Parafa padló lerakása

Betonaljzatokon mindig szükséges önterülő padlókiegyenlítővel kialakítani a teljesen sík felületet. A betonfelület ugyanis túlságosan durva, többnyire nem is kellően sík, ezért nem alkalmas a ragasztott parafa burkolat megfelelő szilárdságú leragasztására. Ez vonatkozik a kerámia burkolatokra is, mert bár ezek felülete többnyire megfelelően sík, viszont a burkolat fugái átnyomódhatnak a parafa felületére is. Ezért az ilyen felületekre is szükséges aljzatkiegyenlítő réteget felsimítani.

Ennek vastagsága általában a felülettől függően 1-10 mm között változik. Esetenként a jó tapadás érdekében az alapfelületre előzőleg még alapozót is érdemes felkenni. Aljzatkiegyenlítőként betonra a Mapeprim, kerámia burkolatokra pedig a Mapeprim SP kétkomponensű alapozót lehet használni. Esetenként a kiegyenlítő réteg felületét még ragasztás előtt át szokás csiszolni, majd portalanítás után következhet a parafa burkolat leragasztása.

Ragasztott lerakás

A parafa padlókat általában két módon lehet lerakni. A ragasztott, azaz kontakt kivitelnél a lapokat teljes felületükön ragasztják az aljzatra. Ezek saját kezűleg is lerakhatók, ám a szakszerű és tartós minőség érdekében ezt a munkát érdemes szakemberre bízni. A lapok általában 3-6 mm vastagságúak, és 30x60 cm-es darabokból állnak, amelyeket kötésben kell egymás mellé illesztve leragasztani.

Bevonatuk lehet kezeletlen és gyárilag különféle koptató réteggel ellátottak. A színezésük is lehet gyári, ám a kezeletlen változatokat utólag is lehet a kívánt árnyalatúra változtatni. A kontakt kivitelű parafa padlók külön előnye, hogy megfelelő szakértelemmel különféle mintázatok kialakítására is módot ad. Ehhez azonban megfelelő szaktudás szükséges, házilagos kivitelezésnél erre kevés az esély.

A ragasztott kivitelű padlókhoz különféle típusú ragasztóanyagok közül lehet választani. A natúr hátoldalú parafa burkolatokhoz használhatók a diszperziós kontakt ragasztók, pl. az Ultrabond Aqua-Contact, ami az aljzatra és a burkolatra is hengerrel hordható fel. A leragasztáshoz azonban használható, e célra kifejlesztett más vizes bázisú kontakt ragasztó is.

Bizonyos esetekben a parafa lapok hátoldala már gyárilag PVC bevonatú, ami meggyorsíthatja a leragasztását, mivel ezek a lapok egyoldalas diszperziós ragasztóval is az aljzatra rögzíthetők. Az adott termék rögzítéséhez mindenkor a gyártó által javasolt ragasztót kell használni a rögzítés tartóssága és minősége érdekében. Az aljzatnak e művelethez tartósan száraznak kell lennie, 2% alatti nedvességérték felett nem lesz megfelelő a ragasztás tartóssága. Fa aljzat esetén faforgácslapból készített sík alapra van szükség.

Úsztatott parafa padló

A parafa burkolatok másik fajtája az ún. úsztatott padló, amely elemeinek a vastagsága 10-12 mm, és a lapok mérete 30x90 cm. A lapok éleinek a kialakítása ma már szinte kizárólagosan csak klikkes, vagy más néven pattintós, és a laminált padlókhoz hasonlóan ezekből az elemekből leragasztás nélkül alakíthatók ki az összefüggő, ún. úsztatott padlóburkolatok. Szorosan egymásmellé illeszthetők és fózolt, azaz ferdén lecsapott élű változatokban is beszerezhetők. Felületük lehet csiszolt natúr, azaz kezeletlen, vagy előlakkozott kivitelű.

Lefektetésükkor az aljzatra párazáró fóliát és úsztató réteget kell elhelyezni, amit a falak oldalaira is fel kell hajtani. A falak mentén kb. 10 mm-es dilatációs hézagot kell biztosítani, és ezeket a falra erősített tömörfa vagy parafa furnéros lécből készült lécekkel lehet eltakarni. A kezeletlen felületű lapokat csak a gyártó által ajánlott, kifejezetten parafához kifejlesztett anyaggal lehet bevonni. Ez lehet rugalmas, oldószermentes, egy vagy kétkomponensű lakk, más esetben speciális viasz vagy olaj is. Lakk esetében legalább két réteg az erősebben igénybe vett helyiségekbe akár 3-4 réteg lakkréteg szükséges. A bevonatok felületi fénye lehet magas fényű, selymes vagy matt is.

A másik lehetőség az olajozás, amit két rétegben kell a padlóra felhordani. Az első réteget általában hagyni kell teljesen megszáradni, és a második réteget csak ezt követően lehet a padlóra felkenni, majd bedörzsölni, amit a felület viaszos átdörzsölésének kell követnie. A klikkes padlókat általában lakkozott vagy olajozott bevonattal hozzák forgalomba. Ezek utókezelést nem igényelnek. Ritkább esetekben natúr felületű gyártmányok is beszerezhetők, amelyeket a gyártó által ajánlott felületkezelő anyaggal kell a megadott utasítások szerint kezelni, pl. kizárólag parafa lakkal, illetve olajjal. Ettől eltérni nem érdemes, mert ez a tartósság rovására megy.