A Nyugati pályaudvar
A 140. születésnapját ünnepeltük október 28-án a 1877-ben átadott Nyugati pályaudvarnak, ami ma is az egyik kulcsfontosságú csomópontja a hazai vasúthálózatoknak és a budapesti közlekedésnek. A mai pályaudvar terveit az osztrák származású August De Serres, a Vasút Társaság építészeti főigazgatója készítette el 1873-ban. A kivitelezési munkák fővállalkozója a pár évvel később az Eiffel-tornyot is megvalósító Eiffel és Társa cég volt, sőt a Nyugati pályaudvar csarnokáthidaló elemeit is a francia cég mérnöke, Theofil Seyrig tervezte. A vasszerkezetek jelentős részét Párizsban öntötték, majd onnan szállították Pestre. Az építési munkálatokban már több hazai cég is részt vett. Az építkezés 1875-ben indult el, a helyszínen a vasúti közlekedés zavartalan működését pedig azzal a különös módszerrel oldották meg, hogy az új vasszerkezetű csarnokot az Indóház fölé emelték, és csak az elkészült munka után láttak neki a régi épület elbontásának. Az új pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg. A pályaudvar vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított. Az elhasználódott pályaudvar rekonstrukciójára 1975-ben országos tervpályázatot írtak ki. A rekonstrukció alapelve az volt, hogy a csarnok kevésbé roncsolódott részeit meg kell tartani, és csak a teljesen elkorrodált, erősíthetetlen szakaszokat szükséges újra cserélni. A pályaudvar homlokzatának rekonstrukcióját az Uvaterv végezte 1979-ben.
A Keleti pályaudvar
Az épületet 1881–1884 között a Magyar Királyi Államvasutak építette eklektikus stílusban. Eredeti neve Központi Pályaudvar volt. Építésekor az egyik legkorszerűbbnek számított Európában. Az épület építésze Rochlitz Gyula, a csarnok acélszerkezetének tervezője Feketeházy János volt. A csarnok tetőszerkezetének keresztmetszete megközelítőleg láncgörbe. 43 méter magas homlokzatának tetején egy allegorikus szoborcsoport található. Alkotója Bezerédi Gyula. A szoborcsoportot az 1990-es években végrehajtott rekonstrukció alkalmával újra kellett gyártatni. A főhomlokzat kapuzata mellett James Wattnak, a gőzgép feltalálójának és George Stephensonnak, a Rocket gőzmozdony tervezőjének a szobra látható. Alkotóik: Stróbl Alajos és Vasadi Ferenc. A főhomlokzat óra alatti részén, az oszlopok tetejéről az 1930-as években eltűnt négy szobrot 2003-ban pótolták. A 2008-ra felújított fényűző díszítésű pénztárterem freskóit Lotz Károly és Than Mór készítette. Ezek mellett az elektromos világítás és a központi irányítású váltórendszer technikai újdonságnak számított. A csarnok eredeti festését Schickedanz Albert tervezte. A középső főhomlokzat és a csarnok felújítása két ütemben, 2002 és 2004 között zajlott le.