Kondenzációs gázkészülék

Mikortól lesz kötelező?

Gazdasági oka is volt már akkoriban a bevezetésnek, hiszen az épületek alapterülete hazánkban viszonylag nagy, és az épületszigetelés nem volt akkoriban elterjedőben, ezért indokolt volt már akkor is ennek az új technológiának a megismertetése a piaccal.

Mi is történik egy gázkészülék működésében, ha kondenzációs? A gáz elégetésekor a levegő oxigéntartalmával való reakció során szén-dioxid és vízgőz keletkezik. A felszabaduló hőenergiát két paraméterrel jellemezhetjük, nevezetesen a fűtőértékkel, és az égéshővel. A fűtőérték megadja a mindenkori tüzelőanyag 1 m³-nyi mennyiségből kinyerhető hőenergiát, miközben az égés során képződő vízgőz gőz állapotban kerül figyelembevételre. Az égéshő pedig az azonos feltételek mellett felszabaduló hőenergiát adja meg, amelynél a keletkező vízgőz teljes egészében folyadék állapotban, vagyis kondenzátum formájában kerül figyelembevételre. Ezen definíció szerint az égéshő szemben a fűtőértékkel járulékos energiarészként az égés során az égéstermékben megjelenő vízgőz kondenzációs hőjét is tartalmazza, amelyet a megfordított folyamatnál, tehát a vízgőz képződésnél párolgáshőnek nevezzük. Földgáz esetében az égéshő teljes kihasználása során a fűtőértéknél 11%-kal nagyobb hőnyereség adódik. Tehát a kondenzációs gázkészülék nemcsak a gáz fűtőértékét, hanem az égéshőjét is hasznosítani tudja.

Egyéb előnyök

A modern kondenzációs kazán modulációs tartománya 1:10 arányú, ami azt jelenti, hogy 23 kW névleges teljesítményről közel 2 kW min. teljesítményre is le lehet szabályozni. Ezek a készülékek minél kisebb teljesítményen működnek, a hatásfokuk annál nagyobb. Tehát kijelenthetjük, hogy a kondenzációs technológia alkalmazása tökéletes valamennyi fűtésrendszerre, legyen az kis vagy nagyméretű épület.

Tévhit és csak lassan módosuló rossz vélemény az, hogy kondenzációs kazán telepítésekor a fűtési rendszert túl kell méretezni, és lehetőleg alacsony hőfokú fűtőköröket használjunk. Valóban alacsonyabb a készülék hatásfoka az átlagos radiátoros körökön, de éves átlagban közel 2-3%-kal érhetünk magasabb éves hatásfokot az alacsony rendszereken. A kondenzációs technológia lényege abban rejlik, hogy tökéletesen elégeti a gázt, és a felső fűtőérték hozzáadása gyakorlatilag „csak” marketing, mivel egy hagyományos készüléknél, ha modulációs is, akkor sem lehet változtatni a beszívott levegő mennyiségét az adott gázmennyiséghez. Egy hagyományos kazán hatásfoka akár 70%-ra is lecsökkenhet, ha 50-60 m² körüli lakásra telepítjük.

A hagyományos kazánok maximális égéstermék elvezetése 20-22 méter körül van, amíg a kondenzációs kazánoknál ez bizonyos feltételekkel az 30-50 métert is elérheti.

Amikor kondenzációs kazánt választunk, minden esetben figyelni kell arra, hogy milyen módon tudja vezérelni a fűtési rendszer elemeit (keringető szivattyú, keverőszelep, zónaszelep stb.). Amennyiben a kiegészítő perifériák ezt jól tudják, az egy újabb jó pont a kondenzációs készülék javára.

Nagyon fontos a kazánok hivatalos garanciális szakszervizzel történő beüzemelése, hiszen a tökéletes működéshez elengedhetetlen egy füstgázelemző műszerrel beállítani maximális és minimális teljesítményen a megfelelő CO2 értékeket. Ha a kondenzációs kazán beüzemelés nélkül üzemel, közel 3-4 hónap alatt teljesen tönkremehet a tökéletlen gáz-levegő arány beszabályozatlansága miatt.

Mint korábban arról már többször írtunk, ez év szeptemberétől lép hatályba a fűtési rendszerek hatékonyságát és szén-dioxid-kibocsátását drasztikusan szigorító uniós irányelv, amelynek előírásait elsősorban a bő tíz éve forgalmazott kondenzációs kazánok, de meglepő módon a régi, nyílt égésterű kazános is kielégítik. A közelmúltban – és jelenleg is – kapható turbós kazánok viszont nem. Az irányelv szerint 2015. szeptember 26-tól már csak az előbbi gázkészülékek importálhatók.