Mikor kondenzációs a kondenzációs kazán?

2015-01-12 09:15:55 | Módosítva: 2015-01-12 09:23:44

A kondenzációs kazánok működési elve régóta ismert. Nyeresége a füstgázok hőmérsékletének csökkentéséből, és az ebből adódó páralecsapódásból ered. A hagyományos kazánokból az égéstermékek magas hőmérsékleten távoznak, és ezzel együtt nagy mennyiségű vízgőz is keletkezik. Az égéstermék távozása közben a kémény falán belülről lecsapódva agresszív, savas kémhatású páralecsapódás jön létre, amit kondenzvíznek neveznek. Ez a lecsapódó savas víz nem csak a kémény anyagát károsítja, hanem a benne rejlő hőenergia is elvész. A kondenzátum a hőenergiáját nem a fűtési rendszernek, hanem a kéménykürtő falának adja át.


A kondenzációs kazán működése

A kondenzációs kazán elve, hogy az égéstermék már a gázkazán belsejében lehűljön annyira, hogy hőfoka ne haladja meg a 45-50 °C-ot, szemben a hagyományos gázkazánok 90 °C-os füstgáz hőmérsékletével, amivel nagyon sok energia távozik a kéményen át. Alacsonyabb hőmérsékletű égésterméknél a kondenzátum már a készülék belsejében kicsapódik, és leadja a benne rejlő plusz hőenergiát is. Ezt nagyméretű és különleges alakú, rendkívül tagolt belső hőcserélővel érik el. Míg a legjobb hagyományos gázkazánok hatásfoka 90-95%, addig a kondenzációs kazánoknál ez akár 20%-kal is több lehet. Az így adódó 110%-os hatásfok nem tévedés, csak a fűtőanyag energiatartamához hozzáadódik a kondenzátumból kinyerhető rejtett hőenergia is.



A kondenzáció jelensége azonban nem minden üzemeltetési körülmény esetén jön létre. Ha a kondenzációs kazán nagyon nagy teljesítménnyel fűt, akkor olyan magas lesz a keletkező égéstermék hőmérséklete, hogy nem tud lecsapódni a készüléken belül a pára. Ekkor a kondenzációs kazánok hagyományos kazánként működnek, bár a hatásfokuk nem rosszabb annál. A kondenzációs kazán magas hatásfokát akkor lehet kihasználni, ha a körülményeket úgy állítjuk be, hogy kis teljesítménnyel, alacsony hőmérséklet mellett üzemeljen a fűtési időszak minél nagyobb hányadában. Érdemes emiatt minél nagyobb hőleadó felületeket alkalmazni, pl. padlófűtést, falfűtést, radiátoros fűtésnél pedig a külső hőmérséklet-érzékelős termosztáttal vezérelni a kazánt.


A kondenzációt egyszerű módon lehet ellenőrizni. Ha üzem közben a készülék alatt az elvezető csövön folyamatosan csepeg a kondenzvíz – amit be is kell kötni a csatornába – akkor ideálisan működik a kazán.

Egy Németországban végzett vizsgálat során majdnem ezer kondenzációs kazán működését ellenőrizték a fűtési idényben. Három mennyiséget mértek egy egész napon keresztül: az elégetett tüzelőanyagot, a fűtési víz hőmérsékletét (előremenőt és visszatérőt is) és a keletkező kondenzátumot. A vizsgált kazánoknál a fajlagos kondenzátum-mennyiség az elméletileg lehetséges maximum és a nulla között nagy szórásban fordult elő. 12 kazánnál egyáltalán nem jelentkezett kondenzvíz, 38 kazánnál kevesebb volt, mint az elméleti maximum 1/7-e. A mérések nem mutattak jelentős összefüggést a külső hőmérséklet alakulásával, inkább csak a kazán életkora és a csúcskihasználási óraszám befolyásolta a kondenzátum mennyiségét.

Azok a kazánok, amik túlméretezettek voltak, így a ritkábban jártak csúcsteljesítményen, alacsonyabb visszatérő hőmérséklet mellett több kondenzátumot termeltek. Ugyanakkor az égőindítások száma, a készenléti idő hossza növekedett, ami rontja a hatásfokot, és nagyobb elhasználódással jár. Egyértelmű az összefüggés a fűtésrendszer visszatérő hőmérsékletet és a kondenzátum között; minél alacsonyabb a visszatérő víz hőfoka, annál gazdaságosabban működik a kondenzációs kazán.


A vizsgálat végkövetkeztetése egyértelműen az volt, hogy ha a fűtésrendszerben a korszerű kondenzációs kazán telepítésekor nem teremtik meg a szükséges feltételeket, akkor a kondenzációs kazán nem fog kondenzációsként működni. Sokan emiatt csalódnak, mert az új fűtőkészülékük nem hozza a várt megtakarítást, a gázszámla nem csökken a korábbihoz képest. Az is gyakori viszont, hogy a megtakarítás igen jelentős, de ez csak részben tulajdonítható a kondenzációs kazánnak, nagyobb részben inkább annak, hogy igen rossz hatásfokú régi kazánt cseréltek le, ami messze nem tudta a nem kondenzációs kazántól elvárható hatásfokot sem. Rossz, gyenge volt a viszonyítási alap.


A szakemberek úgy látják, hogy a kondenzációs kazánban rejlő lehetőségek kihasználásához két feltételnek mindenképpen teljesülnie kell. Egyrészt; a kazán vezérlését semmiképpen nem lehet a régi szobatermosztátra bízni, ehhez időjárásfüggő szabályozó szükséges.

Ugyanilyen fontos az is, hogy az új kazán telepítésekor pontosan megtörténjen a fűtésrendszer hidraulikus beszabályozása. Ha e két feltétel nem teljesül egyszerre, akkor a kondenzációs kazánt is ki-be fogja kapcsolgatni a vezérlője, a fűtendő helyiségek hőmérséklete kellemetlen szélső értékek között fog lengeni, és elmarad a várt megtakarítás is.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-7077/Mikor_kondenzacios_a_kondenzacios_kazan_