Hőszigetelő üvegcsere fakeretes ablakokba

Fotó: Rikker Kft.

A különféle hőkamerás fényképfelvételek egyértelműen igazolják, hogy az ablakokon minden fűtési idényben jelentős a hőveszteség. Ezt a rosszul illeszkedő, vékony üvegezésű ablakok, és a hézagos illeszkedések okozzák. A legtöbb ablakkeret – még a régiek is – általában jó állapotban vannak, hacsak nem hanyagolták el a mázolásukat, ami általában a sarokillesztéseik bütüjeit károsítja leginkább. A keretek faanyaga általában masszív, a sarokkötéseik többnyire vasaltak, eresztékeik pedig időt állók. Sőt, a pántjaik is beszegezettek, ezért elég szilárdak, így képesek megtartani a vastagabb, kétrétegű üvegtáblák keretbe szerelését. Természetesen a keretek passzítására és a különféle zárak beszerelésére is mód van, pl. az olyan régi ablakokon, ahol még a régi riglis zárak vannak. Az új zárak előnye, hogy könnyű a kiszerelésük, szemben a régebbi, riglis vagy elszegecselt kilincsszárasokkal, viszont a kereten fészket kell marni a számukra, és a tokra zárlemezt kell felcsavarozni. E munkákat csak az erre szakosodott szakemberek képesek elvégezni. Na, e téren viszont nem árt alaposan tájékozódni, mert a vállalkozók munkavégzési minősége bizony eléggé változó. Előzetesen több ajánlatot is érdemes összevetni, és nagyon alaposan számba kel venni, sőt rögzíteni is az „ígéreteket”, mert ezt csak a munka végeztével lehet a kivitelezőn számon kérni, mint ahogyan az elvégzett munka kiviteli minőségét is. Ha pedig a szerződésben részletesen felsorolt munkák csak részben, vagy nem kellő minőségben valósulnak meg, akkor árengedményt kell kérni. Hogy kire bízzuk a munka elvégzését, általában ár kérdése, ám érdemesebb a többéves gyakorlattal bíró kivitelezőt választani. Az üvegcserét célszerű összekapcsolni az ablak mázolásával is, mert így „egy füst alatt” ez is elvégzésre kerül.

Főként a régi geréb- és pallótokos, valamint a későbbi gyártású teschauer, sofa, dufa ablakoknál érdemes az üvegcserét megejteni, mert ezek faanyaga jó minőségű még ma is, ám az üvegezésük már korántsem képes a mai igényeknek megfelelni. Jelentős változást hozott viszont az ezekbe az ablakokba is beépíthető kétrétegű, 4-10-4, vagy a 4-12-4, 4-20-4 mm vastagságú és argon töltésű hőszigetelt ablaküvegek gyártása, amelyeknek az Uw értéke 1,1 W m² körüli.

Az üvegcsere többnyire nem a helyszínen, hanem a vállalkozó műhelyében történik meg. Az ablakszárnyakban levő üveget kitörik, eltávolítják a gittet, kitisztítják a gittágyat, és csak ezt követően kerül bele a méretre megrendelt kétrétegű hőszigetelt üvegbetét. Az üveget kiékelik, szilikonba fektetve rögzítik, majd takarólécből készített kerettel lefedve rögzítik véglegesen. E takarólécek a sarkoknál gérbe vágottan illesztettek, alul pedig a vízvető léchez igazodó szögben kapcsolódnak. Az esetleges hézagokat akril tömítővel töltik ki az üveg oldaláról, és a kerethez csatlakozó sarkokban is. Az üveg stabilan tartja a keretet, ám nem deformálja.

Közben a keret erősen sérült, vagy korhadt részeit új anyagból készültre cserélik. Általában az ablakok vízvetője és a tok alsó összekötő része van a legrosszabb állapotban, mivel ezeket éri a legtöbb csapadék. Ha lepergett róla a festék, és a fa elszürkült, ez még nem jelenti azt, hogy az egész darab korhadt, többnyire 1-2 mm mély csiszolás után az elszíneződött fa belseje teljesen ép. Egy ablak, vagy annak egy része csak akkor mondható korhadtnak és cserére szorulónak, ha a csavarhúzó legalább 6 mm mélyen benyomható a felületébe. Ennek elbírálása azonban a szakember dolga, mint ahogyan az is, hogy az esetlegesen sérült részt miként javítja ki.

Ha mázolást is igényelünk, akkor a keretet csak alapozzák, hogy az esetleges passzítások még a helyszínen elvégezhetők legyenek. A passzításkor a pántok esetleges beállítását követően a tokba hajtott csavarokkal erősítik meg azokat, és sor keríthető az esetleges zár javításokra, vagy a régi riglis kallantyúk helyére új, könnyen szerelhető kilincses zárak kerülhetnek. Az ablakokba ilyenkor illesztik a már előre bemart horonyba a szakálas és üreges szigetelő betétet, amelynek a végeit egyszerűen összedugják, hogy később, mázoláskor kivehetők legyenek.

A tokok alsó összekötőinek elkorhadt részeit általában csiszolással munkálják szintbe. A korhadtabb részek huzalos körkefével történő eltávolítása után a felületet 10 mm vastagságig szinte méretzsugorodás nélkül megszilárduló tapasszal simítják be. Ezt 1-5 mm vastagságú műanyag takaróléc felragasztásával fedik le, ami a párkányra vezeti a vízvető lécekről lecsepegő vizet. Az egyéb passzítási feladatokat pedig általában becsiszolással oldják meg, hogy az új üvegezésű ablak viszonylag könnyen zárható legyen.

Ezt követheti a mázolás, ami alapozásból és fedőfestésből áll, közbenső csiszolás mellett. A lényeg az, hogy a külső ablakokon minden rés kellően tömítve legyen, és flexibilis vagy vízlepergető zománccal legyen lekenve, hogy az ablakokat érő csapadék belső szerkezeti részbe jutására minél kevesebb esély legyen. A gondosan kivitelezett üvegcserével, és az ezt követő mázolással újabb több évre biztosítható az ablakok állaga, és jelentősen csökkennek majd a fűtési költségek is.

Amire érdemes odafigyelni!

Az ablaküvegcseréknél több apró kivitelezési hiányosságra érdemes odafigyelni. Minden üvegen érdemes a minősítési adatlapon ellenőrizni, hogy az a rendelésnek megfelelő minőségű-e. Fokozottan figyelni kell, a szegélylécek hézagmentességére. Ez a sarkoknál, a külső és belső szegélyeknél, és az üvegek belső élei mentén fontos, amit akril tömítővel szokás besimítva lezárni. A lefogó lécek sarkait is érdemes alaposan szemügyre venni, mert a víz minden rést megtalál itt is.

A lefogók belső, üveg felőli élén – amelyek anyaga nem mindig pórustömített – nem hanyagolható el az alaposabb alapozó-, majd a fedő festés. Az ablakok zárhatósága is alapvetően fontos, hogy tökéletes legyen a résszigetelés. A nem megfelelő méretű szigetelés miatt a nehezen záródó zárak állandó feszülést okoznak a pántoknál, ezért ezt nem szabad alábecsülni. A szigetelő csíkok végeinek pedig rá kell simulniuk a horony szélére, és az elálló illesztéseket szorosan egymásba dugva kell összeilleszteni, különben nem lesz megfelelő a sarkok tömítettsége, ami a keret feszülését okozhatja. Ha a vízvető lécen hibás, elkorhadt részt észlelünk, akkor azt toldással kell kiegészíteni, és ajánlatos a vízorr mögötti horony vastag festékrétegtől való megtisztítása, esetleg mélyítése.

Ami pedig a mázolás minőségét illeti, főként a csiszolatlan üveglefogó lécek felületét érdemes átcsiszoltatni, mert a kiszálkásodott felület nemcsak csúnya, de a tisztítást is megnehezíti. Sajnos a munkások mindig időzavarban vannak és az ilyen „apró”, ám gyakori hibák csak alapos és szinte állandó ellenőrzéssel védhetők ki. Természetesen az észlelt hibákat kijavítják, de csak akkor, ha erre tételesen figyelmezteti őket a megrendelő, aki végül is minőségi munkát szeretne a pénzéért.