Kerti bútorok tisztítása, ápolása

A kerti bútorok persze elég sokféle anyagból készültek és a tisztításukhoz esetenként eltérő anyagokat célszerű használni. Különösen a fából, vagy rattanból készült garnitúrák tisztításánál ajánlott körültekintően eljárni, mert ezek kényesek a drasztikusabb tisztítószerekre, aminek káros következményeit már nehéz korrigálni. Az egyéb alapanyagú kerti garnitúrákat viszonylag könnyebb letisztítani, és ezt követően már kellemesebb érzés használni is őket.

Leggyakoribb a műanyag

Kezdjük a leggyakoribb kerti bútorokkal. A műanyagból készült bútorok nagyon elterjedtek és kedveltek, és nem csak a kertekben, hanem erkélyeken és a teraszokon is gyakori berendezési tárgyaknak mondhatók. Viszonylag jól bírják az időjárási szélsőségeket, könnyűek, és változatos színben is beszerezhetők. Hátrányuk viszont, hogy viszonylag könnyen elszennyeződnek, és idővel a színük is megfakul. Ez ellen nem lehet védekezni, viszont a szennyeződéseiket könnyű eltávolítani. Elég 1/4 liter ecet és 1 liter meleg víz keverékével szivaccsal lemosni, és ezzel a keverékkel még a tél folyamán rájuk rakódott porréteg is könnyen eltávolítható a felületükről. A makacsabb szennyeződések nyomait pedig folyékony, karcmentes súrolófolyadékkal kíméletes ledörzsöléssel érdemes eltávolítani, halványítani. Dörzsis szivacs egyik művelethez sem használható, mert finom karcokat hagy maga után a sima felületeken.

A fehér színű műanyag bútorok sárgás színe is csökkenthető, ha 3 liter mosószeres víz és 3 evőkanál mosáshoz használt fehérítő folyadék keverékével lesz lemosva alapos átnedvesítésüket követően. Egy negyedóráig nedvesen hagyva, majd langyos vízzel újból alaposan átmosva szárazra törölhető a felületük. A színes műanyag bútorok foltjainak eltávolítását szódabikarbónás vízzel is meg lehet kísérelni, több esetben sikeres volt ez a módszer már.

A tisztítás művelete után a felületüket célszerű autópolírozóval alaposan áttörölni, ami után részben visszanyerhető a fényességük, és az eső utáni szennyeződéseket is könnyebb letörölni a felületükről. Ezen túlmenően nem árt a székeket alaposabban átvizsgálni, mert a tartósabb használat következtében a lábaknál idővel repedések alakulhatnak ki, amelyek töréshez vezethetnek. Az ilyen darabokat célszerűbb újra cserélni, mert beleülve kitörhet a lábuk és balesetet okozhatnak.

A fából készültek

A leggyakrabban a kerti bútorgarnitúrák anyaga valamilyen faanyag, amelyek fajtájuk szerinti tisztítást és viszonylag gyakori utókezelést is igényelnek. Az olcsó fagarnitúrák általában nyers, kezeletlen felületűek, és ha nem kapnak kellő külső bevonatot, hamar beszürkülnek. Ezt megelőzendő, már eleve érdemes alaposan lecsiszolni őket, majd következhet a lakkozásuk. Más favédő anyaghoz pl. lazúrozáshoz ajánlott alapozó szert kell használni. Ezt még utólag is érdemes megtenni. Előtte azonban a szerkezeti kötéseket célszerű megvizsgálni, megerősíteni, majd a felületeiket szappanos vízzel alaposan lekefélve kell a portól és egyéb szennyeződésektől letisztítani, illetve a nedves anyagukat a napon kiszárítani. A magasnyomású vízsugár is nagyon hatásos tisztításkor.

A száraz, kezeletlen felületek általában igénylik a simára csiszolást, és portalanításuk is szükséges. Ezt követően jöhet a kiválasztott bevonat felkenése. Az alapozás után a vékonyabb felületi bevonó anyagokat legalább két rétegben kell felkenni, a vastaglazúroknál vagy egyéb oldószeres festék bevonatoknál a beeresztést követően elég az újabb, finomabb felületi csiszolás, és rá lehet kenni az alapozót, majd ezt követő fedőréteget. Fontos, hogy a rejtett zugok is kellő vastagságú bevonatot kapjanak, mert ha a bútorok eresztékei nem kellően védettek a nedvesség ellen, akkor ezek lazulni majd korhadni kezdenek, amelyeket később már nehéz megszilárdítani.

A felületkezelt bútorok tisztításához általában jó a szappanos víz is, vagy a makacsabb szennyeződések lemosásához olajos szappanba mártott textíliával történő áttörlésük is hatásos. A fényüket pedig sörös ronggyal áttörölve lehet visszaadni. A végén bútorviasszal, vagy oliva olaj és méhviasz keverékével áttörölve szinte megújul a felületük.

A rattan bútorok is gyakori kerti kellékek, ám a fonataikat elég nehéz a rájuk rakódott portól megtisztítani. Előbb szappanos vizes törlőronggyal lemosva, majd szükség esetén átkefélve még a rejtettebb zugokból is kitisztíthatók a szennyes lerakódások. Ha ez nem segít, akkor sós vízzel is lehet próbálkozni. Ha a színük kezd sötétedni, akkor a mosószerhez ajánlott bóraxos vizet is keverni, ami világosít a tónusukon és elősegíti a színük megőrzését.

Egyéb anyagok

Az igényesebb egzóta (teak, bankira, balau, keruing) fákból készült kerti bútorok faanyagában több az olaj, mint más faanyagokban, ám a napsütés hatására ez kiszárad. Ezért ezt évente legalább egyszer mosás és száradás után pótolni kell. Erre leginkább a teakfa olaj a legalkalmasabb szer, ám megfelel a speciális kerti bútor olaj is, amely az UV sugárzástól is védi a fafelületeket. Az olajos kezelést árnyékos helyen célszerű elvégezni, majd 10 percnyi beszívódás után a felesleget le kell törölni, különben a kezelt felület ragacsos marad. Az ilyen anyagból készült bútorokra vizes- vagy oldószeres falazúrokat nem ajánlott felkenni, mert olajos felületük csersavas hatása miatt a lazúr leválását idézheti elő. Ha a felületük nagyon elpiszkolódik, enyhe csiszolással megtisztítható, amit olajos átkenéssel lehet újból védettebbé tenni.

Az egyéb fonott, pl. rafia vagy nádfonat betétes bútordaraboknál a használat során a fonat meg is nyúlhat, ami az alsó felületük forró vizes átnedvesítésével és gyors szárításával újból kifeszíthető. A felületüket pedig bútorfényezővel, citromolajjal vagy viasszal kell átdörzsölni, hogy a szövetük ne repedjen szét. Ez a fényüket is visszaadja.

Újabban nagyon kedveltek a műanyag szálakból fonott, rattan jellegű bútorok. Tisztításukhoz elégséges a mosószeres átkefélés, majd egy alapos, és bő vizes öblítés, amihez jól használható a locsolótömlő is, de még inkább a nagynyomású mosó. Ezek kiváló UV állóságú szálakból fonott bútordarabok, amelyek könnyen tisztíthatók, és gyorsan le is száradnak a napon.

Kovácsoltvasból is készülnek kerti garnitúrák, amelyek felületét ecettel, vagy citromlével lehet szép tisztára varázsolni. Ez még az enyhén rozsdásodó felületekre is jó hatással van. Az erősebben rozsdásodó részekre hatásosabb a szódabikarbóna és víz keverékével készített mosószer, amit csak rövid ideig kell a felületen hagyni, majd nedvesen letörölhető. A szárazra törléssel pedig elejét lehet venni a további rozsdásodásnak. Ha azonban több helyen alakulnak ki rozsdás gócok, akkor időjárásálló festékkel ajánlott az ilyen foltokat védettebbé tenni.

Végül vannak olyan fémöntvényből készített garnitúrák is, amelyek felületét finoman rücskös jellegű porszórt festékkel vonják be gyárilag. A szemcséi közé azonban a por és egyéb szennyeződések is könnyen lerakódnak, ami különösen a világosabb tónusú bevonatokat szürkítik el. Ezeket meleg mosószeres vízzel történő fellazítás után finom, karcmentes súrolószerrel átkefélve lehet eltávolítani. Az átkefélésükhöz használható erős és rövid sörtéjű nyeles szerszám, de huzalkefe nem! A fellazított és kikefélt szennyeződéseket lehetőleg erős vízsugárral, pl. magasnyomású mosóval alaposan le kell öblíteni, majd a nedves – és már tiszta – felületek a napon gyorsan megszáradnak. Ezt akár egy szezon alatt többször is érdemes megismételni.