Kamerák és jogszabályok

Nincs tiltó jogszabály, de

A gépkocsi első szélvédője mögé szerelhető kamera kapcsán Magyarországon nincs tiltó jogszabály, azaz saját felelősségre mindenki beszerelheti ezeket a berendezéseket. A felvételek nyilvános megosztása azonban kockázatos lehet, ha ugyanis a videón személyes adatok is vannak, a felvétel készítője perelhető.

A Mabisz kárrendezési bizottságának elnöke, jogász szerint élesen ketté kell választani, a felvétel készítését és annak felhasználását. Ausztriában már egy forgalomfigyelő kamera felszerelése is bűncselekmény, míg Magyarországon a külső forgalmat rögzítő kamera felszerelését semmi nem tiltja, a nagy kérdés a felvételek felhasználása. Ha ugyanis valaki megosztja ezeket a felvételeket a videó megosztó portálokon, jogszerűen csak az információs törvény szem előtt tartásával teheti ezt meg, a felvétel így nem tartalmazhat személyiségi adatokat, nem lehetnek felismerhetőek az arcok, a rendszámok.

Magyarországon ezek a felvételek a kárrendezés, de akár egy polgári per során is felhasználhatók, de csak korlátozással. Ha ugyanis a másik fél nem járult hozzá a felvétel elkészítéséhez, pert indíthat, és a felvétel készítője az új Ptk. szerint sérelemdíjra kötelezhető, úgy, hogy még azt sem kell bizonyítani, mekkora sérelem érte pontosan a felperest. Van ugyanakkor egy olyan legfelsőbb bírósági döntés is, amely szerint nem lehet hangfelvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni, ha az a felhasználóval szemben elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történik, azaz nem bújhat el valaki személyiségi jogai mögé, ha ezzel bűncselekményt leplez el. Ez a gyakorlat akár biztosítási ügyekben is működhet. A kárrendezés, illetve egy bírósági vitában is szabad mérlegelés van, és a szakértő, vagy a bíró dönthet úgy, hogy felhasználja ezeket a felvételeket.

A kamera nyers felvételei tehát nem hozhatók nyilvánosságra, mert azzal megsértjük az adatvédelmi szabályokat. Egy kárrendezés során viszont a biztosítónak jól jön minden olyan bizonyíték, ami a balesethez vezető közlekedési helyzetet tisztázza. Valószínű, hogy a biztosító nem fogja az adatvédelmi szabályokra hivatkozva elutasítani a döntő bizonyítékot, mely az ő munkájukat segíti. Ha tehát a kárrendezés peren kívüli egyezséggel záródik, akkor valószínű, hogy az egyezség kialakításához hasznos információt tud nyújtani a kamera képe is.

Ha a kárrendezési ügy bíróság elé kerül, akkor már nem mondható biztosra, hogy mi lesz az eljárás vége. Ami megjósolható: a bíró valószínűleg figyelembe fogja venni a bizonyítékot. Valószínűleg úgy gondolja, hogy a baleset körülményeinek a tisztázása magasabb szintű igény, mint az, hogy a felvétel a személyiségi jogok megsértésével készült-e. De erre nincs általános szabály, szabad mérlegelési joga van a bírónak.

Úgy is dönthet, hogy hiába a perdöntő felvétel, mégsem vehető figyelembe, mert a személyiségi jogok megsértésével készült. Az is előfordulhat persze, hogy a felvételen látható történések ugyan egyértelműnek tűnnek, de a szakértő hiányolja azt, ami a felvételen kívül van, ami nem látható, és ezért nem fogadja el a bizonyítékot.