A kertben is tilos az avarégetés

2015-06-25 12:09:01 | Módosítva: 2015-07-24 11:51:00

Idén tavasszal lépett hatályba az új tűzvédelmi rendelet, amely jelentős változásokat hoz mind az önkormányzatok, cégek működésében, mind a lakosságra vonatkozó előírások esetében. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy ezentúl belterületen égetési tilalom van, vagyis a kerttulajdonosok csak az önkormányzat által megjelölt időben szabadulhatnak meg így az avartól, kerti hulladéktól.


Míg az új rendelet…

…a nagyvárosokban és a főváros belterületén nem is okoz különösebb problémát, a vidéki településeken jelentős változást hozhat. Ezen lépéssel előtérbe helyezheti a komposztálást, mely kiemelt lehet a környezetvédelem szempontjából. Hazánkban széles körben elterjedt „népbetegség” a kerti hulladékok és az avar égetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Az értékes szerves-anyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozottan alkalmas talajerő-utánpótlásra, nagyobb mennyiségben egyenesen rombolja a talaj humuszkészletét. Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek és hasznos humusz keletkezik. Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, légszennyezést okoz. A nagy szennyezést elsősorban az váltja ki, hogy alacsony a tűz hőmérséklete, így aminek égni kellene nem ég el, vagy csak félig. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett mérgező szén-monoxid keletkezik.


Egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során! Sajnos a kerti hulladékok elégetése során sok mérgező vegyszermaradvány is elég, s nem ritka, hogy a meggyújtott zöldben műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, ami különösen káros egészségünkre.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Bellami avatarja

Bellami         avarégetés

Nem azért égetjük az avart, mert nem akarunk komposztálni, hanem azért, hogy a bennelevő kártevőket elpusztítsuk. Különben a következő évben, nem győzzük megenni azt a sok vegyianyagot (mérget), amivel ezeket a nemkívánatos lényeket pusztítjuk. Igaz, ugyan nem keletkezik POR és HAMU, (vagy mégis, gondolok itt azokra a vegyi anyag előállító gyárakra, és azok működésére)
"...vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat...)
Talán jobb lenne, ha pontosabban fogalmazna a cikk írója. "...FŰNYESEDÉKET..." soha nem égetünk. Azt komposztálunk.
-A hamuból MOSÓSZERT (hamulugot) lehet készíteni, ami nem okoz annyi bőr problémát mint a különféle "vegyipraktikák".
-Az a bizonyos svájci tanulmány amire hivatkozik a cikkíró, semmi konkrétumot nem ír (NAGYOBB KUPACOT) Ez milyen mértékegység?
"...Sajnos a kerti hulladékok elégetése során sok mérgező vegyszermaradvány is elég, s nem ritka, hogy a meggyújtott zöldben műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, ami különösen káros egészségünkre.:::"
El kéne dönteni, hogy VEGYSZERT, HÁZTARTÁSI HULLADÉKOT, vagy MŰANYAGOT, netán AVART égetünk. Nem beszélve arról, hogy a zöld FŰ NYESEDÉKET nem is lehet begyújtani

Biohulladékok elkülönítése és kezelése

Egy magyarországi lakos átlagos éves hulladéktermelése meghaladhatja a 430 kg-ot. Ennek akár 45%-a is állhat biohulladékból (településenként ez a szám 40-70% között mozog), amit főleg a kertekben...


Ingatlanvásárlás és a levegő minősége

Egy ingatlan megvásárlása előtt alapvető mérlegelési szempont, hogy leendő otthonunk egészséges környezetben van-e. Ez persze sokszor összekapcsolódik az anyagi kérdésekkel, de azért közel sem...