Passzívházba cserépkályhát?

Miért is ne?

De nézzük, hogyan illeszthető ez a több száz éves berendezés a fenntartható építészet csúcstechnológiáját képviselő passzívházba! Az Osztrák Cserépkályha Szövetség kutató-fejlesztő laboratóriumában és osztrák kályhás mesterek mellett töltött gyakorlataim során szerencsére elsajátíthattam a korszerű kályha tervezés és építés fogásait:

Alkalmazkodnunk kell, sőt ki kell használnunk a passzívházak alacsony fűtési energiaigényét és nagy hőtehetetlenségét (hőtároló képességét). Ezen kedvező adottságok közé nehéz-építésű, hosszú névleges fűtési idejű kályhákat tervezünk. A nehéz-építésű kályhák maximális teljesítménye ugyan viszonylag alacsony (milyen szerencse, hogy itt pont erre van szükség), ám rendkívüli hőtárolási idővel rendelkeznek. Ennek köszönhetően a fűtési szezon nagy részében, még borult időben is csak 2-3 naponta egyszer kell begyújtani. Ez azt jelenti, hogy 2-3 naponta öt percet kell a kályha üzemeltetésével foglalatoskodni. Két begyújtás között pedig viszonylag egyenletesen sugározza az egy-másfél órás tüzelés során felszabadult és eltárolt meleget, így például a kandallóval szemben, biztosan nem fűti túl hirtelen a házat.

Az elmúlt egy-két évtizedben épült vagy felújított minden ház légtömör – ami a passzívházakra fokozottan igaz. A kályhák égéslevegő ellátása tehát egyáltalán nem oldható meg a lakótér légteréből, hiszen a levegő utánpótlásának hiányában a kémény működéséhez szükséges nyomáskiegyenlítés nem biztosított. Ehhez a problémához a nyugat-európai kályhás szakma már régen alkalmazkodott, és a korszerű gázkazánokhoz hasonlóan, „zárt tűztér rendszerű”, az épületen kívülről csatornán át érkező égéslevegő ellátású kályhát fejlesztettek. Más kályhát egy korszerű épületbe nem is szabad építeni. Ehhez egyrészt speciális légtömör levegő szabályzó szelepek szükségesek, másrészt új tűztérépítési megoldásokra van szükség.

Egy ilyen komplex rendszer biztos működéséhez elengedhetetlen a pontos tervezés és méretezés. A korszerű cserépkályha tervezéshez szükséges számításokat gyakorlatilag csak szoftveres támogatással lehet elvégezni. A legfejlettebb és legelterjedtebb erre szolgáló eszköz az Osztrák Cserépkályha Szövetség kályhatervező és méretező programja.

A megfelelő építési technológiáknak, többrétegű falazatnak, és a nagyon gondos, precíz építésnek köszönhetően egy kályha teljesen tömör, és még a dilatáció ellenére is a teljes életciklusa során az marad, ami a passzívházak esetén ugyancsak alapkövetelmény. Vigyázni kell a passzívházakban a tömegkályhával, amely egy vagy két, egymástól független egyrétegű falazattal rendelkezik, így ezek a kályhák az első befűtéskor elveszítik tömörségüket!

A passzívházak legfontosabb tulajdonsága a környezetbarát, fenntartható üzemeltetés. A cserépkályha az egyik legfenntarthatóbb fűtési megoldás, hiszen 100%-ban megújuló energiaforrással – tűzifával – működik. Ez még a manapság igen favorizált, hőszivattyús-, de még a legtöbb napkollektoros rendszerről sem állítható. Semmilyen külső energiaforrást nem igényel, és a megújuló tűzifával működő fűtési megoldások közül a kályhával érhető el a legkevesebb munkaráfordítással az egyik legmagasabb hatásfok. A cserépkályha hatásfoka megfelelő kémény, pontos számítógépes méretezés, és igényes, körültekintő építés esetén akár 85-90% is lehet, a teljes fűtési szezonra vetítve. A magas hatásfoknak és a fajlagosan olcsó tüzelőanyagnak köszönhetően a cserépkályhás fűtés igen gazdaságos.

Az Osztrák Cserépkályha Szövetség kutató-fejlesztő laboratóriuma és a Bécsi Műszaki Egyetem tüzeléstechnikai tanszéke által közösen kifejlesztett, UZ37 nevű cserépkályha tűztérrel a szilárd tüzelésű fűtőberendezések között kiemelkedően alacsony károsanyag-kibocsátás érhető el. Ennek köszönhetően minden tüzelőberendezés közül elsőként kapott alacsony ökolábnyomú termékek által viselhető UmweltPlus védjegyet.

Ugyancsak a környezetbarát jelleget erősíti, de ez ma már a megrendelők által is elvárt, hogy a cserépkályha minél hosszabb élettartamú legyen. Az osztrák tervezési és építési technológiákkal ez gond nélkül elérhető – ezt az 50-100 éve épült, és azóta átrakás nélkül napi használatban folyamatosan üzemelő alpesi cserépkályhák bizonyítják. Nincs szükség másra, mint gondos gazdára, és 4-5 évenkénti karbantartásra – hasonlóan a többi korszerű fűtési rendszerhez.

A korszerű építőanyagoknak és építési technológiáknak, a más országokban megismert hagyományoknak köszönhetően a kályhák díszei lehetnek hagyományos, vagy modern lakásoknak is. Az osztrák légréses építési technológiával a kályha formája bármilyen lehet, függetlenül a belső rendszertől. A felület tekintetében ugyancsak nincsenek határok: modern megjelenésű kályhacsempe, számtalan típusú kályhás vakolat, glettelt és festett is lehet a külső felület. Ökoházakba a speciális kályhás agyagvakolat javasolt.

Díszítheti kézzel festett freskó, vagy kerámia dombormű. A tűz látványa számtalan stílusú, üvegezett, vagy akár teljes egészében üvegből készült tűztérajtón keresztül élvezhető. Akár a helyiség közepén is elhelyezhető alacsony, de hosszú kályha, térelválasztóként is funkcionálhat, és akár fűtött háttámlát biztosíthat az étkező asztal melletti ülőalkalmatossághoz.

Kívánom, hogy a cserépkályha minél több passzívházba hozza el a tűz lágyan sugárzó melegét, és teremtsen ezzel igazi otthont az energiatudatos építészet csúcstechnológiájából!

Nagy Zoltán (okleveles mérnök, kályhatervező, építő)
Fotók: Kachelofen, Ofenart

www.kalyha.hu

Az Osztrák Cserépkályha Szövetség kályhatervező és méretező programja

UZ37 nevű cserépkályha tűztér