Üveggyapot a tetőtérben

2017-12-11 14:45:33 | Módosítva: 2017-12-11 14:51:15

Az elmúlt néhány évben a különböző épületenergetikai minősítések fontossága és szükségessége jelentősen megnőtt, és ezzel egy időben előtérbe került a szigetelőanyagok minősége, beépíthetősége, élettartama.


A hazai gyakorlatban gyakran nem megfelelően használjuk pl. az ásványgyapot, üveggyapot, kőzetgyapot szavakat, így mind az ásványgyapot, mind az üveggyapot fogalmak pontos jelentését kevésbé jótékony homály övezheti a döntéshozók fejében. A nem elégséges információk pedig csak rossz döntéseket alapozhatnak meg.

A fent felsorolt termékekre egy és ugyanaz a harmonizált és honosított Európai Szabvány vonatkozik, mely konkrétan így fogalmaz: „Ásványgyapot (mineral wool): gyapot állagú hőszigetelő anyag, amelyet olvasztott kőzetből, salakból vagy üvegből állítanak elő.”

Az „ásványgyapot” szó gyűjtőfogalom, mely alá tartozik az üveggyapot, kőzetgyapot és a salakgyapot. A salakgyapot szigeteléssel Magyarországon már nem kell számolni, így máris leszűkítettük a kört kétféle termékcsoportra: amikor ásványgyapotokról beszélünk, akkor tulajdonképpen két fő termékcsoportot értünk ez alatt: az üveggyapotot és a kőzetgyapotot.

A kőzetgyapot termékek alapanyagai között megtalálható a mészkő, dolomit, bazalt; a salakgyapot alapanyaga pedig a kohósalak volt.

Az üveggyapot termékek fő alapanyaga az üvegtörmelék, azaz a síküveggyárak melléktermékei. Ehhez még nagy mennyiségben kerül kvarchomok, amely Földünkön a leggyorsabban megújuló nyersanyagok egyike – és itt máris elérkeztünk ahhoz a tényhez, hogy az üveggyapotok kielégítik a modern környezetvédelmi-fenntarthatósági követelményeket is. Alapanyagukból eredően az üveggyapotok kiváló tűzvédelmi tulajdonságokkal is rendelkeznek.


Eloszlatjuk a tévhiteket az üveggyapotról

Az ásványgyapotokon belül az üveggyapot termékcsoportról az utóbbi időben felmerült néhány tévhit a szakmában, pedig az üveggyapot, magas minőségének köszönhetően érdemes rá, hogy a kiemelten jó termékek között említsük meg!

A szigetelőanyag termékek hővezetési tényezőjét tekintve igen széles skálán lehet mozogni. Normál esetben lambda = 0,03-0,05 W/mK-ig gyakorlatilag bármilyen lambdájú termék legyártható, a törekvések pedig a lehető legalacsonyabb lambdájú termékek elterjedése irányába mutatnak, hiszen azokkal érhető el leggazdaságosabban a legmagasabb szintű szigetelési teljesítmény.

Az üveggyapot szálak nagyon vékonyak és hosszúak. A szálszerkezetből adódik a termék nagyfokú rugalmassága, amely nemcsak a könnyű feldolgozhatóságot és kiváló térkitöltést biztosít, hanem a hangszigetelési paramétereket is kiemelkedővé teszi. A szálvékonyság nagyban befolyásolja a termék hővezetési tényezőjét, azaz a minél vékonyabb szálak növelik a termék hőszigetelő képességét.


Minden lambda értékhez tartozik egy névleges testsűrűség is, ami kg/m3-ben kalkulálható. Fontos viszont, hogy a kőzetgyapot terméket csak testsűrűség alapján nem lehet műszakilag összehasonlítani egy üveggyapot termékkel, mivel a két termékcsoport anyagösszetételén felül a konkrét előállított késztermékben szálszerkezeti különbségek vannak. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy egy adott deklarált lambda értéket más testsűrűséggel lehet elérni a két termékcsoportnál.

Ferde és függőleges síkra – azaz pl. magastetőre, illetve válaszfalakhoz – a csupasz (nem kasírozott) termékek közül a 0,039-es lambda-val rendelkező termék az, amely már bizalommal elhelyezhető – amennyiben a teljes üreg kitöltésre kerül a szigetelőanyaggal. Természetesen kívánság szerint a határ minőségben a csillagos ég, így még kiválóbbat is építhetünk az alacsonyabb lambdával rendelkező ásványgyapot/üveggyapot termékek elhelyezésével.

A minőségbiztosítás alapja mindössze annyi, hogy a komplett szerkezeti rétegrend megtervezésénél és kialakításánál kell – elsősorban vastagságilag – a szigetelőanyag paramétereit figyelembe venni. Ez a tervező és kivitelező közös feladata és felelőssége is egyben. Ha egy adott épületszerkezetbe megfelelő gondossággal választunk szigetelőanyagot, és azt a megfelelő technológiával építjük be, akkor az garantáltan állékony marad, nem csúszik össze síkjában, nem roskad.

Varga Tamás (alkalmazástechnológus)
URSA Salgótarján Zrt.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Hőszigetelés: nem kérdés, hanem kötelesség

Az ősz, főként az október minden évben az építkezések szempontjából ahőszigetelés időszaka, hiszen az időjárási körülmények ekkor a legalkalmasabbak a homlokzat felújításával kapcsolatos...


Egészséges energiahatékonyság

Amennyire a július és az augusztus a nyaralásé, a szeptembert nyugodtan nevezhetjük a „szigetelés hónapjának”. A nyári kikapcsolódás után mi is lehetne kellemesebb program, mint kényelmesen...