Téli araszoló kártevők

A téli araszolók a termőfák károsítói lehetnek. Akkor kelnek igazán életre, amikor a fák teljes levélállományukat lehullajtják. Hernyóik csak öt pár lábbal rendelkeznek, három pár hasi lábuk hiánya miatt másznak a nevüknek megfelelően, igen jellegzetes módon „araszolva”. Hazánkban két fajtájuk terjedt el.

A kis téli araszoló hímjeinek négy, jól fejlett pikkelyes szárnya van, amelyek biztosítják repülőképességét. Elülső szárnyuk sárgásbarna-szürkésbarna, sötétebb, hullámos. A hátsók pedig világosabbak és rajzolat nélküliek. A náluk testesebb 5-8 mm hosszú nőstényeknek szárnyaik csökevényesek, ezért képtelenek repülni. Lábaik viszont jól fejlettek és ez segíti őket a kapaszkodásban. A hernyóik a károsítók, melyek kifejletten 1,5-2 cm hosszúak. A talajban nyugvó bábból a hímek egyszerre nagy tömegben kelnek szárnyra, és kavargó hópelyhek látszatát keltik. A nőstények viszont a gyümölcsfa törzsére másznak fel, és a kéregrepedésekben megkapaszkodva várják, hogy a hímek rájuk találjanak. A fatörzsre, ágakra, rügyek mellé rakják le több száz tojásukat, az áttelelő tojásokból a következő évben kelnek ki a téli araszoló hernyók.
A nagy téli araszoló tömegesen léphet fel gyümölcsfákon is. A 3-4,5 cm hosszú hímek elülső szárnyai nyúlánk, háromszög formájúak, a hátsók pedig tojásdad alakúak. Alapszínük sárga. A 8-12 mm hosszú nőstényeiknek szárnycsonkjaik sincsenek. Testük széles tojásdad alakú, lábaik hosszúak és erőteljesek. Lárváik sárgás alapon, barnán mintázottak. Kifejlődve 3-4 cm hosszúak.
Életmódjuk annyiban tér el rokonaiktól, hogy a talajban, 12-15 cm mélyen kialakított bábkamrában bábozódnak be, és ősz után jönnek elő, illetve rajzanak ki lepke alakban. A hím lepke október végétől, december végéig a késő esti időszakban keresi fel a fatörzsekben rájuk váró szárnytalan nőstényeket. Egy évben akár 700-800 db tojás lerakására is képesek. Belőlük kelnek ki rügypattanás előtt a nagy téli araszoló hernyók. A tojásukat elhagyó hernyók a szövedékszálakon leereszkednek az ágakról. Szeles időben a szél elszakítja a szálakat, és a hernyók a szél szárnyán, a szálukon vitorlázva útra kelnek, így akár nagy távolságokra is eljuthatnak.
A tojásokból kikelt hernyók még rügyfakadás előtt berágják magukat az alig duzzadó rügyekbe, és ezek belsejét kiodvasítja. Fakadás után a zsenge leveleket rágják meg, majd virágzáskor a sziromleveleket károsítják. Károkozásuk rendszerint éjszaka zajlik, nappal többnyire nyugalomban vannak.
A védekezni úgy lehet ellenük, hogy a repülni képtelen nőstényeket hernyóenyves övvel megfogjuk. Ehhez szeptember végén a fák törzsére 2-3 mm vastagon fel kell kenni hernyóenyvet. Így a felfelé igyekvő nőstény beleragad az enyvbe. A jó hernyóenyv meleg és hideg időben is egyaránt hosszú ideig megőrzi ragasztóképességét. Ilyen például a Zolone 35 EC is, ami környezetkímélő növényvédő szer.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Dr. Komiszár Lajos

Címkék: hernyó, kártevő

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Hernyótalpas lépcsőnjáró

A lépcsőn való közlekedés fiatalon és egészségesen nem probléma, de egy bizonyos életkor után, vagy megromlott egészségi állapottal, már nem is olyan egyszerű feladat. Nincs mindenütt lift, mert...


Védekezés levéltetvek ellen

Ahogy melegedik az idő, a teleltetőben tartott növények is ébredeznek. A hőmérséklet emelkedésével sajnos a kártevők, a levéltetvek is megjelennek.