Különleges kerti gépek

Homlokfűnyírók és dobkaszák

A hagyományos fűnyíró gépek a rendszeresen vágott, jól ápolt és sima talajfelületű gyepek munkaeszközei. Különféle vágásszélességekben kaphatók. Az elektromos motorral szereltek inkább kisebb kertekben alkalmazhatók, hiszen a kábelt rakosgatni kell munka közben. Benzinmotorosból a nagyobb teljesítményűek között önjárók, sőt felülősek is vannak, ezzel könnyítve egy nagyobb területen a munkavégzést. De mi a helyzet, ha ritkán kaszálunk, ezért akár térdig érő fűvel, vagy gazzal kell megküzdeni? Kisebb területen akkor jönnek a képbe a vállhevederrel használható fűkaszák, melyekre damilos, vagy tárcsás fej is szerelhető, attól függően, milyen vastagságú növényzetet vágunk.

A kevéssé elterjedt homlokfűnyíró is alkalmas magas fű vágására, akár egyenetlen terepen is. A vastag, nagy kerekeknek köszönhetően a gép könnyen halad bármilyen rögös terepen, de a robosztus kialakítása nem ront fordulékonyságán. Mint neve is mutatja, a vágószerkezet a „homlokán”, elől van, és nem forgó késsel, hanem alternáló mozgással vágja maga előtt a füvet. Ezért hívják alternáló kaszának is. (Egyik szintén kevéssé ismert gép a dobfűnyíró, ami külsőre jobban hasonlít a hagyományos fűnyíró géphez, de ez egyenetlen terepen is jó munkát végez.)

A homlokfűnyírók gyakori vágási szélessége a 72 centiméteres, ebből is látható hogy gyors vele a munka, hiszen majdnem duplája e vágásszélesség a hagyományos fűnyírókéhoz képest. A gép tömege 50 kilogramm körüli, így szállítása nehézkesebb, ezért is főként rétek legelők kaszálására használják akkora területeken, ahová nem éri meg traktorra szerelt fűkasza adapterrel kivonulni, vagy akkor, amikor az esetleg az elsüllyedne a számottevő talajnedvesség miatt. Akkor is érdemes ezt a gépfajtát választanunk, ha a lekaszált füvet takarmányozási célra használnánk, hiszen ez a hagyományos fűnyíró géppel ellentétben nem aprítja fel a lekaszált füvet, csak egy helyen elvágja, és dönti. A homlokfűnyírók hótolótalp és hólánc felszerelésével télen hótoló eszközzé alakíthatók.

Gyepszellőztető és talajlazító

Télen a hó alatt elnyomott fű, és a tavaszi nedves talaj nem kedvez a fű korai fejlődésének, erősödésének. Az előző évi fűkaszálék – ha ott maradt a területen – ilyenkorra zárt filcréteget képez, mely ekkor szintén kedvezőtlen (később lebomlik és táplálja a füvet, de ebben az állapotában nem előnyös a jelenléte.) Ilyen talajállapotban nincs elég levegő a talajban, emiatt a fű a tápanyagokat sem képes ideális módon felvenni. A gyepszellőztetés és talajlazítás elég durva beavatkozásnak látszik, hiszen előbbivel a fű gyökereit is feltépkedjük kicsit. Ám ez nem baj, hiszen ezzel bírjuk rá a növényt a megújulásra. Az elvágott öreg gyökerek helyén, azt pótolandó új gyökereket fejleszt, melyek egyrészt fiatal gyökerek, másrészt már a szellősebb talajba nőnek bele, ezzel a fű gyorsan megújul. Mivel füvet nem vetünk minden évben, más módon nem tudjuk felújítani gyepállományt, csak ezzel a módszerrel. A gyepszellőztetett állományt azonnal tápanyaggal megszórjuk és ráöntözünk vízzel bőségesen. Az új fűvetések gyepszellőzetésére a vetés évében nincs szükség, de a következő évben már igen. Tehát a gyepszellőztetést érdemes évente elvégezni, erre való gyepszellőztető gereblye, melyet kézi erővel húzunk. Ez igen kemény edzés, egy párszáz négyzetméteres gyepfelületen is. A gépesített gyepszellőztetővel már sokkal könnyebb a munka.

A talajlazítást akkor kell alkalmazni, amikor összetömörödött a talaj, és a vízáteresztő képessége nagyon rossz. A talajlazítást egy speciális lyuggató géppel végzik a gyepen, és utána a lyukakat beszórják homokkal. A homok jó vízáteresztő, így e folyamattal hosszú távon jó irányba meg lehet változtatni a talaj felső rétegének vízgazdálkodási jellemzőit. A talajlazítás egy költséges tevékenység, ha gyeptelepítés előtt megfelelő talaj lett terítve magágynak, akkor erre nincs szükség. Lábra szerelhető szeges papuccsal járkálva a füvön is lazíthatjuk a talajt – valamelyest.

Motoros háti permetező és talicskás változata

Intenzív növényvédelmet igénylő kultúrákban már kisebb felületen is felmerülhet az igény egy motoros háti permetezőgép megvásárlására. Gyors vele a munka, jó a porlasztása, de a vegyszer mellett a kipufogófüstöt is szívhatjuk. Ennek nagyobb változata, amikor egy talicskával van a kb. 75 literes tartály összeépítve, és ehhez van egy 20 méretes tömlő, aminek a végén a szórófej. Ennél is egy kis motor hajtja a szivattyút, melynek nyomása állítható. A lé egy részét visszanyomja a tartályba, hogy állandóan keverje a permetlevet az ülepedés megakadályozására.

Mindkét változatnak vannak előnyei és hátrányai, így az alapján döntsünk, hol, mekkora területen és milyen növényi kultúrában használjuk majd inkább a gépet. A talicskás gép előnye még, hogy nem kell 25 kilónyi súlyt háton cipelni. A szélirány miatti korrekciókat, hogy merről fújjuk ki a vegyszert, háti géppel jobban lehet módosítani, mint a talicskással. Mindkét gépfélének jó a porlasztása, és állítható a magasság. A talicskást olyan helyre célszerű venni (ha nem akarunk vele sokat talicskázni), ahol a sorok hossza megegyezik a permetlevet a szórófejhez továbbító tömlő hosszával, vagy valamivel rövidebb annál.

Infra gyomirtó

Uniós előírás szerint a közterületeken már tilos vegyi anyagokat használni gyomirtásra. Az infra gyomirtó gépeknek ezért ez az egyik lehetséges felhasználási területük, de a kisebb változatok magánkertekben is jó szolgálatot tesznek. A kézi gyomirtás után ez a következő leginkább környezetkímélő megoldás. Működésének elve, hogy a készülék alatti területet intenzív infravörös sugarakkal (hővel) kezeli a gép, ami a gyomnövények pusztulását okozza, azok rövid időn belül elszáradnak. Természetesen az eszköz nem válogat gyom-, és haszonnövény között, hiszen az irtás alapja, hogy bizonyos hőmérséklet felett a fehérjék denaturálódnak, azaz szerkezetük úgy megváltozik, hogy utána már képtelenek korábbi biológiai funkciójukat betölteni. Ezzel okozva a növény pusztulását.

Az infra gyomirtó alatt a növény gyakorlatilag pillanatok alatt „megsül”. Kisebb változatokon a PB gázt a működtető a hátán hordja, nagyobb, kerekeken guruló gépeknél arra van felszerelve a tartály. A felhasznált PB-gáz felmelegíti az égető kerámiaegységet, majd az intenzív infravörös sugár célba veszi a gyomokat és a szálló magokat, ezzel beindítva az elszáradási folyamatot.

Gyomirtó gép

A gyomirtó gép egy könnyű, kis akkumulátoros készülék, melybe a folyékony gyomirtó szert vízzel való hígítás nélkül, töményen kell beletölteni. Beállítható a kijuttatás mennyisége, és már mehet is a munka. A gép alján lévő harang nem engedi a szer elsodródását, ami jó, de pont emiatt csak alacsonyabb méretű gyomok irthatók – mert a nagy gazba beleakadna ez a terelő harang. A gépen található gombot nyomva szakaszosan is üzemeltethető a készülék, de folyamatos szórásra is állíthatjuk. Előnye a vizes hígítású háti gépes permetezővel való szerkijuttatáshoz képest, hogy takarékos, pontosan célzott a vegyszer kijuttatása. Fokozottan védi a kultúrnövényt.

Vegyszerező henger

A vegyszerező henger főleg járdák repedéseibe nőtt gyomok irtására alkalmas, valamint sűrűn ültetett ágyásokban a gyomfoltok kezelésére is – hiszen itt a szer elsodródásától nem kell tartani. Itt nem permetként kerül a szer kijuttatásra, hanem a készülék végén lévő szivacsos labda nedvesedik át, és azzal gyakorlatilag a gyomnövényre kenjük a vegyszert. A felkent vegyszer a gyomnövényről nem folyik le, így kisebb a környezeti terhelés. A készülék másik előnye, hogy nem csak szintetikus szerek kijuttatására alkalmas, hanem ecettel való gyomirtásra is – tehát környezetet óvó módon is üzemeltethetjük.