányozzák az irányelveket, kiderül, hogy az új irányelv hatályba lépése a meglévő szivattyútípusok átalakítását vonja maga után. Az egyes komponensek energia-felvételének csökkentésével a CO2 kibocsátást tartósan mérsékelni kell.

Az elektromotorok mellett a szabályozás hatálya alá tartoznak a keringető szivattyúk is, például a különféle fűtési- és vízszivattyúk. A szivattyú-felhasználók számára első pillantásra a változás nem sokat jelent, hiszen a régi szivattyúk továbbra is üzemeltethetők. Az irányelvnek megfelelően ugyanakkor a vízszivattyúk nagyjából 10%-a már nem kerülhet az európai piacra: ezek a szivattyúk a legalacsonyabb hatásfokkal üzemelnek. Ezeket a szivattyúhidraulikákat alapjában kellene átalakítani ahhoz, hogy eleget tegyenek az előírásoknak.

ErPa klímatechnikában

Az új ErP-irányelv révén a légkondicionáló berendezések gazdasá­gosságukat tekintve még jobban megkülönböztethetők egymástól. A nem hatékony berendezések kínálói el fogják veszíteni piaci hozzáférésüket. Az A energiahatékonysági osztály skáláját 2013. januárjától kibővítették az A+, A++ és A+++ osztállyal. Ezenkívül az osztályozásban a zajkibocsátást (a bel- és kültéri készülék hangteljesítményszintjét) is figyelembe veszik.

A gyártók eddig csak az EER (hűtési jóságfok) és a COP (fűtési jóságfok) értéket közöltek. Ezeket az értékeket kizárólag egyetlen pontra határozták meg. Az új SEER és SCOP mutatószámok esetében több mérési pontot (külön a hűtési és külön a fűtési tartományokban, különböző hőmérsékletek mellett) definiálnak, amelyek valamennyien befolyásolják az osztályozást.

A Szakmai Nemzeti Fórum egységes gázszakmai ajánlása

2014. szeptember 17-én megtartott Szakmai Nemzeti Fórum egységes szakmai állásfoglalás a 2015. szeptember 26-án életbelépő Energiahatékonysági rendeletek témában.

Az EU rendeletek kapcsán a legfontosabb az, hogy a végrehajtási rendeletben Magyarországon belül egységes szabályok legyenek! Azaz a magyar hatóságokkal meg kell állapodni abban, hogy melyek legyenek ezek a szabályok. Nincs értelme az EU-s jogszabályok értelmezési vitáinak, és nem szabad hátrányos helyzetet teremteni az előírásoknál szigorúbb követelmények felállításával!

A cél az egységes szakmai megállapodás!

A megküldött szakmai véleményeket összegezve a Fórum ajánlásai, egyben az MGVE álláspontja:

1. EU rendeleteknek nem megfelelő, de az előírt határidő előtt forgalomba hozott termékek a forgalomba hozhatóság napját követően három évig, azaz 2018. szeptember 26-ig, a nitrogén-oxidok (NOx) határértékének szigorodásakor életbelépő rendelkezés idejéig legyenek üzembe helyezhetők.

2. A magyarországi gyártók és forgalmazók a 2015. évben, az EU környezetvédelmi és energiahatékonysági elveknek megfelelően, az értékesítési láncaikban és oktatási, továbbképzési programjukban hívják fel minden érintett figyelmét a változásokra.

3. A Műszaki Szakbizottság vegye fel a jövő évi (gáz) Műszaki Biztonsági Szabályzat felülvizsgálati munkatervébe a rendeletek által előírt követelményeket a gázkészülékek általános tervezési követelmények fejezetébe.

4. A garanciális csere keretében helyszínre szállított, a cserélni kívánt készülékkel azonos fajtájú készülék forgalomba hozatali időpontjának az eredeti készülék forgalomba hozatali időpontját kell tekinteni.