Tervezés, anyagválasztás
Ám az ilyen felújításoknál mindig szem előtt kell tartani a helyiségek lehetőségeit, és nem utolsó sorban anyagi forrásaink erre fordítható összegét. Az álmainkat ezért nem árt „kordában” tartani, mert az ilyen munkák elég sokba kerülnek, és sokszor egyszerűbb megoldásokkal is lehet minőségi megoldásokat teremteni.
A tervezés során lényeges a helyiség mérete. Ez meghatározza a burkolóanyagok méretválasztását, mert az optikailag rossz összkép rontja a végeredményt. Egy léptékhelyes vázlat ebben nagy segítség, mert ezen láthatóvá tehető a burkolt felületek tagoltsága a lapok felrajzolt mintázata alapján. Kis alapterületű és elég tagolt falazatok esetén nem előnyös a nagyméretű burkolólapok alkalmazása, míg a nagyobb terű helyiségekben ezek előnyösebbek lehetnek. Mindig gondoljunk a fugák alkotta hálóhatásra is.
Ezek alapján már hozzá lehet látni a tervezéshez. Több vázlatból könnyebb kiválasztani a megfelelő lapméretű burkolóanyagot, sőt azok optimális fektetésének módját is. Ezt követheti a lapok színének a megválasztása. Ez természetesen ízlés kérdése, ám az egyhangúságot lehetőleg kerülni kell. Erre minden lehetőség adott, mert a kerámia járó- és csempelapok szín- és mintaválasztéka igen bőséges. Minden mintázatból több színárnyalat közül lehet választani, így viszonylag könnyű a helyiség harmóniájának a megteremtése.
Erős kontrasztnál fokozottan ügyelni kell a felületosztások optikai hatására is. A vízszintes osztások növelhetik, a függőlegesen felrakottak pedig csökkenthetik a kis alapterületű helyiségekben a térérzetet.
A színek kiválasztásában a helyiség megvilágítását is figyelembe kell venni, mert ez is meghatározhatja a helyiség összhatását. A sötét csempe nagy felületen hangulatilag akár nyomasztó is lehet, márpedig az új burkolatnak derűt és frissességet, újszerűséget kell sugallnia. A sötét-világos csempék párosításánál a színek között érdemes tartani az 1/3, 2/3 tónusarányt.
A nagyobb felületeket érdemes bordűrrel díszíteni. Ez vízszintes tagolás esetén elég sokba kerül, ezért érdemes a függőleges elhelyezésükön elgondolkodni, amihez sokkal kevesebb bordűr lap szükséges, elválasztó, díszítő hatása viszont ugyan olyan.
Padlókerámiák esetében érdekes hatásúak az átlósan, azaz diagonálisan lefektetett burkolólapok, ám ilyen esetekben több (kb. 20%) hulladékkal kell számolni a széleken leeső darabok miatt.
Az oldalsó csempeburkolatoknál is érdemes kissé „visszafognunk” magunkat, mert bár a mennyezetig érő burkolat már szinte általános igény és mutatós is, ám nagy belmagasságú helyiségekben nem is biztos, hogy előnyös a burkolat térszűkítő hatása miatt. Ilyen esetekben 2,5 m magasságig érdemes csempézni, a felette levő falat pedig páraáteresztő, a helyiség és a burkolat hangulatához illő világos falfestékkel lehet kiegészíteni.
Ha a burkolólapok mérete és fektetési változata eldőlt, a vázlatok alapján kiszámítható a szükséges mennyiség, amit 10%-kal növelni kell, a vágási hulladék miatt. A kellő mennyiségű burkolólapot egyszerre kell megvásárolni, mert így lesz szín- és méretazonos a teljes mennyiség. Csak az egy gyártási sorozatúak megfelelőek, amit a dobozon fel is tüntetnek a gyártók. A burkolólapok megadott mérete csak névleges, a lapok tényleges mérete ettől több milliméterrel is eltérhet, a gyártási technológiából adódóan. A tényleges méret és a gyártási sorozatszám rá van bélyegezve a dobozra. Arra is ügyeljünk, hogy a különböző mintájú és színű burkolólapok is azonos tényleges méretsorozatból kerüljenek ki. A dobozokat érdemes a munkák befejezéséig megőrizni, mert reklamáció esetén segíthet az azonosításban.