Ünnepi vásárlás után: vissza az eladóhoz

Ha élni szeretnénk a kereskedők önként vállalt cserelehetőségével, akkor szükségünk van a számlára vagy blokkra, a jótállási jegyre és a termék csomagolására is. Csak akkor fogják kicserélni, ha olyan állapotban van, hogy új termékként eladható. Ezért semmiképpen ne szakítsuk el a dobozokat és a csomagolás nejlonjait, semmit ne dobjunk ki, ami a dobozban van eredetileg. Ruhaneműk esetében ne viseljük még néhány óra hosszat sem, ne vágjuk le a címkéket, ne mossuk ki. Egyes gépeket (pl. háztartási gép) ne próbáljunk ki, mert már az első használat során olyan szennyeződések érhetik, amik alkalmatlanná teszik az újként való eladásra. Tartsuk olyan állapotban, amilyet magunk is levennénk egy kereskedő polcáról.

Ha az ajándék hibás

Amikor a vásárlást követő 3 napon belül meghibásodik az áru, a kereskedő köteles azt kicserélni. Fontos, hogy a vásárlás dátuma számít. Csak akkor kezdődik a 3 nap az üzembe helyezéskor, ha a terméket szakszerviznek kell beüzemelnie (pl. egy kazán esetén). Így tehát nem számít, hogy csak karácsonyeste bontottuk ki, addig a dobozban volt. Érdemes ezért az ajándéknak szánt árukat rögtön a vásárlás után otthon alaposan újra átnézni, az elektromos dolgokat bekapcsolni, alapvető funkcióit szemügyre venni. A 3 napos cserét csak akkor utasíthatja vissza a kereskedő, ha az a javítással szemben jelentős pluszköltséget jelentene neki. Pl. egy mosógép elektromos kábelének hibája miatt nem köteles az egész mosógépet kicserélni, de köteles a kábel cseréjéről gondoskodni, vagy egy mobiltelefon rossz akkumulátora miatt sem kell az egész készüléket cserélni, elég, ha a vásárló egy új akkumulátort kap, így teljes értékű marad a mobiltelefon.

A tartós fogyasztási cikkekre, és 10 000 Ft-nál magasabb vételár esetén jótállást kell vállalnia a forgalmazónak, kereskedőnek. Ez azt jelenti, hogy garantálja; a megvásárolt termék legalább egy évig kifogástalanul fog működni. A jótállás esetében a vásárlónak nem kell bizonyítania, hogy vétlen a termék meghibásodásában. A 10 000 Ft alatti termékek esetén nem kell jótállást vállalnia, „csak” szavatolnia kell, hogy a termék hibátlanul működik a vásárlás pillanatában, illetve ha mégis meghibásodik, annak gyártási oka van. Szavatossági igény esetén a meghibásodást azonnal jelezni kell a kereskedő, forgalmazó felé.

A szavatossági idő első 6 hónapjában a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a hiba a vásárláskor is fenn állt-e. A 6 hónap elteltével a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba a vásárláskor is létezett már. Ez költséges, mert a bevizsgálást is a vevőnek kell kifizetnie, bár ha beigazolódik, hogy kifogása indokolt, a kereskedő köteles ezt is megtéríteni. Szavatossági igény általában a vásárlástól számított 2 éven belül érvényesíthető. Akciós termékek esetén is van jótállás és szavatosság is, kivéve, ha a leárazás oka egy adott hiba a terméken, és ezt a hibát egyértelműen tudomására is hozták a vásárlónak. Minden más hibára és meghibásodásra vonatkozik a jótállás és a szavatosság is.

Fontos tudni, hogy bizonyos esetekben csak a magánszemély számít „fogyasztónak”, és vannak jogok, amiket csak a „fogyasztóknak” biztosít a törvény. Ez az internetes vásárlások esetében komoly hátrányt jelent a cégeknek – legyen az bármilyen kicsi Bt. –, mert pl. az indoklás nélküli elállás a vásárlástól a termék kézhezvételétől számított 15 napon belül csak a „fogyasztókra” vonatkozik. Érdemes tehát pontosan utánanézni, hogyha a családi vállalkozás számára vásárolunk, milyen jogaink és kötelezettségeink vannak. Természetesen a cégeket is védik a jótállásra és szavatosságra vonatkozó törvények, de nem olyan mértékben, mint a „fogyasztókat”.

A kereskedők vállalhatnak „többet”, mint a törvényben előírt kötelezettségük, de akkor azt már kötelesek is betartani. Pl. ha egy bolt azt ígéri a vásárláskor, hogy nem megfelelő méret esetén kicseréli az árut, akkor ezt már nem vonhatja vissza, nem gondolhatja meg magát, csak a későbbi vásárlásokra vonatkozóan. Ezt úgy kell érteni, hogy a vásárlót azok a plusz jogok (és persze kötelezettségek) is megilletik, amiket a vásárlás „eldöntésének” pillanatában ismert.

Hogyan reklamáljunk

A blokkot vagy számlát mindig meg kell őrizni, anélkül sem jótállás, sem szavatosság nem érvényesíthető. Kártyás fizetés esetén sem elegendő a bankbizonylat, mert azon nem látszik, hogy milyen terméket vásároltunk. Egyes esetekben, a vásárlás tényét bizonyíthatja, de ne hagyatkozzunk erre reklamáció esetén.

Bármilyen termékről és hibáról is van szó, mindig tiszta, kifogástalan állapotban vigyük vissza a terméket a kereskedőhöz. Ezt nemcsak így illik, hanem a termékkel való bánásmódunkat is jelezi. Bár nem vagyunk kötelesek a csomagolást megőrizni – főleg nem vagyunk kötelesek arra számítani, hogy elromlik a termék –, de sok esetben könnyebben elintézhetjük a reklamációt, ha visszük a dobozát is, ezért ha van helyünk, egy darabig őrizgessük a dobozokat.

Javításra, cserére leadott áruról mindig kérjünk átvételi elismervényt vagy jegyzőkönyvet, és mielőtt azt aláírjuk, olvassuk el. Ellenőrizzük le, hogy az adatok helyesek-e, és a hiba leírása megegyezik az általunk elmondottakkal.

Általános szabály, hogy élelmiszert és fehérneműt a kereskedők nem cserélnek vissza, de reklamációs jogunk ezek esetében is van. Nem lehet indok valós hiba esetén a higiénia, hiszen egy hibás melltartót úgysem értékesíthet, és a romlott húst sem adhatja el másnak sem.

A másik elterjedt, de hibás gyakorlat, hogy hibás teljesítés esetén is csak „levásárlást” vagy utalványt ajánlanak fel a boltok. Ehhez hibás teljesítés esetén nincs joguk. Ugyanolyan terméket kell, hogy adjanak – és azt kötelesek vagyunk elfogadni –, mint amilyet visszavittünk. De ha nem tudnak ugyanolyat (vagy a számunkra elfogadhatót) adni a hibásért cserébe, kötelesek visszaadni a pénzünket, kártyás fizetés esetén visszautalják.

Éljünk, de ne éljünk vissza jogainkkal

Legyünk tudatosak már a vásárlás előtt is, de mielőtt reklamálunk, gondoljuk végig jogainkat és lehetőségeinket. Igaz a kereskedők sokszor, sokféleképpen, sokféle stílusban próbálnak „kibújni” a felelősség alól, de ha felkészültek vagyunk, és főleg, ha igazunk van, erre nem lesz lehetőségük. Ha mégis méltánytalanul bánnak velünk, írjunk be a „Vásárlók könyvébe”. Ezt nem kell „elkérni”, mert minden üzletben jól látható és könnyen elérhető helyen kint kell, hogy legyen. Az abba írtakra 30 napon belül választ kell kapnunk. Csak azután fordulhatunk a kereskedők felettes szervéhez vagy a Békéltető testülethez, ha bizonyítani tudjuk, hogy közvetlenül az üzletben megpróbáltuk rendezni a vitás ügyet. Ennek bizonyítására elsősorban írásban van lehetőségünk, tehát, ha ellenállást tapasztalunk a reklamáció során, mindent panaszt tegyünk meg írásban is. Ha nem vesznek fel jegyzőkönyvet és a vásárlók könyvét nem kapjuk meg, a cég székhelye szerinti címre írjunk panaszlevelet utánvétes levélben.