Használt cikkek adásvétele

Az apróhirdetési és aukciós portálok között találunk általános típusúakat, ahol a díszhaltól a házig, az antik kólásüvegtől az autókig minden megtalálható. De vannak szakosodott portálok is: autókra, ingatlanokra, régiségekre, vízi járművekre, és sok minden másra is. A használtcikk adásvétel ügyletek bonyolítói jellemzően a magánszemélyek, akik az adózásban sokszor kevésbé jártasak, így fontos, hogy az alapvető szabályokat megismerjük.

Ezeken az internetes fórumokon eladhatjuk azokat a dolgainkat vagy eszközeinket, amikre már nincs szükségünk, vagy amiket meguntunk. Vannak olyan élethelyzetek is, amikor ez a leghatékonyabb megoldás a gyors pénzszerzésre. Például a gyerekek által már kinőtt ruhákat eladjuk olyan embereknek, akiknek kisebb gyerekük van, hiszen ők is gyorsan nőnek, így kisgyermekkorban gyakorlatilag negyedévente lehet ruhatárat cserélni. És a kinőtt ruhának még csak ideje sem volt elkopni. Amikor pedig új műszaki eszközt szeretnénk venni, akkor a régi eszköz árát befektethetjük az újba.

Jogszabályok, adózás

Ezeket az ügyleteket a jogszabályok ingó értékesítésnek nevezik, és a szabályozást nem befolyásolja, hogy a vagyontárgyak értékesítésére interneten vagy más módon – például garázsvásárban, piacon, vagy egyéb helyen-módon kerül sor. Ingó vagyontárgy minden, ami nem ingatlan, tehát nem ház, lakás, földterület vagy telek. Nem lehet azonban ingó vagyontárgynak tekinteni a fizetőeszközt, az értékpapírt és a betakarítatlan termést, terményt. Ha ingó értékesítésből a bevétel egy éven belül nem haladta meg a 600 000 Ft-ot, akkor nem kell bevallani sem ezt a jövedelmet. Egy család esetén ez már egész szép összeg, hiszen fejenként mindenkire vonatkozik a 600 000 forintos értékhatár.

A 600 000 Ft-os bevételi határ felett le kell vonnunk a bevételekből a költségeket, tehát így megállapítjuk a jövedelmet, azaz, hogy mennyi a nyereségünk. Ilyenkor a teljes bevétellel számolnunk kell, nemcsak a 600 000 Ft feletti résszel. Levonható a bevételből a szerzésre fordított összeg (amennyiért vettük az adott dolgot), és az ingóság megszerzésével, az értékének a növelésével és az eladásával kapcsolatosan igazoltan felmerült kiadás (például szállítási költség, javítási költség). Ez esetben rendelkeznünk kell a megvásárláskor kapott számlával, szerződéssel, illetve minden költség tekintetében valamilyen bizonylattal, amivel hitelesen bizonyítani tudjuk a felmerült kiadásokat.

Ha olyan régen vettünk valamit, hogy már nem tudjuk megállapítani tételesen és igazolt módon ezeket a költségeket, akkor a bevétel 25%-a fog jövedelemnek számítani. Gyakran előfordul, hogy a terméket jóval a vételi ár alatt tudjuk csak értékesíteni, ilyenkor is csak akkor nem keletkezik jövedelem, ha a költségeket igazolni tudjuk, egyébként sajnos az eladási ár 25%-a után adóznunk kell. Tehát ha az ebből származó éves bevétel 600 000 Ft feletti, és már nincsenek meg azok a számlák, amik az adott ingóság megvásárlásáról szólnak, akkor a bevétel 25%-a lesz a vélelmezett nyereség, azaz a jövedelem. Ha ez a jövedelem 200 000 Ft alatt van, nincs adófizetés és nincs további teendőnk. Ha pedig 200 000 Ft felett van, akkor az után 16%-os SZJA-t és 27%-os EHO-t is kell fizetni következő év május 20-ig.

Gyakori kérdés, hogy ha valaki évente több tucat dolgot ad el az online aukciós portálokon, ahhoz sem kell már vállalkozást indítania? Ha üzletszerűen űzi ezt az ipart, akkor a 600 000 Ft-os bevételi korlátig neki sincs adófizetési kötelezettsége, e fölött azonban minden esetben fizetendő a 16%-os SZJA és a 27%-os EHO, itt nincs mentesség a 200 000 Ft-ot el nem érő jövedelemre, mert ez nem elkülönülten, hanem az összevont adóalap részeként adózik.

Évekig sok probléma volt azzal, hogy egy adóhatósági ellenőrzés során, mi alapján állapítják meg, hogy valaki üzletszerűen kereskedik-e, vagy sem. Ha mondjuk egy értékes bútor készítőjeként 3-4 darabot ad el évente valaki, jóval nagyobb jövedelemre tett szert, mint aki 20-30 gyerekruhát adott el, utóbbira mégis könnyebben rásüthető volt, hogy kereskedő, pedig csak az egy szem gyerekének a ruhatárát frissítgette. A szabályozás évekig nem volt egyértelmű erre vonatkozóan, 2012. évben határozták meg a gazdasági tevékenység fogalmát. Ha a tevékenységet tartósan, vagy rendszeres jelleggel folytatjuk, és célunk az ellenérték megszerzése, akkor már lehet szó üzletszerűségről, de a megállapítást egyedileg kell mérlegelni. Ha például egy magánszemély vásárol egy karambolos gépkocsit, és ezt javítás után rövid időn belül jelentős haszonnal eladja, akkor ez gazdasági tevékenységnek minősül. Ha viszont a megjavított gépkocsit 2 évig használja, majd ezt követően adja el, akkor ez már nem minősül gazdasági tevékenységnek. Az adóhatósági bejelentkezés, számla vagy nyugtaadás ilyenkor már nem kerülhető ki.

Az internetes portálokon kívül ingóságokat értékesíthetünk használtcikk piacokon, vagy tarthatunk a környéken meghirdetett garázsvásárt is. Az internetes adásvétel előnye, hogy ha a termék postázható méretű, akkor akár az ország másik felében is találhatunk vevőt, és az ügylet lebonyolítása nem fog gondot okozni. A garázsvásár ezzel szemben csak a közelben lakók érdeklődésére tarthat számot, tehát itt kevesebb emberhez jut el a termékeink híre, de ők közelebb laknak.