Energiapazarlásaink

Stagnáló gáz- és energiaárak

A lakosság fele úgy tapasztalja, hogy fűtésköltsége folyamatosan növekszik, a stagnáló gáz- és energiaárak ellenére is. Minden második ingatlan tulajdonos nyilatkozott úgy, hogy évről évre mélyebbre kell nyúlnia a zsebében, miközben a termosztátot nem tekeri feljebb. Azok, akik családi házban laknak, még az átlagnál is többet költenek fűtésre, közülük minden negyedik háztartás 45 ezer forint fölötti fűtésszámlával szembesül egy-egy téli hónap végén.

Ha figyelembe vesszük, hogy egy magyar háztartás fűtésszámlája az átlagkereset negyedét teszi ki, amely még nem tartalmazza a többi rezsiköltséget, akkor sajnos megalapozottan beszélünk energiaszegénységről. Ugyanakkor a magyar lakóingatlanok mindössze 18%-a hőszigetelt teljes körűen, tehát 10-ből 8 ingatlanon egyáltalán nem, vagy csak részben végeztek hőszigetelést.

Magyarországon mintegy 7 millió ember családi házban él. Ezek a lakóépületek természetszerűleg arányosan több energiát fogyasztanak, mint egy több oldalról körbevett társasházi lakás. A családi ház állomány közel háromnegyede 1980 előtt épült, energetikai állapotuk nagyban elmarad európai összehasonlításban, így nem meglepő, hogy a lakóépületek energiafogyasztásának és energiapazarlá­sának körülbelül 80%-áért ezek az épületek a felelősek. Pedig, ha egy energiapazarló családi házat 12-15 cm vastagságú, korszerű szigetelőanyaggal megfelelően szigetelünk, annak fűtésigénye akár 30-40%-kal csökkenthető.

A nagyobb megtakarítási potenciál ellenére az eddigi energiahatékonysági támogatások elenyésző része volt elérhető a családi házakra. Bízunk benne, hogy az év végén bejelentett – a lakóépületek energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználásának növelését célzó – program forrásából döntő részben a családi ház tulajdonosok részesülhetnek majd

A lakosság saját tapasztalata szerint a meleg a nyílászárókon keresztül „szökik meg” leginkább, ezt követi a szigeteletlen falakon keresztül távozó hő, illetve a szintén szigeteletlen mennyezeti födémen keresztül kárba vesző energia, végül pedig a padlón át eltűnő. Éppen ezért, az energiahatékonysági felújítások javasolt sorrendjét különösen fontos betartani. Először a rossz állapotú nyílászárókat cseréljük ki, majd a hőszigetelést végeztessük el, végül pedig a gépészetet cseréltessük ki.

A szigetelés tervezésekor az elsődleges szempont, hogy az adott épületnek hol a legnagyobb a hővesztesége. Ennek megállapításához érdemes energetikai auditot végeztetni, amelynek keretében szakember ad tanácsot arra, hogy a homlokzatot vagy a tetőteret, esetleg kombinált módon szükséges-e szigetelni. Így elkerülhetjük, hogy feleslegesen költsünk, energiahatékonysági beruházásunk pedig sokkal hatékonyabb lesz és hamarabb megtérül.

A lakosság a legnagyobb energiafogyasztó, Magyarországon a teljes energiafelhasználás 32%-át a lakossági fogyasztás teszi ki. Ez évi kb. 4.500.000 tonna kőolajjal egyenértékű energiát jelent. Az ország lakóépületeinek éves energiafelhasználása vetekszik az ország nagyerőműveiben egy év alatt elégetett energiahordozók mennyiségével.

Az idei télen január 7-én volt a legnagyobb a hazai földgázigény, az ország teljes napi fogyasztása meghaladta a 69 millió köbmétert. A földgázszállító társaság tájékoztatása szerint egy átlagos, közepesen hideg – nulla Celsius-fokos napi középhőmérsékletű – téli napon a hazai földgázigény 45-55 millió köbméter között mozog. Ilyenkor a teljes hazai fogyasztás 80-90 százalékát a lakossági fogyasztás teszi ki.