Fapadlók felújítása csiszolással

A felújítás lényege

A fapadló felületét a nyers fáig tökéletesen simára csiszolják, beeresztik, hézag tömítik, majd csiszolással teljesen simára koptatják. Ezután több rétegben, különféle parkettalakkok felkenésével biztosítható a felület kopásállósága. Aki merész, az nekifoghat saját kezűleg is, ám ezt jobb szakemberre bízni.

A gépkölcsönzőkben lehet parketta csiszológépet kölcsönözni – jelentős kauciós díj leszurkolása mellett – ám többnyire csak hengeres gépek pl. a Mignon gyártmányúak adják a „választékot”, amelyeknek a csiszolási szélessége csak 20 cm. Számos gépkölcsönzőnél azonban már lehet horizontális gépeket is kölcsönözni. Ezekkel sokkal könnyebb a kopott, sérült fa padlófelületeket  egyenletesen síkba csiszolni. A hengeres gépekkel ezt nehezebb elérni még a szakembereknek is.

A kezelésük kellő gyakorlatot igényel, és még a szakembereknél is előfordul, hogy a lecsiszolt padló felületén kisebb hullámos bemaródások keletkeznek, ami csak a lakkozás után lesz valóban látható. Ez a hiba főként a fényes felületeken válik láthatóvá, és ilyenkor már meg kell ezzel az állapottal „békélni” a következő padlófelújításig. Még esélyesebb az ilyen hibák előidézése a saját kezű hengeres gépekkel végzett padlócsiszoláskor, a kellő gyakorlat hiánya miatt. Ezért kétes vállalkozás a kopott parketta sajátkezű teljes felújítása a hagyományos hengeres csiszológépekkel, és csak a kisebb helyiségek padlófelújításánál érdemes erre vállalkozni. Még ilyen esetekben is lehetőleg horizontális gépet érdemes használni, amelyeknek a csiszolási szélessége nagyobb a hagyományos hengeres gépekénél, ami időbeni nyereséget is jelent. A csiszolóanyag szemcsenagysága fokozatosan finomodó; 60-as, 80-as, végül a simító csiszoláshoz 120-180-as csiszolóanyagot kell használni. Ezek a kölcsönzőknél külön beszerezhetők, és a horizontális gépek kezeléséhez is szívesen adnak tanácsokat.

A horizontális gépek kezelése egyszerű, mondhatni pormentes, és egészen a padló széléig lehet velük dolgozni. A negatív sarkoknál azonban a kerek tárcsa miatt szükséges szélcsiszoló gép használata is. A különböző horizontális csiszológépek korongja – típustól függően – 300, 400, 500 mm átmérőjű. A kölcsönzőknél általában Klindex, Timba, Nilfisk, Lager, Roll, Colombus és Linda Master gyártmányú gépeket lehet kikölcsönözni, igaz elég drágán, napi 18 000 Ft-os áron. A gépek súlya 40-60 kg között van, ami a szállítás szempontjából fontos tényező.

Ha nem magunk akarjuk a csiszolást elvégezni, akkor olyan vállalkozóra bízzuk, aki horizontális géppel végzi el a munkát. A gépet könnyű irányítani, szélesebb a lemunkálható felület és a porelszívásuk is hatékonyabb a hengeres gépekénél. A lecsiszolt felület pedig teljesen sík és hullámmentes lesz a horizontális csiszológépet használva.

A fapadlókon a száradás miatt hézagok is keletkeznek, amelyeket a régi recept szerint lakkal és az első csiszolás porával összekeverve szoktak a második csiszolási fázis előtt simítólappal kitölteni, majd kötésük után a második csiszoláskor szintbe koptatni. Az ilyen résztömítés azonban viszonylag rövid idő múlva kezd kiperegni, és a rések újból megjelennek.

Ennél már vannak korszerűbb, és főként flexibilis réskitöltő anyagok, amelyek tartósan eltömítik a lécek közötti hézagokat. Ilyen a Bona Mix&Fill vagy a Mapei Ultracoat Binder anyaga, amelyeket ugyan csak csiszolóporral összekeverve kell a hézagokba mélyen bedolgozni. Ezeket általában csak 2 mm-nél nem szélesebb hézagoknál célszerű alkalmazni. Gyorsan száradnak és néhány óra múlva elvégezhető a simító csiszolás. A szélesebb rések kitöltéséhez a kartusos kiszerelésű Mester vagy Palma parketta fugázót célszerű használni. Ez utóbbiakat kinyomó pisztollyal kell mélyen a résekbe nyomni, és a felesleget simító lappal eltávolítani. illetve a további széles résekbe dolgozni. Ezek flexibilis tömítők és egyben ragasztóanyagok is, amelyek tartósan eltömítik a nagyobb réseket. Száradási idejük 24 óra. A simító csiszolásnál nem szabad a felületüket erős nyomással lekoptatni.

Érdemes a szalag parketták csiszolására is ügyelni, mert ezek koptató, azaz csiszolható rétege csak 3,5 mm vastagságú. A közhiedelemmel ellentétben az ilyen parkettákat 3-szor csak akkor lehet lecsiszolni, ha a felületkoptatás először nem jelent 1 mm-nyi vastagságvesztést 80-as csiszolópapírral. Márpedig ezt nehéz betartani. Kétszeri csiszoláskor viszont könnyű a felületet biztonsággal simára munkálni, és így még biztonsággal marad 1-1,5 mm-nyi koptató felület a fenyőfa hordozó rétegen a csiszolások után. Ez azért fontos, mert ha sokat csiszolnak le a szalagparketták felületéből, akkor az egy évtizeddel rövidebb élettartamot jelent, tehát nem érdemes hazardírozni a szalagparketták háromszori felcsiszolásával. Kellő portalanítás után következhet a padló felületét kopásállóvá tevő lakkréteg felterítése, ami azonban a lakkok tulajdonságainak alapos ismeretét is feltételezi.