Baktériumtrágyázás

2017-06-29 09:18:14 | Módosítva: 2017-06-29 09:19:03

A cím elsőre furcsa lehet, de már régóta tudott tény, hogy a talaj fizikai és kémiai tulajdonságai és tápanyag tartalma mellett a „talajélet” is nagymértékben hozzájárul annak termőképességéhez. Ahogy mi emberek is antibiotikumos kezelések után probiotikumot szedünk, erre néha a talajnak is szüksége lehet.


Pár évvel ezelőtt egy olyan néhány négyzetméteres területen akartam konyhakerti növényeket vetni, ahol előtte pár évig semmi nem volt, egy fekete fóliával le volt takarva. A talaj tápanyagban gazdag volt, lévén nem zsarolták ki a tápanyagokat előtte ott növények, elvileg minden adott volt a sikerhez, ennek ellenére azonban semennyi termés nem lett, a növények egyszerűen nem maradtak életben ott. Aztán kiderült az ok: azzal hogy évekig fekete fóliával le volt takarva a terület nem jutott rá csapadék, a fekete fólia meg összegyűjtötte a Nap hősugarait, alatta akár 60-80 °C-os hőmérséklet is volt nyáron. Ez elég volt ahhoz, hogy minden ott élő állat kimeneküljön a lefóliázott terület alól, a hasznos baktériumok pedig egyszerűen megsültek. Szóval a talajélet igen fontos…


Őrizzük a talajéletet

A termő talajainkban az intenzív gazdálkodásnak köszönhetően csökken hasznos mikroorganizmusok száma. A műtrágyás tápanyag-utánpótlás, ha szerves anyagot nem juttatunk vissza (trágya vagy komposzt formában is) csökkenti a talaj szerves anyag tartalmát, ami később a mikroorganizmusok számának a csökkenését is magával vonja. A szerves anyag visszajuttatásnak is vannak ma már modern módszerei. Nem kell tehenészetet keresni, ha szarvasmarhatrágyához akarunk jutni, mert ez már zsákosan is kapható. A komposztot mi magunknak elkészíthetjük, ám ha azonnalra kell a szerves anyag, már granulált sirály guanót is vásárolhatunk, ami szagmentes, de kiválóan javítja talajunk állapotát. A szerves anyagok visszajuttatása egyben a talajban élő hasznos mikroorganizmusoknak is kedvez.



Baktériumtrágya

A baktériumok ideális körülmények között nélkülözhetetlen szerepet játszanak a talaj termőképességének fenntartásában. Fontos feladatuk, hogy megkötik és a növények számára felvehető állapotba hozzák a levegő nitrogénjét. Más fajok elősegítik a talajban lévő foszfor és kálium felvételét, de szintén a mikroorganizmusok gondoskodnak a talajba került szerves anyagok lebontásáról.

Amikor az intenzív művelés miatt nem biztos, hogy a talajban e hasznos szervezetek megfelelő számban és faji összetételben vannak jelen, akkor különböző baktérium készítményekkel ezt pótolhatjuk. Olyan ez, mint amikor betegek vagyunk és egy antibiotikum kúra után probiotikumot szedünk: az antibiotikum kiirtotta bennünk a kórokozó baktériumokat, de nem kímélte a hasznos, bélrendszerünkben élő baktériumflórát sem. Ezért azt gyakorlatilag újratelepítjük a probiotikum készítményben található hasznos baktériumtörzsekkel.

A talajokba szánt baktériumtrágyák legfontosabb tulajdonságai a talajképzés segítése, talajfertőtlenítés, cellulózbontás, humifikáció. Ezeknek hatására pedig dinamikusabban, egészségesebben fejlődő növényállományunk lesz. A baktériumtrágyázás esetén a trágya megnevezés kissé félrevezető, hiszen a baktériumkészítményekkel nem tápanyagot, hanem a szerves anyagok bontását, feltáródását segítő mikro élőlényeket juttatunk a földbe.




A baktériumtrágyák alkotói az Azospirillium, az Azotobakter, a Rhizobium vagy a Cellvibrio fajok különböző törzsei. A készítmények jellemzően többféle, akár 5-7 törzset is tartalmaznak. A készítményben ezeket úgy válogatják össze, hogy a törzsek egymással optimálisan együttműködjenek. A használati utasítást lényeges megismerni, mert nem mindegy hogy hány fokon aktivizálódnak a baktériumok, mikor kezdődik a nitrogéngyűjtés, foszformobilizálás. Ez az információ a vetés előtti kijuttatáskor fontos. Tarlóbontásra szintén alkalmasak a készítmények, ugyanis képesek a nyári hőségben is elvégezni a cellulózbontást, a kálium feltárást. A baktériumkészítmények hatására a tarlómaradványok (kiskertben a talajba forgatott növényi részek) egy-két hónap alatt teljesen eltűnnek, így a talajban élő, betegséget okozó gombák (Fusarium, Sclerotium) gyakorlatilag „éhen halnak”. E folyamat eredményeként a baktériumtrágyák nem csak a talajélet fenntartását, a talaj jobb tápanyag-gazdálkodását hivatottak elérni, hanem növényvédelmi előnyük is van: „eleszik” a patogén mikroorganizmusok elől a táplálékot. De olyan anyagokat, inhibitorokat is termelnek, amelyek gátolják a patogén gombák szaporodását. Létezik a kereskedelemben olyan készítmény is, amelyik az említett két talajlakó kórokozót megbetegítő gombafajokat is mellékel a talajbaktérium kultúrákhoz.

A talajélet optimális működésének visszaállításával javul a talajszerkezet is. A növények aszálytűrése fokozódik – köszönhetően a jobb kálium-ellátottságnak, másrészt pedig a talaj jobb vízháztartásának és a dúsabb gyökérzetnek. A baktériumok által gyűjtött nitrogént, lebontott káliumot már nem kell műtrágya formájában kiadni, ezzel költséget takarítunk meg.


Alkalmazás

Fontos, hogy a talajbaktériumok azonnal, lételemükben a földbe jussanak, vagyis egy talajműveleti elemmel egy menetben kell kiadni őket. Tehát nem kiszórjuk a kertben, és hagyjuk órákig a föld felszínén, hanem kijuttatás után egyből bedolgozzuk a talajba. A talajt pedig akkor művelünk, amikor arra alkalmas nedvességi állapotban van – ennél több vízre pedig a baktériumoknak sincs szükségük. Túl száraz talajba se juttassuk ezeket, hiszen élőlényekről van szó, lételemük a víz. Egyes termékek növekedésserkentőket, növényi hormonokat tartalmaznak, míg mások csak a baktériumkultúrát.

Létezik olyan készítmény is, amelyik a baktériumtrágyákhoz hasonló hatású, holott egy talajbaktériumot sem tartalmaz. Ez növényi és állati olajok, gyógynövény-kivonatok, anyagcsere-serkentő hormonok, nyomelemek és algakivonat elegye, mely baktériumot nem juttat a talajba, de az ott megtalálható hasznos törzseket kondicionálja, segíti a felszaporodásukat, működésüket. Baktériumtrágyákat nem csak nagyüzemi kiszerelésben hanem házikerti változatban is kaphatunk a gazdaboltokban.

Házi komposzt a lakásban

A komposztálásról már többször írtunk – kerti körülmények között. Kaphatók azonban lakásba szánt komposztálók is, ezekbe az edényekbe a konyhai hulladékokat úgy tudjuk elhelyezni és komposztálni, hogy a folyamat teljesen szagmentes. Az itt elkészült komposzt, vagy abból készült lé is hasonló hatású, mint a baktériumtrágyák. A talajba juttatva az itt megtalálható mikroorganizmusok szaporodását, működését serkenti.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Magvetés vagy palántázás?

Már egy 50 négyzetméteres konyhakert képes egy négytagú család zöldségellátását biztosítani. Egyre többen felismerik, hogy akár kis terület is elég ahhoz, hogy sok zöldséggel, fűszerrel tudjunk...


20 éve az Ezermesternél: gazdálkodjunk újra a kiskertekben – mondja Robi

Nagy Z. Róbert kertészmérnök cikkeivel immár 20 éve találkozhatnak olvasóink az Ezermester magazinban hónapról-hónapra. E jubileumi évforduló kapcsán beszélgettünk munkatársunkkal arról, hogy...