A kertben is tilos az avarégetés
- 2015. jún. 25.
- 1 perc olvasás
Idén tavasszal lépett hatályba az új tűzvédelmi rendelet, amely jelentős változásokat hoz mind az önkormányzatok, cégek működésében, mind a lakosságra vonatkozó előírások esetében. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy ezentúl belterületen égetési tilalom van, vagyis a kerttulajdonosok csak az önkormányzat által megjelölt időben szabadulhatnak meg így az avartól, kerti hulladéktól.
Míg az új rendelet…
…a nagyvárosokban és a főváros belterületén nem is okoz különösebb problémát, a vidéki településeken jelentős változást hozhat. Ezen lépéssel előtérbe helyezheti a komposztálást, mely kiemelt lehet a környezetvédelem szempontjából. Hazánkban széles körben elterjedt „népbetegség” a kerti hulladékok és az avar égetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Az értékes szerves-anyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozottan alkalmas talajerő-utánpótlásra, nagyobb mennyiségben egyenesen rombolja a talaj humuszkészletét. Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek és hasznos humusz keletkezik. Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, légszennyezést okoz. A nagy szennyezést elsősorban az váltja ki, hogy alacsony a tűz hőmérséklete, így aminek égni kellene nem ég el, vagy csak félig. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett mérgező szén-monoxid keletkezik.
Egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során! Sajnos a kerti hulladékok elégetése során sok mérgező vegyszermaradvány is elég, s nem ritka, hogy a meggyújtott zöldben műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, ami különösen káros egészségünkre.
A cikk az Ezermester alábbi nyomtatott lapszámában érhető el: 2015/június.
