Felületfűtés, padlófűtés

Konvekció, hősugárzás

Az épületgépészetben a hőátadásnak két alapvető módját különböztetjük meg, a konvekciót, mely során az áramló levegőmolekulák közvetítésével, valamint a hősugárzást, amikor közvetítő közeg nélkül, a szilárd testek felületének adódik át a hőenergia. A felületfűtés minél vékonyabb, kevesebb rétegből áll és a lakótér felé minél nagyobb felületet mutat, annál inkább sugárzás által közvetíti a hőt. Utóbbira jellemző példa a padló-, fal- és mennyezetfűtés, gyűjtőnevükön sugárzó vagy felületfűtési rendszerek.

A padlófűtésnél az aljzatbetonban elhelyezett csővezetékekben meleg vizet keringtetünk, mely átmelegíti a felületet, ezzel fűti a helyiséget – növelve komfort érzetünket. Az utóbbi néhány évben növekedtek az alacsony hőmérséklettel működő fűtési rendszerek – mint pl. padlófűtés –, és mára a legtöbb lakóház, illetve középület megszokott fűtési rendszerévé vált. Azért kedvelik annyian, mert energiatakarékos, illetve az emberi szervezet komfortosabbnak érzi a radiátoros fűtéssel összehasonlítva. A hagyományos radiátoros rendszerekhez képest kedvezőbb a hőmérséklet-eloszlás, kisebb az energiafelhasználás (megfelelő hőtermelő alkalmazásával), magasabb a komfortérzet, könnyebb takarítani, valamint szabadabban tervezhető a helyiség bútorzata. Ezzel szemben áll viszont a hosszabb felfűtési idő. Különösen az átmeneti időjárási időszakokban – a nagy hőtehetetlenség következtében és hibás kialakításnál – felesleges túlfűtés léphet fel.

Költségek szempontjából új építésnél mindenképpen érdemes padlófűtést kiépíteni, mert ez esetben jól összehangolható egy energiatakarékos hőtermelő egységgel. Felújításnál is alkalmazhatjuk, de ha nem lehet a padlót felbontani, akkor alacsony rétegvastagságú padlófűtési rendszert érdemes választani (pl. Minitec rendszert).

Puffertároló nélküli szilárdtüzelés, vagy nagyon kis lakásméret esetén viszont nem érdemes padlófűtést kialakítani. Régebbi típusú hőtermelő – azaz nem kondenzációs kazánok – esetén is mérlegelendő ez a megoldás, mert ez esetben nem feltétlen lesz energiatakarékos a rendszerünk.

A megvalósítási költség ugyan magasabb a radiátoros fűtéshez viszonyítva, de megfelelő kialakítás esetén belátható időn belül megtérülhet a többlet beruházás, mert a padlófűtés üzemeltetési költsége alacsonyabb. A költségek nagyban függenek az egyéni igényektől, illetve attól, hogy új építésről vagy felújításról van-e szó. Fontos a jó gépészeti terv megléte. A tapasztalatok azt mutatják, hogy padlófűtés alkalmazásával a megfelelő komfortérzet kb. 2 °C-kal alacsonyabb helyiséghőmérséklet mellett elérhető, így komoly költség takarítható meg: 1 °C-os helyiséghőmérséklet-csökkenés mintegy 6-7%-os energia-megtakarítással jár. Azonos méretű lakások statisztikai éves gázfogyasztását összehasonlítva egy átlagos padlófűtéses lakás fűtési költsége 15-25 %-kal kevesebb, mint egy hagyományos kialakítású. Ezt az eredményt a fent említett alacsonyabb helyiség hőmérséklet, valamint az alacsonyabb vízhőmérsékletű fűtővíz eredményezi (kisebb füstgáz- vagy hőcserélő-veszteség).

A padlófűtés nem tud elromlani. Szerelés után nyomáspróbázzák a rendszert, ha probléma van, itt ki kell derülnie, de ekkor még könnyen javítható. Gyakori probléma a légtelenítés hiánya, vagy, hogy elmarad a beszabályozás. Mivel a padlófűtés sugárzásos (nem konvekciós) fűtési rendszer, így tévhit az, hogy keveri a port. A por cirkulálása a radiátoros fűtésre jellemző.

Különféle padlófűtések léteznek. Az egyik fő csoportosítási lehetőség a meleg- vagy hidegburkolatok esetén alkalmazhatók (száraz, vagy nedves technológiás rendszerek). A száraztechnológiás rendszerek kiépítése nem igényel szilárdulási időt, ezért jelentősen gyorsabb. További előnye hogy a technológiához alkalmas parkettához, laminált padlóhoz, hajópadlóhoz is alkalmazható.

A padlófűtés hatékonyságát nagyban elősegíti a padló burkolatának megfelelő megválasztása. Célszerű hidegburkolatot választani, mert viszonylag könnyedén átmelegszik, és tartja is a meleget. Léteznek azonban már padlófűtésre kialakított parketta-, illetve padlószőnyeg fajták is, a hagyományosak viszont – jó szigetelőképességük miatt – csökkentik e fűtési mód hatékonyságát. Már a burkolat megválasztásakor gondoljunk arra, hogy milyen fűtési rendszer van a helyiségben.

A padlófűtés fűtési vízhőmérséklete 40 °C-nál nem lehet magasabb azért, hogy a burkolat hőmérséklete ne haladja meg a 25-29 °C-ot. Ennél magasabb hőmérsékleten az aljzat károsodhat, illetve a talpunknak is kellemetlen.

Néhány új technológia

A padlófűtési csővezetékekhez a PE-Xa típusú csővezetékek a legalkalmasabbak, mert a kivitelezés időtartama alatti roncsolódás kötés nélkül, egyszerű melegítéssel javítható. Olcsóbb megoldás az ötrétegű csővezeték alkalmazása, melyet azért szeretnek a szerelők, mert ugyanazzal a csővezetékkel lehet szerelni a vízellátást és a fűtést is.

2015-ben vezették be a magyar piacon az Unipipe PLUS varrat nélküli ötrétegű csővezeték rendszert, mely nagy sikert aratott. A technológia lényege, hogy a csőben lévő alumínium csővezeték húzott technológiával készül, nincs hegesztés, így gyakorlatilag meghibásodási lehetőség sincs. A technológiából adódóan a csővezeték rendkívül könnyen hajlítható. A csővezeték elemeket nyomáspróba-biztos idomrendszer köti össze (ha nincs lepréselve a kötés, akkor folyás mutatkozik az idomnál nyomáspróbakor), így elkerülhető a le nem préselt idomokból adódó későbbi meghibásodás.

Új technológiának minősül még a melegburkolatoknál alkalmazott Siccus padlófűtés, vagy a felújításoknál alkalmazott kis rétegvastagságú Minitec rendszer.