Ne csúszkáljunk télen sem az utakon

Jégmentesítő anyagok

A jégmentesítő anyagok általában úgy működnek, hogy a még vizes, felületeken, kissé megolvadt hóval oldatot képeznek, amelynek a víznél alacsonyabb a fagyáspontja, ezért az oldat fagyáspontjáig folyékony halmazállapotú marad. Az olvasztó hatás szerenként változó, és a környezetre károsító hatásuk sem egyforma. Ezért is tilos már évek óta a nátrium klorid, azaz a konyhasó használata, mert az oldata káros a környezetre, és ráadásul csak -7 fokig hatásos. Helyette pl. a kálcium klorid oldata még -42 foknál is hatékony, folyékony állapotú marad, és a növényzetet sem károsítja. Oldódása közben hőt termel, és a saját tömegénél többszörösen képes a nedvességet megkötni. Ezért a téli jégmentesítésnek ez az egyik leggyakrabban használt szere. Megelőző kezelésre is alkalmas, így a leesett hó, a váratlan fagy esetén sem válik a járda korcsolya pályává, feltéve, ha figyeljük az időjárási előrejelzést. Az sem lényegtelen, hogy ilyen időben lehetőleg mélyen bordázott talpú cipőt célszerű viselni, mert ezekkel biztonságosabban lehet közlekedni még a csúszós, latyakos utakon is.

Természetesen bármilyen szer akkor igazán hatékony, ha az út felületét előbb lapáttal letakarítják a hótól. Fárasztó munka, de ez a leghatékonyabb módja, hogy a különféle szerek azonnal megolvasszák a váratlanul leesett havat. Így a letakarított útra kiszórt olvasztó és síkosság-mentesítő szerek az újabb hóréteget is elolvasztják. A nedvesség lefagyását a latyakos hólé letolásával és újabb adag fagyásgátló szer kiszórásával lehet megelőzni.

A már letaposott havas járdák felületéről már nehéz a lefagyott réteget letolni, ezekre kőzúzalékot is tartalmazó, csúszásgátló és olvasztó hatású keveréket érdemes használni. Ezzel a már eljegesedett réteg csúszósságát is jelentősen lehet csökkenteni, és a hóréteg felolvasztása is megtörténik. A fellazult réteg már könnyen eltávolítható, és újabb olvasztószer kiszórásával megakadályozható a később leeső csapadék lefagyása. A márt letaposott és elég vastag hó és jégréteg elolvasztására ugyan nem használhatók, viszont a csúszásmentesítést megoldja kiszórt homok, hamu, salak és fűrészpor is, feltéve, ha kellő mennyiségben terítik szét a csúszóssá vált járda felületén. Ezek csak elfedik a síkossá vált járófelületeket, újabb hóesés után újból fel kell szórni a járdát. Szennyező hatásuk pedig gyakoribb és alaposabb takarítást jelent a lépcsőházakban és a lakásokban is, és tárolási gondokat is okozhatnak.

A síkosság csökkentő szerek közül ezért sokkal hatékonyabbak a gyárilag előállított szerek, amelyek kettős feladatot is képesek ellátni, azaz olvasztják a leesett hóréteget és egyben meg is akadályozzák azok lefagyását. Az útszóró sót csak ott lehet alkalmazni, ahol a járda vagy út mellett nincs zöld növényzet, és a megolvasztott sós hólé a csatornába folyhat le. A kalcium klorid, vagy ennek pelyhesített változata kimondottan környezetkímélő, különösen betonfelületű utakon célszerű használni hó olvasztáshoz és csúszásmentesítéshez. Gyors a hatásuk és nem károsak a növényzetre sem. A SikoSTOP® KÁLCZISÓ az útszóró só gyors olvasztó tulajdonságát ötvözözi a kalcium klorid alacsony hőfokig történő jégolvasztó hatásával. A kalcium klorid granulátum érdesítő finom dolomit és mészkő granulátumot is tartalmaznak, amelyek az olvadás után a beszórt felületen maradnak. Kerti utak hó és csúszásmentesítésére a Zöldsó, esetleg a zöld övezeti útszóró só vagy a kalciumpehely használata ajánlott. Hasonló a hatásuk a Zeolit (pl. SikoSTOP® ANTIKLORID, SikoSTOP® RAPID, SikoSTOP® EKO+, SikoSTOP® Útszóró zeolit, illetve a Zeokal) csúszásmentesítő és olvasztó granulátumoknak is, amelyek kis szemcséjű kőzúzalékot is tartalmaznak, és növényi tápanyagként is hasznosak. Előnyük, hogy m2-ként elég 100-200 grammnyit kiszórni belőlük, és ezzel egyben a csúszásveszélyt is megoldják. A többi szernél is meg szokták adni a kiszórási mennyiséget, amit érdemes figyelembe venni, mert ez befolyásolja a szerek hatékonyságát. A kiszórást lehetőleg kis lapáttal ideális elvégezni, és az egyenletes lefedés érdekében nem előnyös a „takarékosság”, mert ez késleltetheti a szerek olvasztási hatékonyságát. Ha pedig a tél végén a síkosság-mentesítő szerekből valamennyi megmarad, akkor a zsákot légmentesen lezárva, nedvességmentes helyen tárolhatók a következő télig.

A hó azonban nemcsak a járdákat teszi veszélyessé, hanem az esőcsatornákat is eltömíti. Így alakulhatnak ki olvadás és újabb fagyok alkalmával a csatornákról lefüggő jégcsapok. Ez ellen is lehet védekezni, ha a csatornavályúkba pl. állandó ellenállású fűtőkábelt, vagy nagy ellenállású vezetéket fektetnek. A kábeleket hálózati feszültségről lehet táplálni, és fűtő teljesítményükkel mentesíthetik az esőcsatornákat és lefolyócsöveket az eljegesedéstől. A beépítendő teljesítményt a csatorna mérete alapján kell kiszámítani, amely általában 200 W/m, és 1 m-nyi csatorna fűtéséhez 2 m fűtőkábel beépítésére van szükség. Az ilyen kábelek sajátos tulajdonsága, hogy minél kisebb a külső hőmérséklet, annál nagyobb teljesítménnyel fűt. A hőmérséklet hatására változtatja, vagy akár meg is szünteti a tápáram vezetését. Az önszabályozó fűtőkábelek tetszőleges hosszúságúra szabhatók, a tápkábel csatlakoztatására zsugorcsöves összekötő szerelvény szükséges. A fűtőkábelek lefektetésével azonban meg kell várni az enyhébb időt, hogy akadálytalanul, és az előírásoknak megfelelően lehessen a csatornák fűtőrendszerét kiépíteni.

A lépcsők, előterek és a garázslejáratok jégmentesítése is megoldható elektromos fűtéssel. A felületek hőmérséklet- és nedvességérzékelővel kombinált elektronikus szabályozása az érzékelőktől kapott jelek alapján a beállításoknak megfelelően önműködően be- és kikapcsolja a fűtést. A kisebb felületek elektromos fűtésénél közvetlenül a felszín alá beépített hőmérséklet- és nedvesség érzékelővel rendelkező elektronikus szabályozó rendszerre van szükség. Ez a külső hőmérséklet, vagy a leolvasztás után kikapcsol, mert valamelyik feltétel megszűnt. E megoldással akár 80 %-os energia megtakarítás is elérhető a hagyományos elektronikus rendszerekhez képest. Egy leszárítás 6-8 óra alatt megtörténik az időjárástól függően, így az ilyen rendszerek viszonylag ritkán kapcsolnak be. Kültéri fűtéseknél a burkolattól függően a teljesítmény igényt (W/m2) a fűtendő felület mértékének m2-re kiszámolt felületével kell megszorozni, és ennek megfelelően kell a fűtőkábeleket beépíteni. Sok esetben nem szükséges a teljes felületet fűteni, elég a széles keréknyomok alá beépíteni a fűtőkábelt, pl. egy 11 m hosszú és 2x50 cm széles nyomsáv leolvasztásához a betonburkolatban kb. 2700 W fűtőteljesítmény is elégséges.

Természetesen az ilyen fűtőrendszerek telepítése csak a nyári időszakban végezhetők el, de már most érdemes a beépítésén elgondolkodni. Addig pedig marad a hagyományos, pl. Zeolitos, vagy a betonra nem káros kalcium-kloridos felszórás, és a járófelületek latyakos hórétegtől való mielőbbi letisztítása, és újra felszórása.