Bútorajtó fékezők

A szekrényajtók záródásakor keletkező csattogást a legkönnyebben a már említett mágneszárak elcsendesítéséhez is használható, öntapadó szilikon korongocskák felragasztásával lehet csendesíteni. A kávára ragasztható kb. 2-3 mm vastagságú korongocskák szinte teljesen megszüntetik az ajtólap kemény kávára csapódását. Hátránya, hogy csak a kávára csukódó ajtóknál használhatók, és a vastagságukkal azonos rés keletkezik az ajtólap és a káva éle között. Egy ajtóhoz alul és felül is egy-egy kis korongot kell felragasztani, hogy az ajtó ne feszüljön csukott állapotban. A keletkező rés nem okoz jelentősebb porosodást a szekrények belsejében.

Az ajtófékezők egy másik csoportja pneumatikus működésű, a levegő összepréselésével fejtik ki fékező hatásukat. A legegyszerűbb változata a kávába fúrt lyukba nyomva szinte láthatatlan, csak a kiálló csapja látható. A fékezőrúd végén levő lágy műanyag betét teljesen csendes ajtócsukódást biztosít. Hátránya hogy beépítéséhez a káva élébe fúrt lyuk szükséges, és nem szabályozható a csap fékező ereje.

Az ajtók rugós behúzó pántjainak erejét a kávába fúrt lyukakba nyomott fékezőkön kívül a szekrények belsejébe csavarokkal felszerelhető ajtófékezők is jól csillapítják. Ezeket a szekrények oldallapjainak valamelyikére kell felcsavarozni. Más típusokat pedig külön felcsavarozható talp adapterbe nyomva lehet rögzíteni. Nem szükséges nagyobb átmérőjű süllyesztéket fúrni, felerősítésükhöz csupán két facsavar behajtása szükséges. Ez utóbbiaknál fontos az armatúra, illetve a rögzítő adapter helyének a pontos megállapítása. E távolság megállapításához elég a fékezőcsapot teljesen ütközésig benyomni és a káva széléhez igazítva már könnyű feljelölni a csavarok helyét. A legtöbb gyártmánynál az armatúra kiálló ütközőpereme ezt a feladatot szinte feleslegessé teszi. Az ajtócsapódás gátlók között a nagy felületű, súlyosabb bútorajtókhoz gyártanak két dugattyús változatokat is, amelyek középre szerelve feleslegessé teszik az alulra és felülre erősített fékezőelemek alkalmazását.

A korszerűbb és igényesebb kivitelű ajtófékezőknek már a fékezőerejét is lehet állítani. Gyártmányonként, típusonként változó kialakításúak, van, amelyiken a dugattyú háza mögött csavarral lehet a fékezőerőt állítani, másoknál az armatúra alól kiálló gomb elforgatásával szabályozható az ajtófék csillapító ereje.

Az ajtócsapódás gátlók magassága is fontos lehet, ezért a fém armatúrát magasított lábú kivitelben is gyártják. Az ütközőcsapok mindig lágy gumi vagy műanyag végűek. Beszerezhető olyan bútorajtó pánt is, amelynek a pántfészkére erősített becsapódás gátlóval lehet az ajtó csukását a végső fázisban, állító csavarral szabályozhatóan csillapítani.

A neves vasalat gyártók már eleve beleintegrált becsapódásgátlókkal ellátott pántokat is készítenek. Ezekben a pántedényben rejtve kapott helyet a csillapító szerkezete, amelyet igény esetén ki is lehet kapcsolni, pl. kisebb bútorajtóknál, ahol nincs szükség két csillapított csukású pántra. Más gyártmányoknál nem látható módon magába a pántkarba integrálták a csillapító rendszert. Ezzel lehetséges, hogy a különféle szögnyílású pántok lágyan, csendesen zárják a szekrényajtókat.