Az útvonal
Először az útvonalat kell kijelölni, hiszen az sem jó, ha a kertben keresztül-kasul utacskák vezetnek, mert az megbontja a kert harmóniáját. De a kevés útfelület is hátrányos, hiszen ha egy ideig el tudunk menni száraz lábbal a kertben, de onnan már dagonya következik, akkor igazából a megépített utak is feleslegesek, mert sárosan érkezünk meg a célunkhoz. Az utak útvonalát úgy jelöljük ki, hogy a célpontokat (ház, garázs, kerti sütő, pihenőhely, konyhakert) ne mindet, mindegyikkel kössék össze, de egy körrel, vagy kisebb kerülővel jó, ha mindenhová el tudunk jutni száraz lábbal.
Teljes járda vagy lépőkövek
Régebben a járdákat a ház körül és a kertben a helyszínen zsaluzva, betonból öntötték ki. Ez egy nagy alapanyag igényű módszer, bár több tíz évre biztosított volt a járda élettartama, főleg ha vashálót is tettek bele. Hátránya, hogy az évek során a felfagyások, esős és száraz időszakok váltakozásával megrepedezett, egyik része megsüllyedt, és még ha nem is vált balesetveszélyessé, esztétikuma csökkent. Újabban ez a megoldás egyre inkább háttérbe szorul, és inkább különböző kész térkövek vagy járdalapok lehelyezése kerül előtérbe. Ezek előnye, hogy egy ember is meg bírja emelni, még a nagyobb lapokat is, és ha valamiért elmozdulnának, kis korrekcióval, vagy akár újra rakással, ismét precízen beszintezhetők.
A lépőkövek (ahol nem mértani formájú út készül, csak egy-egy kő lerakása nagyjából lépésnyi távolságokra egymástól) lerakása egyszerű, csak azt kell jól bemérni, hogy milyen távol legyenek egymástól, és mekkora elcsúsztatással úgy, hogy a mintázatuk az emberi lépésekhez igazodjon. Akkor kényelmes ezeken a járás, ha nem nekünk kell figyelni, hogy kőre tudjunk lépni, hanem csak lépünk, és ahová lépünk, pont ott van kő a lábunk alatt. Átlagos magasságú ember lépéstávolságára próbáljuk méretezni. Ez pontos tervezést igényel. A lépőkövek minél nagyobbak, annál stabilabban állnak majd a talajon. Ezeknek egyszerűen ássuk ki a helyét, és jól tömörítve rakjuk le őket. Ha túl vékonyak, akkor egy kis alábetonozás, vagy sóderes ágy készítése hasznos lehet.
Egy kis macskakő történelem
Régebben hazánkban is rengeteg közút készült macskakövezéssel. A macskakő nagy részét Nógrád megyében termelték ki, és ott formázták. Ezek vulkanikus, tehát igen kemény és időtálló kőzetből készültek, és minden oldaluk egyforma volt a köveknek, amit leraktak. A pontos oldalméret nem véletlenül volt fontos, mert főleg amíg szekerek közlekedtek ezeken, a kövek koptak és a felső oldaluk idővel domborúvá vált, mint a macska háta, innen is jött az elnevezés. Általában 8-10 év alatt koptak meg annyira a kövek, hogy már elég zötyögős volt rajtuk menni, ekkor felszedték, és elfordították a követ, valamelyik másik oldalával tették felfelé. Mivel e kockaköveknek 6 egyenlő oldaluk volt, így hatszor lehetett őket újra rakni, azaz ha 10 évenként felújították az utat, akkor 60 évig volt annak biztosított a viszonylag jó minősége. Jelenleg is azok a legjobb utak hazánkban, melyeknél az aszfaltot a korábbi macskaköves útra rakták. Ha hozzá tudunk jutni ilyen macskakőhöz, egészen retro hangulatú, hosszú életű kerti járda készülhet belőle.
Térkövezési egyszeregy
Térkövekkel nem csak utakat alakíthatunk ki, nagyobb felületek is elkészíthetők, mondjuk a kerti sütő köré, vagy egy kocsi beálló részére. A térkövek lerakásának alapjai azonosak, ám minél kisebb kövekből rakjuk a felületet, annál komolyabb aládolgozás szükséges, valamint ha nagy teherbírásra van igény, mert autó is jár majd rajta, akkor a szegélyköveket nem spórolhatjuk meg. Ennek híján ugyanis a kövek a nyomástól szétcsúsznak idővel egymás mellől.
Először a fölmunkával kell kezdeni, ki kell ásni, alakítani a térkövezéshez a „tükröt”. A talaj kiemelését nagyjából 30 cm-el szélesebben végezzük el, mint a tervezett burkolandó felület. A mélység kialakításakor már itt alakítsuk ki a lejtést, a csapadékvíz elvezetésére. Ha kiástuk a megfelelő területet, tömörítsük a talajt. Ezután jön a fagyvédő és teherhordó réteg kialakítása, ami humuszmentes, apró kavicsos homok legyen. Ez jól levezeti a vizet, így a víz nem fagy meg a térkövek között, elmozgatva azokat a fagyási tágulás miatt.
Ezt a réteget is tömörítsük ügyelve, hogy a lejtés továbbra is megmaradjon. A 0-16 mm-es kavicsot 5-10 centiméteres rétegenként fektessük le, és rétegenként is tömörítsük. E fagyálló réteg vastagsága legalább 20-30 centiméter legyen, de ha alatta agyagos a talaj, ami nem engedi lejjebb a vizet, akkor akár 70 centiméteres réteg is szükségessé válhat. A fagyvédelmet a víz levezetésével biztosító rétegre kerül a vékonyabb teherhordó réteg (finomplanírozás) apróbb szemcséjű kavicsból, melyet annyira kell tömöríteni, hogy a beágyazó homok ne peregjen a tartórétegekbe és víz se mossa ki.
Szegélyezés
Az oldalszegélyezés oldja meg, hogy a szélső burkolólapok ne lazulhassanak ki. Ideális esetben 6 cm vastag, 20-25 cm magasságú szegélykövekkel történik a szegély kialakítása. Helyezzük a szegélyköveket egy kiásott árokba, 10-15 cm-es betonágyba. Érdemes kiszámolni a térkövek méretének és a térközöknek (majdani homokfúga) megfelelően a szegély szélességét, mert akkor ha ennek megfelelően szegélyezünk, sokkal kevesebb térkövet kell majd vágjunk.
A szegélykövek lerakása, és a beton megkötése után, kezdődhet a térkövek lerakása. A jól tömörített és precíz lejtéssel kialakított fagyvédő réteg felső síkjára 2/5-ös szemcseméretű zúzalékból ágyazatot hordunk fel lazán, egyenletes (2-5 cm) vastagságban. Ennél nagyobb szemű zúzalék a bevibrálás során fellépő ellenállása és a fugahomok bemosódása miatt nem alkalmas. Csak mészben szegény mosott anyagokat (kavics, homok) használjunk, különben mészkivirágzás jelenhet meg a térköveken, ami különösen egy szép, sötét, anyagában színezett térkövön nagyon csúnyán mutat. A térkövek végleges szintezésénél vegyük figyelembe, hogy a végén vibráláskor a burkolat végleges magassága 0,5-1 cm-rel süllyedni fog még.
A térkövek lefektetése során, amennyiben több nagy mennyiségű kővel dolgozunk, ajánlott a követ a raklapokról keverve rakni; ezáltal csökken az elkerülhetetlen szín és felületbeli különbségek hatása. A lerakást a sarokból kiindulva kezdjük, és a legmélyebb ponttól haladjunk a magasabb felé. Vízelvezetőknél, fal és egyéb tereptárgyaknál a köveket törőollóval, vágókoronggal tudjuk méretre igazítani. A köveket nem szabad túl szorosan fektetni, egymáshoz illeszteni, és a körbefutó, kb. 3-4 mm-es fugát is meg kell hagyni. A fuga egyenlíti ki majd a terhelés által a kövek között keletkező feszültséget. Az egyenletes fugavonal megtartását rendszeresen ellenőrizzük.
A járművek által is használt térkövezésen a fő haladási irányra átlós (diagonál) rakási módot válasszunk. Így a kőnek mind a négy oldalán egyenletesen oszlik el majd a terhelés, A kövek felső oldalát a beépítmények (csatornafedél, egyebek) szintjétől kb. 1,5 cm-rel magasabban kell fektetni, mert később még süllyedni fog.
A fugák kitöltéséhez legjobb a mészben szegény kvarchomok. Kötő anyaggal ne fúgázzunk, mert az úgyis megreped és kipereg idővel a terhelés, csapadék, fagy miatti kő-mozgásokból adódóan. A 0,6-2 mm szemcseméretű homokot szórjuk a felületre, majd söpörjük be. A besöprést addig végezzük, amíg a kövek közötti réseket a homok teljesen kitölti. Bevibrálás előtt a kövekről söpörjük le a maradék homokot, hogy az a gép talpa alá kerülve ne okozzon sérüléseket, karcolásokat a térkövön. A rázólappal több irányból menjünk végig a kövezésen, ennek rezgései stabilizálják majd, összedolgozzák a lerakott alapanyagokat. Végül homok szórással és sepréssel fúgázzunk újra. Ezt 2-3 hónap múlva még egyszer megismételhetjük, ha esetleg egyes helyeken a fúgaközökből eltűnne a homok. Pontosan fúgázni csak száraz felületen és száraz homokkal lehet!
Kerti út és feng shui
Nincsen feng shui kert utak nélkül, hiszen ezek kötik össze a kert egyes részeit, összefüggő egészet csak ezekkel együtt tud alkotni. Az ösvények legyenek kissé kanyargósak. Az egyenes járdán túlságosan felgyorsul az energia, veszít kedvező hatásából. Az, hogy miből készítjük a járdát vagy utacskát, igazából ízlésünkre van bízva. De azért hallgassunk ösztöneinkre, ne csak az ízlés és a pénztárca alapján válasszunk. Ha lecsendesítjük folyton kattogó elménket, akkor jobban érezzük az energiákat, és rá tudunk érezni arra, hogy milyen forma, szín, elrendezés a legjobb.
