A
kis téli araszoló hímjeinek négy, jól fejlett pikkelyes szárnya van, amelyek
biztosítják repülőképességét. Elülső szárnyuk sárgásbarna-szürkésbarna, sötétebb,
hullámos. A hátsók pedig világosabbak és rajzolat nélküliek. A náluk testesebb
5-8 mm hosszú nőstényeknek szárnyaik csökevényesek, ezért képtelenek repülni.
Lábaik viszont jól fejlettek és ez segíti őket a kapaszkodásban. A hernyóik
a károsítók, melyek kifejletten 1,5-2 cm hosszúak. A talajban nyugvó bábból
a hímek egyszerre nagy tömegben kelnek szárnyra, és kavargó hópelyhek látszatát
keltik. A nőstények viszont a gyümölcsfa törzsére másznak fel, és a kéregrepedésekben
megkapaszkodva várják, hogy a hímek rájuk találjanak. A fatörzsre, ágakra, rügyek
mellé rakják le több száz tojásukat, az áttelelő tojásokból a következő évben
kelnek ki a téli araszoló hernyók.
A nagy téli araszoló tömegesen léphet fel gyümölcsfákon is. A 3-4,5 cm hosszú
hímek elülső szárnyai nyúlánk, háromszög formájúak, a hátsók pedig tojásdad
alakúak. Alapszínük sárga. A 8-12 mm hosszú nőstényeiknek szárnycsonkjaik sincsenek.
Testük széles tojásdad alakú, lábaik hosszúak és erőteljesek. Lárváik sárgás
alapon, barnán mintázottak. Kifejlődve 3-4 cm hosszúak.
Életmódjuk annyiban tér el rokonaiktól, hogy a talajban, 12-15 cm mélyen kialakított
bábkamrában bábozódnak be, és ősz után jönnek elő, illetve rajzanak ki lepke
alakban. A hím lepke október végétől, december végéig a késő esti időszakban
keresi fel a fatörzsekben rájuk váró szárnytalan nőstényeket. Egy évben akár
700-800 db tojás lerakására is képesek. Belőlük kelnek ki rügypattanás előtt
a nagy téli araszoló hernyók. A tojásukat elhagyó hernyók a szövedékszálakon
leereszkednek az ágakról. Szeles időben a szél elszakítja a szálakat, és a hernyók
a szél szárnyán, a szálukon vitorlázva útra kelnek, így akár nagy távolságokra
is eljuthatnak.
A tojásokból kikelt hernyók még rügyfakadás előtt berágják magukat az alig duzzadó
rügyekbe, és ezek belsejét kiodvasítja. Fakadás után a zsenge leveleket rágják
meg, majd virágzáskor a sziromleveleket károsítják. Károkozásuk rendszerint
éjszaka zajlik, nappal többnyire nyugalomban vannak.
A védekezni úgy lehet ellenük, hogy a repülni képtelen nőstényeket hernyóenyves
övvel megfogjuk. Ehhez szeptember végén a fák törzsére 2-3 mm vastagon fel kell
kenni hernyóenyvet. Így a felfelé igyekvő nőstény beleragad az enyvbe. A jó
hernyóenyv meleg és hideg időben is egyaránt hosszú ideig megőrzi ragasztóképességét.
Ilyen például a Zolone 35 EC is, ami környezetkímélő növényvédő szer.
Téli araszoló kártevők
A téli araszolók a termőfák károsítói lehetnek. Akkor kelnek igazán életre, amikor a fák teljes levélállományukat lehullajtják. Hernyóik csak öt pár lábbal rendelkeznek, három pár hasi lábuk hiánya miatt másznak a nevüknek megfelelően, igen jellegzetes módon araszolva. Hazánkban két fajtájuk terjedt el.
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
Szólj hozzá a cikkhez!
Be kell jelentkezned,
hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
Kártevők otthonunkban
A kerti rágcsálókkal nemcsak "együtt élni" kellemetlen, de nagyon sok betegséget is terjesztenek. Már a múlt évszázad elején törvény született a hajókon történő kötelező rágcsáló irtásról. A...
Pókselyem-fonal génmódosított selyemhernyókból
Amerikai kutatók létrehoztak egy génmódosított selyemhernyót, mely sokkal erősebb fonalat képes szőni. Orvosi, gyógyászati területen lehetne jól használni az erős selyemszálat.