Mit tehetünk?
A szélsőséges klimatikai viszonyok, az állandó hőingadozás lassan, de biztosan rongálni kezdték a terasz betonját. Sokan egyből a burkolat hibájára, a járólapok rossz minőségére gyanakodnak, pedig az esetek 95%-ában nem a burkolólapok a felelősek ezért, hanem a bajok forrása ennél mélyebben rejlik. Könnyen lehet, hogy nem a legmegfelelőbb anyagokat használtuk az építéskor, vagy a burkolat felragasztásakor.
Nyáron, a nagy melegben már elkezdődhettek a bajok a hőmozgás következményeként, télen a nappal folyékony víz utat talál magának a legapróbb résen át is, ahol éjjel megfagyva, tovább feszíti ezeket a kezdetben kisebb réseket, így fejti ki rongáló, lazító hatását.
Ha például nem megfelelő ragasztót, vagy fugázó anyagot használtunk, idővel víz juthat a burkolólap alá, és ha ez egyszer megtörténik, a helyzet már csak egyre rosszabb lehet.
Fontos a jól kivitelezett beton vagy esztrich beton alap, megfelelően vasalva. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy 15-25 m2-enként dilatációs csíkokat alakítsunk ki. Ha nem láttuk el az aljzatbetont dilatációs vonalakkal, akkor a hőhatások következtében fellépő ellentétes mozgások miatt a leggyengébb pontok mentén repedések keletkeznek. A dilatációs hézagot betonozás közben is kialakíthatjuk, de gyakori megoldás, hogy utólag vágják meg a már kész betont.
Arról már esett szó, hogy csakis erre alkalmas, jó minőségű ragasztót használjuk a járólapokhoz. Burkolás után a dilatációs csíkokat erre a célra készült rugalmas hézagkitöltő anyaggal „fugázzuk”. Ezek az anyagok több mm nyúlást képesek elviselni mind oldal, mind hosszirányban.
Most nézzük meg, mit tehetünk, ha a baj már bekövetkezett, sajnos felfagytak a járólapjaink a teraszon. Első lépésben el kell távolítanunk a burkolatot. Ezután alaposan letakarítjuk a beton alap felületét, hogy alaposan szemügyre tudjuk venni. Megvizsgáljuk, hogy találhatók e rajta további repedések, sérülések, illetve azt is megnézzük, hogy milyen a beton anyagának minősége, esetleg könnyen törik, mállik, morzsolódik. Ha ilyen, vagy ehhez hasonló problémákat tapasztalunk, akkor erre a felületre így burkolatot ragasztani nem érdemes.
Ha a beton nem sérült, állapota megfelelő, vagyis alkalmas a burkolásra, akkor hozzáfoghatunk az új járófelület leragasztásához. Hogy megelőzzük az esetlegesen előforduló későbbi vízszivárgást, ilyenkor javasolt az aljzatbeton vízszigetelése. Erre kiváló, ajánlott anyag a Mepalastic fundation szigetelő anyag. Ez az anyag jól tolerálja mind a negatív, mind a pozitív irányú víznyomást, ezért nem hólyagosodik. Ebbe a kenhető szigetelésbe Mapenet üvegszövetet ágyazunk, hogy a szigetelésünk még tartósabb legyen. Ne feledkezzünk meg a sarkokról, hajlatokról sem, amiket a Mapeband szalagokkal erősíthetünk meg.
Az így előkészített stabil aljzatra elkezdhetjük felragasztani a burkolatot. Maradva a terasz példájánál, figyelembe kell venni, hogy itt különösen nagy hőingadozásra számíthatunk. Hogy megelőzzük az ebből származó problémákat, ajánlott speciális, S1 jelű ragasztót felhasználni, amely jelölés nemcsak a fagyállóságra, de a kellő flexibilitásra, rugalmasságra is utal. Az Otti kövek felragasztásához a Keraflex Maxi S1 ragasztót ajánljuk, mert ez a segédanyag megtartja a szerkezetét és az alakját a száradás után is, így a nagyobb és nehezebb kőlapok sem fognak megsüllyedni, megbillenni.
A fugázáshoz az antik hatású textúrával bíró lapok esetében, mint amilyen például az Otti antik mészkő nevű terméke, az ilyen lapokhoz illő Keracolor Rustic fugát javasoljuk. Nem ennyire antik hatású, simább felületű lapokhoz megfelelő fugaanyag az Ultracolor plus, amely finomabban strukturált, könnyen tisztítható fugát eredményez.
A dilatációs hézagokat valamint a teraszlemez (vízszintes felület) és a homlokzati síkok (függőleges felület) találkozási pontjainál rugalmas hézagkitöltőt használjunk. Erre a célra optimális választás a fugaanyagok színeiben gyártott Mapesil LM nevű termék, ami egy bázikus szilikon alapú anyag. Érdemes még annyit megemlíteni róla, hogy nem színezi el a kő felületét, bátran használhatjuk.
Ha elkészült a teraszburkolatunk, a különböző természetes kövek, betonlapok, műkövek felületét érdemes impregnálni. A felületkezelés nem csak a víz esetleges beszivárgását hivatott meggátolni, de egyéb szennyeződésektől is óvja a lapjainkat, mint amilyen például a zsírok, kávé, vörösbor stb.
Sokféle felületkezelő anyag közül választhatunk, konkrét tanácsokért kérdezze az Otti Manufactura szakembereit, akik örömmel válaszolnak minden felmerülő kérdésre.
Mit tehetünk akkor, ha a sérült burkolat eltávolítása után azt tapasztaljuk, hogy az aljzatbeton is károsodott? Ilyenkor fel kell mérni a károsodás mértékét. Előfordulhat, hogy a beton alap csak enyhén sérült, még menthető. Ezt a betont mélyen beszívódó kezelő anyagokkal készíthetjük elő. Ilyen anyag például a MAPEI Prosfas nevű terméke, amely 0,5-1 cm mélyen képes bejutni a kezelt anyagba, és erősíti, kérgesíti az enyhén sérült betont.
Ha a probléma ennél is súlyosabb, sajnos nincs más megoldás, mint teljesen új betonalap készítése. Ezen a ponton érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen prioritással bír esetünkben a beton ára, a minősége, és az az időintervallum amit a beton megszilárdulásáig kell várakozással töltenünk. A transzportbeton várakozási ideje például két hét. Az elkészült betonalapot utólagosan kezelni kell, öntözéssel, takarással, párazárással. Ha időt akarunk, vagy kell nyernünk, gyorsesztrich-et használhatunk (Topcem, Mapecem), amellyel pár napra szűkíthető a várakozási idő. Azt ezt követő burkolási fázisokat a már fent leírtak alapján végezhetjük.
Ha további kérdések merülnek fel hasonló témájú problémák leküzdését illetően kérjük, keresse az Otti Manufacturát bizalommal.
Tatár Antal
Otti Manufactura
Kft.
Telefon:
+36-20-473-8008
www.ottiburkolat.hu