Vagyonbiztonság kontra tűzvédelem

Egyedi mérlegelés szerint

Egy ajtózár természetesen akkor a legbiztonságosabb, ha sok ponton záródik, legalább 2 független zár van az ajtón, sőt egy csak belülről kezelhető biztonsági zár is van rajta harmadikként. Most azonban nem annyira a zárrendszerekkel elérhető biztonságról, hanem a használatukból következő biztonsággal kívánunk foglalkozni. Ha egy mindkét oldalról kulccsal működő zárban belülről bennhagyjuk a kulcsot, akkor azt kívülről (kulccsal) nem lehet kinyitni, és erőszakosan nyitni is nehezebb, mert nem lehet a zárba dugni a kulcsot, álkulcsot. Ez arra ösztönözhet bennünket, hogy pl. éjszakára hagyjuk a zárban a kulcsot belülről. Ha viszont még várható egy késői hazatérő, akkor ki kell vennünk a kulcsot, hogy ő éjszaka be tudjon jönni.

Ezzel csak a kisebb probléma az, hogy a feltörhetőség biztonsága csökken. A nagyobb a tűzvédelmi szempont. Tűz esetén a legfontosabb, hogy a lakásból a lehető leghamarább menekülni lehessen. De vajon mekkora esélyünk van egy fojtogató füsttel elárasztott lakásban arra, hogy megtaláljuk a kulcstartón a megfelelő kulcscsomót, arról kiválasszuk a megfelelő kulcsot, és azt a sűrű füstben még be is tudjuk tenni a zárba. Remélhetőleg senki nem fog tudni meggyőződni arról, hogy bizony nagyon kicsik az esélyek. Egy világos lakásban, normál körülmények között ez a művelet persze gyerekjáték, de pánikhelyzetben, forróságban, átláthatatlan és fojtogató füstben megoldhatatlan feladat lehet. Tartsuk tehát a kulcsot belülről a zárban, ha otthon tartózkodunk, legfeljebb kicsit húzzuk visszább, hogy kintről is nyitható maradjon a zár.

Sokan idegenkednek attól, hogy a zárat csak kívülről működtesse kulcs, belülről pedig gombbal lehessen nyitni-zárni. Pedig ez a megoldás nem csak kényelmes, hanem biztonságos is. A zár gombját még pánikhelyzetben, rossz látási viszonyok között is hamarább megtaláljuk, mint a kulcsot a kulcstartón. Belülről gombbal működtethető zárat legtöbbször csak a mellékzárra szoktak tenni, bár sok esetben nincs akadálya annak, hogy a főzár is gombos legyen. A kéttollú kulcsos záraknál ez nem oldható meg, de az ilyen ajtóknál is legalább a mellékzár legyen belülről gombos. Ilyenkor a főzárat ne zárjuk be egyáltalán, vagy ha igen, mindenképpen maradjon benne a kulcs.

Más megfontolásokat igényel a harmadik, biztonsági zár, amely eleve csak belülről működtethető. Ez az előnye, hiszen a betörő kívülről egyáltalán nem fér hozzá a zárhoz, legfeljebb feszítővassal próbálkozhat. Az is előnye a harmadik zárnak, hogy az eleve gombos működtetésű, pánikhelyzetben, vészhelyzetben nem kell keresni a kulcsot, hiszen az mindig az ajtón van. De az előnye a hátránya is, mert ha külső segítségre lenne szükségünk, akkor az ajtót kívülről még az a közeli rokon sem tudja kinyitni, akinek egyébként kulcsa van hozzánk.

Ezek után egyáltalán ne használjunk harmadik zárat? Itt megint csak kétféle biztonság ütközik egymással. Idős, egyedülálló, beteg embernek inkább azt javasolnánk, hogy valóban ne használja a biztonsági zárat, ha azonban a lakásban többen is tartózkodnak (alszanak), és a fenti hátrányokkal nem rendelkeznek, akkor nyugodtabb szívvel dönthetnek a biztonsági zár bekattintása mellett.

Megint más kategóriába tartoznak a plusz ajtók, rácsok, folyosózáró rácsok. A tűzoltó hatóságok itt gyakran harcban állnak a lakókkal. A tűzoltó a gyors menekülést nézi, és azt, hogy ő a lehető leghamarább jusson el a tűzfészekhez, ha baj van. A lakó viszont inkább úgy gondolkodik, hogy egy plusz rács megnehezíti a betörő dolgát, ráadásul a ráccsal lezárt folyosórész tárolási célra is használható néhány lakás számára közösen. Mindkettő érv igaz, kérdés, hogy mi a fontosabb.

Vannak esetek, amikor mindenképpen tilos egy folyosószakasz, pl. egy átjáró folyosó lezárása bármivel. Más esetekben – pl. egy előtér, amiből aztán két lakás nyílik – nem tilos a lezárás, de mindenképpen fontos arról gondoskodni, hogy a lakásokból MINDENKI ki tudjon menekülni, ha szükséges. Nem fordulhat elő, hogy valaki gyakorlatilag bezárva marad; nincs kulcsa, nem találja, mert esetleg nem is tudja, hol keresse, fizikai állapota, életkora nem teszi lehetővé, hogy a plusz ajtót leküzdje.

Más lehet a megfontolás az emeleti lakásoknál, és más egy földszintinél, ami az ablakokon keresztül esetleg megközelíthető. Másképp kell gondolkodnunk akkor, ha a földszinti ablakokon feltörhetetlen rács van, és másképpen, ha ilyenek nincsenek, vagy legalább az egyik nyitható belülről. Ezeket az egyéni megfontolásokat mindenkinek, minden családnak magának kell elvégezni, és saját élethelyzetükre, családi összetételükre kell megkeresni a helyes kompromisszumot az élet- és a vagyonbiztonság között.

A kulcs belülről maradjon a zárban

A kulcs helyett belülről gomb van

Kiegészítő gombos ajtózár

Vészfunkciós zárbetét

A vészfunkciós zárbetéteket kuplungos zárbetétnek is nevezik. Ezt a kiegészítő funkciót vésznyitó, vagy pánik funkcióként is ismerik. Speciálisan kialakított belső szerkezetüknek köszönhetően akkor is működtethetők, ha a kulcs a másik oldalról is a zárbetétbe van helyezve. A vészfunkciós zárbetétek is a normál zárbetétnél ismertetett problémát küszöbölik ki. Hasznos lehet idős, beteg emberek számára is, mivel a kulccsal rendelkező rokonok a belülről benne felejtett kulcs esetén is be tudnak jutni az ajtón, és baj esetén segítséget nyújthatnak a bennlevőnek.

Rácsok és tűzbiztonság

Folyosók és közlekedők olyan részein, ahol menekülés nem történik (pl. zsákfolyosó végfala és a legközelebbi lakásbejárat közötti terület) növény, babakocsi, kerekesszék, kerékpár, roller, illetve ezekhez hasonló egyéb tárgy a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül elhelyezhető, ha nem nehezíti a tűzvédelmi berendezések, kezelőszerkezetek, közműelzáró szerelvények észlelését, megközelítését, használatát, működését.

A hő- és füstelvezetést biztosító nyílászáróknak, szerkezeteknek, ezek nyitószerkezetének, valamint a mentésre szolgáló nyílászáróknak a megközelítését legalább 1 méter szélességben biztosítani kell, ez a terület nem szűkíthető le, ezen a területen tárolás nem folytatható.

Vagyonvédelmi ajtó és rács elhelyezhető a lakásbejárat előtt, azonban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az tűz esetén a menekülést és a tűzoltói beavatkozást jelentős mértékben hátráltatja.

A közlekedőn akkor helyezhető el vagyonvédelmi rácsos ajtó a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül, ha:

1. Ha a rácsos ajtó által elzárt közlekedőn nem található tűzvédelmi berendezés (pl. fali tűzcsap, száraz vezeték), az épület központi közműelzáró szerelvénye (pl. elektromos főkapcsoló, gáz-főelzárószerelvény), mentésre szolgáló nyílászáró, tűzvédelmi szempontból lényeges kezelőszerkezetek (pl. füstelvezető ablak nyitószerkezete), kézzel nyitható füstelvezető nyílászáró, vagy annak távnyitóját az elzárt területen kívül, bárki által hozzáférhetően helyezték el.

2. Ha a rácsos ajtó nyitásiránya, mérete nyitott állapotban nem akadályozza a menekülést (pl. nem nyílik rá lépcsőre, nem szűkíti le azt).

3. Ha a rácsos ajtóval elzárt menekülési útvonalat igénybe vevő lakók rendelkeznek a rácsos ajtót nyitó kulccsal.

Amennyiben a fenti feltételek nem teljesülnek, úgy szükség van a tűzvédelmi hatósággal folytatott egyeztetésre, illetve engedélyre.

A vagyonvédelmi rácsos ajtó által elzárt területen is be kell tartani a tárolással, tárgyak elhelyezésével kapcsolatos tűzvédelmi követelményeket.

A lakóépület főbejárata tűzvédelmi hatósági engedély nélkül kulcsra zárható, elektromos zárral ellátható. Elektromos zár esetén a menekülés irányából észlelhető és hozzáférhető helyen a zárat oldó, feliratozott nyomógombot kell elhelyezni.

forrás: www.katasztrofavedelem.hu