Üveggyapot a tetőtérben

A hazai gyakorlatban gyakran nem megfelelően használjuk pl. az ásványgyapot, üveggyapot, kőzetgyapot szavakat, így mind az ásványgyapot, mind az üveggyapot fogalmak pontos jelentését kevésbé jótékony homály övezheti a döntéshozók fejében. A nem elégséges információk pedig csak rossz döntéseket alapozhatnak meg.

A fent felsorolt termékekre egy és ugyanaz a harmonizált és honosított Európai Szabvány vonatkozik, mely konkrétan így fogalmaz: „Ásványgyapot (mineral wool): gyapot állagú hőszigetelő anyag, amelyet olvasztott kőzetből, salakból vagy üvegből állítanak elő.”

Az „ásványgyapot” szó gyűjtőfogalom, mely alá tartozik az üveggyapot, kőzetgyapot és a salakgyapot. A salakgyapot szigeteléssel Magyarországon már nem kell számolni, így máris leszűkítettük a kört kétféle termékcsoportra: amikor ásványgyapotokról beszélünk, akkor tulajdonképpen két fő termékcsoportot értünk ez alatt: az üveggyapotot és a kőzetgyapotot.

A kőzetgyapot termékek alapanyagai között megtalálható a mészkő, dolomit, bazalt; a salakgyapot alapanyaga pedig a kohósalak volt.

Az üveggyapot termékek fő alapanyaga az üvegtörmelék, azaz a síküveggyárak melléktermékei. Ehhez még nagy mennyiségben kerül kvarchomok, amely Földünkön a leggyorsabban megújuló nyersanyagok egyike – és itt máris elérkeztünk ahhoz a tényhez, hogy az üveggyapotok kielégítik a modern környezetvédelmi-fenntarthatósági követelményeket is. Alapanyagukból eredően az üveggyapotok kiváló tűzvédelmi tulajdonságokkal is rendelkeznek.

Eloszlatjuk a tévhiteket az üveggyapotról

Az ásványgyapotokon belül az üveggyapot termékcsoportról az utóbbi időben felmerült néhány tévhit a szakmában, pedig az üveggyapot, magas minőségének köszönhetően érdemes rá, hogy a kiemelten jó termékek között említsük meg!

A szigetelőanyag termékek hővezetési tényezőjét tekintve igen széles skálán lehet mozogni. Normál esetben lambda = 0,03-0,05 W/mK-ig gyakorlatilag bármilyen lambdájú termék legyártható, a törekvések pedig a lehető legalacsonyabb lambdájú termékek elterjedése irányába mutatnak, hiszen azokkal érhető el leggazdaságosabban a legmagasabb szintű szigetelési teljesítmény.

Az üveggyapot szálak nagyon vékonyak és hosszúak. A szálszerkezetből adódik a termék nagyfokú rugalmassága, amely nemcsak a könnyű feldolgozhatóságot és kiváló térkitöltést biztosít, hanem a hangszigetelési paramétereket is kiemelkedővé teszi. A szálvékonyság nagyban befolyásolja a termék hővezetési tényezőjét, azaz a minél vékonyabb szálak növelik a termék hőszigetelő képességét.

Minden lambda értékhez tartozik egy névleges testsűrűség is, ami kg/m³-ben kalkulálható. Fontos viszont, hogy a kőzetgyapot terméket csak testsűrűség alapján nem lehet műszakilag összehasonlítani egy üveggyapot termékkel, mivel a két termékcsoport anyagösszetételén felül a konkrét előállított késztermékben szálszerkezeti különbségek vannak. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy egy adott deklarált lambda értéket más testsűrűséggel lehet elérni a két termékcsoportnál.

Ferde és függőleges síkra – azaz pl. magastetőre, illetve válaszfalakhoz – a csupasz (nem kasírozott) termékek közül a 0,039-es lambda-val rendelkező termék az, amely már bizalommal elhelyezhető – amennyiben a teljes üreg kitöltésre kerül a szigetelőanyaggal. Természetesen kívánság szerint a határ minőségben a csillagos ég, így még kiválóbbat is építhetünk az alacsonyabb lambdával rendelkező ásványgyapot/üveggyapot termékek elhelyezésével.

A minőségbiztosítás alapja mindössze annyi, hogy a komplett szerkezeti rétegrend megtervezésénél és kialakításánál kell – elsősorban vastagságilag – a szigetelőanyag paramétereit figyelembe venni. Ez a tervező és kivitelező közös feladata és felelőssége is egyben. Ha egy adott épületszerkezetbe megfelelő gondossággal választunk szigetelőanyagot, és azt a megfelelő technológiával építjük be, akkor az garantáltan állékony marad, nem csúszik össze síkjában, nem roskad.

Varga Tamás (alkalmazástechnológus)
URSA Salgótarján Zrt.