Dekoráció és hangulatteremtés

Környezetünk összhangját az alapvető berendezési tárgyakon túl a díszítőelemek határozzák meg. Gyűjteményeinket, képeinket, apró csecsebecséinket általában szeretjük magunk körül látni. Mindezek, a megfelelő színek és fények kiegészítésével adják meg otthonunk egyedi, csak ránk jellemző karakterét. A legszebb tárgyak sem tudják megváltoztatni a harmónia nélküli berendezést, a rosszul megválasztott díszítőelemek pedig a legjobban működő, jól funkcionáló tereket is zavaróvá tehetik.

Merjük fölvállalni személyes kötődésünket minden díszítőelemhez, vagyis szépnek kel látnunk és szeretnünk kell mindegyiket, hogy együtt élhessünk velük, és jó hatással legyenek ránk. Ugyanazon tárgyak elhelyezésük módjától függően többféle hangulatot sugározhatnak. Ha szabályosan sorba rendezzük, fegyelmezett, ha laza egyensúlyt teremtünk velük, oldott, vidám érzést keltenek.
Éljünk bátran a kontrasztok lehetőségeivel is! Bármely modern lakásba betehetünk régi darabokat ellenpontként. Ugyanilyen ellenpont lehet az egy színben tartott helyiségek esetén az eltérő színvilágú kép, élénk szőnyeg és textil. Bármilyen rendezőelvet találunk is ki, legyünk mértékletesek. Minden holmi jobban érvényesül, ha van megfelelő rálátásunk, és nem nyomják el más díszek. Nem kell kidobni a szép darabokat, de akár évszakonként, vagy egyes ünnepkörök díszítésével egy időben a teljes dekorációt is lecserélhetjük.
Legtöbben elsődleges dekorációként a képeket tartják számon. Valóban ezek a lakás leggyakoribb díszei. Az értékes műalkotások elhelyezése és jó megvilágítása nehéz feladat. A megfelelő, képhez illő keret kiválasztása sem egyszerű. Bátran kérjünk ehhez szakembertől segítséget. Ha nem örököltünk ilyen festményt és kevés a pénzünk, inkább színvonalas reprodukciókat, művészi nyomatokat vásároljunk, mint „tucatképeket”, vagy giccses darabokat.
Minden esetben komponáljuk meg előre a falfelületeket, nem elsősorban a szimmetriára, inkább a formák, színek egyensúlyára törekedve. Leggyakoribb hiba, hogy túl magasra kerülnek a képek. Tegyük szemmagasságba vagy akár két-három sorban is egymás alá. De bátran bekeretezhetünk családi képeket, régi térképeket, és gyermekrajzokat is. Képként szerepelhetnek még speciális falikárpitok, de kisebb méretű keretezett tárgyak is.
A szobrok, kisplasztikák, iparművészek által készített üveg- és kerámiatárgyak térbeliségük okán más megközelítést kívánnak. Mindig úgy helyezzük el ezeket, hogy a szemlélő, ha akarja több oldalról is megfigyelhesse. Tehetjük posztamensre, falfülkébe vagy olyan bútor tetejére, ahol érvényesül és mellesleg biztonságban is van. Ha viszonylag sok tárgyat helyezünk el, a fent említett rendezőelveket alkalmazva a tárgycsoportok között tartsunk megfelelő távolságot, így elkerülhetjük a kuszaságot.
A lakásban lévő könyveknek is van díszítő funkciójuk. Helyiségenként és tárolási módonként is másként hatnak. Értékes, díszes és régi darabjainkat ajánlatos üveges szekrénybe tenni. Szabályos sorba rendezve fegyelmezett képet alakíthatunk ki, míg különböző méretű és helyzetű polcokon tárolva vidámabb is lehet az összkép. Tehetjük a könyveket tartalmuk szerint a konyhába, és a gyerekszobába is. A megszokott dolgozó- és nappali szobai elhelyezés mellett bátran helyezhetjük tágas előszobába, közlekedőbe, lakószoba hangulatú fürdőbe és természetesen hálószobába is. Mindenhol szép színfoltjai lesznek lakásunknak.
Természetes igény a természet becsempészése otthonunkba szobanövények formájában. Az egyik leghangulatosabb, nyugtató, üdítő lakásdíszünk lehet. Ha nem télikertről van szó, legyünk óvatosak a túl sok cserép felhalmozásával. Törekedni kell az azonos fény és nedvességigényű növényekből csoportokat létrehozni. Ezeket vagy közös tárolóba ültessük vagy tartóedényeik legyenek színben, alakban egyformák illetve egymáshoz illők. A poros, fonnyadt, elszáradt növények visszataszítóak, és rontják az összképet. Vázáink és vágott virágaink színe, a kompozíciók formája kövesse a berendezés stílusát. Legyünk óvatosak a művirágok és szárított növények alkalmazásánál. A művirágok közül kevés készül művészi igénnyel és színvonalasan. Szárított növényeink pedig hamar beporosodnak, elvesztik színüket, és nehezen gondozhatók.
Az akvárium nagy hozzáértést kívánó dísztárgy. Csak olyan ember vágjon bele a megépítésébe, aki föl tudja vállalni a rendben tartását. A bomló növények és elalgásodott üvegfelületek visszataszító hatást keltenek.
Fontos a világítótestek formájának, színének megválasztása is. Egy szép csillár vagy lámpa is a lakásdíszek leghangsúlyosabb darabja lehet. Ebben az esetben a dekorációs szándékot helyezzük a funkció mögé, pontosabban válasszunk olyan lámpákat, melyek a megfelelő látási kényelmet is biztosítják, és tökéletesen egészítik ki a berendezést. A lámpák fényét, a fényfoltokat használhatjuk díszítésre is.
A lakástextil – szőnyegek, takarók, párnák, függönyök – színe, mintája fazonja a viszonylag nagy felület miatt is az elsőként szembeötlő díszítőelemek közé tartoznak. E témával az Ezermester 2005/6. számban foglalkoztunk részletesen. Díszítőelemként kell kezelnünk minden más kiegészítőt is. A gipszstukkót, tapétát, a lábazati szegélyeket, kilincseket, kapcsolókat és konnektorokat. Tehát minden apró részlet számít. Semmit sem kezelhetünk önálló egységként. A részletek gondos kiválasztásával teremthetjük meg az összhangot, amelyben a dísztárgyak fokozzák a berendezés jó hangulatát, és kellemesen hatnak érzékeinkre.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Draveczki Julianna

Címkék: dekoráció, hangulat

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-716/Dekoracio_es_hangulatteremtes