Mitől mállik és porlik a beton felülete

2016-11-14 12:44:40 | Módosítva: 2016-11-14 12:52:04

Minden bizonnyal mindenki látott már „végtelenségig seperhető”, takaríthatatlanul porló, málló betonfelületet, aljzatbetont. A fáradtsággal járó sepregetésnek általában az az eredménye, hogy a felület megkopik, a később már ki is pergő kavicsszemcsék között növekvő mélyedések keletkeznek. Kétségtelen, hogy egy betonaljzat bontására van az előbbinél hatékonyabb eljárás is, mielőtt viszont a bontásig jutunk, nézzük meg, mi okozza a betonfelület előbbiekben leírt hibáját, hogyan előzhetjük meg ezt a problémát.


4 ok: beton keverése, frissbeton bedolgozása, beton utókezelése, betont érő hatások

Az okokat négy témakörön belül kereshetjük, úgy mint betonkeverés, frissbeton bedolgozás, bedolgozott beton utókezelése, megszilárdult betont érő hatások.

– A betonkeverésnél először is az alapanyagokkal – adalékanyag, cement, víz – kell foglalkoznunk. Ha a homokoskavics pl. termőfölddel, olajjal, vagy más szerves anyaggal szennyezett, a beton nem fog rendesen megkötni, szilárdsága el fog maradni az elvárttól. Az adagolt cement mennyisége és fajtája sem mindegy. A ház körüli munkákhoz a „CEM II” jelű összetett portlandcementek, vagy a „CEM III” jelű kohósalakcementek a legalkalmasabbak, mint például a CRH Magyarország Kft. „Házépítő” cementje, amely felhasználható normál szilárdságú beton- és vasbeton szerkezetekhez, alaptestekhez és aljzatbetonokhoz egyaránt. A zsákokon az adagolásra vonatkozó útmutató is található.

Ha a keverésnél nem adagolunk elég cementet, azt a betonszilárdságunk fogja bánni, túladagoláskor pedig a frissbeton megnövekedett cementpép tartalmából adódnak gondok. A felszínre felúszó vastag cementpépből létrejövő cementkő könnyen összerepedezik, szétmállik és elporlik. Fontos megjegyezni, hogy a 3-4 hónapnál régebben tárolt cement kötőereje a levegőből felvett páratartalom miatt akkor is jelentősen alacsonyabb lehet, ha ez a por állagán nem látszik. Az ennek ellensúlyozására alkalmazott „túladagolás” az előbbiekben leírt következmények miatt sem praktikus!

A harmadikként már említett beton összetevő a víz kapcsán, a bedolgozás könnyítése céljából alkalmazott túlvizezéstől szeretném óvni a kedves olvasót. A cement hidratációjához (kötéséhez) kevés víz szükséges, a könnyebb keverhetőség céljából hozzáadott többlet később távozik (beton száradás), helyén pedig a szilárdságot csökkentő pórusok maradnak, melyek a felület közelében a már többször említett jelenséget, a mállást és porlást segítik. Kerüljük a túlvizezést, ami akár még a frissbeton durva szemcsés és pépes rétegekre történő szétosztályozódásához is vezethet. A szétosztályozódás után megszilárdult beton szilárdságával komoly bajok lesznek, töredezni és mállani fog.

– A frissbeton bedolgozása nem egyenlő a zsaluzatba való beöntéssel. A frissbetont beöntés után tömöríteni kell, majd pedig a meghatározott szinten el kell simítani. A tömörítéshez gyakran ún. tűvibrátort használnak. Vigyázat! A tűvibrátor helytelen használatával kárt is lehet okozni, mivel a beton a már említett módon szétosztályozódhat.

–  A bedolgozott beton utókezelés módja, vagy annak teljes hiánya a legtöbb probléma forrása. Az utókezelés hiánya, főleg szeles és/vagy meleg időben a bedolgozott beton teljes és javíthatatlan tönkremeneteléhez vezet. A felület és a felső rétegek kiszáradnak, a cement hidratációjához szükséges víz hiányában a kötés és a szilárdulás nem, vagy csak kis mértékben jön létre. A beton felülete akár egy homokozóhoz is hasonlíthat ezek után. A beton szabad felületét folyamatosan nedvesen kell tartani, óvni kell a kiszáradástól! A nedvesen tartás jelenthet vízzel történő permetezést, elárasztást, vagy a nedvességet áttételesen átadó és tovább megtartó takarást. A vízsugárral történő locsolás viszont főleg az első napokban okozhat kárt, mivel a betonhoz erővel csapódó víz a még meg nem szilárdult felületet megrongálja, a finom cementes részt kimossa, a megmaradó felület mállani, porlani fog.

–  A megszilárdult betont érő hatások némelyike is okozhatja a felület tönkremenetelét. Egyes agresszív vegyianyagok (pl. savak), fagyhatás, erős- vagy ismétlődő mechanikai hatások is a beton felületének mállásával és porlásával járó felületi károsodást okozhatnak. A talajban egyes területeken jelen lévő, nedvességgel a betonba felszívódó szulfátok a látszattal ellentétben nem csak a felületet, hanem a beton teljes keresztmetszetét károsítják. Ez az időben lassabban jelentkező, de teljes tönkremenetelhez vezető jelenség szulfátálló cementek alkalmazásával elkerülhető. Szulfátos környezet esetén ajánlom a CRH Magyarország Kft. „SPECIÁL +” nevű zsákos cementjének alkalmazását.



Az okok megismerésével együtt az is nyilvánvaló már, hogy a beton mállása és porlása nem csak egy kellemetlenségekkel járó esztétikai hiba, hanem egy olyan tünet, ami többnyire a beton károsodását, minimum a felületi réteg szilárdságcsökkenését, de akár a beton teljes keresztmetszetének tönkremenetelét is jelzi. Ha az adott betonszerkezet teljes keresztmetszetében, vagy jelentős mélységben károsodott, a visszabontás nem kerülhető el. A többi esetben a javítás tartóssága és gazdaságossága a fő szempontok. A mállásra hajlamos betonfelületre helyezett burkolat hamar leválik és mozogni kezd, így a hidegburkolatok önmagukban nem jelentenek megoldást. Burkolat nélküli betonfelületek, aljzatok (garázsok, tárolók) esetén a tisztán, illetve pormentesen tartás még gondos kivitelezés mellett is lehetetlennek tűnik.


Az enyhén málló, porló betonfelületek padlófestékekkel, vagy műgyanta bevonatokkal „javíthatók”. Csiszolás és megfelelő alapozó felvitele után a padlófestékek házilag is kivitelezhető megoldást jelentenek, viszont kopásállóságuk és tartósságuk nem lesz nagy, néhány évente felújítást igényelnek. Persze a kereskedelmi forgalomban kapható festékek összetételben, minőségben és árban is erősen különböznek. Tartósabb, nagy kopásállóságot jelentő, viszont szakembert is igénylő és költségesebb megoldás a műgyanta bevonatok készíttetése. A beton felső rétegeibe is beszívódó műgyanta jelentősen meghosszabbítja a beton élettartamát. Fontos, hogy a műgyantákat és a festékeket erősen porózus, aljzatkiegyenlítővel bevont, vagy pl. olajjal szennyezett betonfelületekre nem érdemes felhordani, mert azokról hamar leválnak.

A málló, porló betonfelületekre hidegburkolat csak úgy készíthető, ha egy tisztítást követően előbb szilárdító-megerősítő anyaggal kezelik a betonfelületet. Az aljzatszilárdítók mélyen beszívódnak a betonba, száradást követően biztosítják a ragasztók tapadásához szükséges megfelelő felület.




Pluzsik Tamás
alkalmazási tanácsadó (CRH Magyarország Kft.)

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Családi házak alapozása

Családi házak alapozásához olyan cementet kell választani, amellyel nagy tömegben, könnyen és gyorsan bedolgozható betonkeveréket lehetkészíteni. Emellett földzsaluba történő bedolgozás esetén,...


Tíz gyakorlati jótanács betonozóknak

Nemrég egy ismerősöm építkezni kezdett, ami családi házra vágyó, vagy azzal már rendelkező dolgos és bátor embereknél egyáltalán nem szokatlan. Természetesen a háznak betonigénye is volt, hiszen ha...