Dízelek jövője

2018-05-28 09:56:36 | Módosítva: 2018-05-28 10:00:47

Rájár a rúd mostanában a dízel motorokra. Részben valós okokból, részben talán üzleti praktikákból valószínűleg sok város Európában és Észak-Amerikában kitiltásukat tervezi a városi forgalomból. Ennek már a híre is rontotta ezeknek a motoroknak az ázsióját; az eladott darabszámok csökkenek és az árak is esnek. Vajon van-e gazdaságos fejlesztési lehetőség még a dízel motorokban, és milyen jövő vár rájuk?


Nitrogén-oxid (NOx) kibocsátás

A dízelautók legfőbb problémája, hogy nitrogén-oxid (NOx) részecskéket bocsátanak ki. Ez a molekula káros az egészségünkre (mint minden finom részecske), ahol pedig nagy a népsűrűség, ott érthető, hogy a polgármesterek igyekeznek megvédeni a lakosságot (ha már a fűtési légszennyeződéstől nem tudják, legalább a gépkocsikétól). A teljes igazsághoz persze sok minden hozzá tartozik még. Egy korszerű mai dízelmotor káros anyag kibocsátásával nem olyan nagy a gond, de minél régebbi a konstrukció, annál inkább. Az sem használt a motorok renoméjának, hogy szinte valamennyi gyártó trükkösködni próbált az emissziós méréseknél, a gépkocsik komputere szándékosan hamis adatokat adott ki, hogy a motor megfeleljen az egyre szigorodó előírásoknak. Sokan azt is kétségbe vonják, hogy a dízelmotornak 10-20 éves viszonylatban van jövője, szerintük a fejlesztés annyira megdrágítaná ezt a motorfajtát, hogy éppen a gazdaságossági előnyét veszítené el.

A szakértők a gyors, szinte azonnali beavatkozásra három lehetőséget látnak, ami már jelenleg is rendelkezésre áll. Az első a motorvezérlésbe történő beavatkozás, a vezérlés átprogramozása. Ezzel a káros anyag kibocsátás csökkenthető, miközben a motor teljesítménye nem csökken. Cserében viszont némileg megnő a fogyasztás, ami a dízel versenyképességét rontja.


Sokan vallják, hogy a jobb minőségű dízel üzemanyag tankolása is csökkenti a nitrogén-oxid kibocsátást. Sajnos itt is jelentkezik ellenérvként a költségek növekedése, és ezzel a versenyképesség csökkenése. A prémium dízel üzemanyagok ára magasabb.

A dízel motorok fejlesztői is hatalmas erőfeszítéseket tettek az utóbbi időkben, hogy különböző műszaki megoldásokkal csökkentség a kipufogógáz nitrogén-oxid kibocsátását. Napjaikban két fő rendszer érhető el a piacon. Az EGR- és az SCR-rendszer. A mérések inkább az SCR-t igazolják.

Az SCR – azaz a „szelektív katalitikus redukciós” rendszer – a nitrogén-oxidokat vízzé és nitrogénné alakítja át (az oxidok nélkül). A gépkocsiba egy plusz katalizátort építenek, amibe egy AlBlue nevű oldatot (32,5% karbamid és 67,5 % víz) fecskendeznek be. A katalizátorban reakció játszódik le, amelynek során a nitrogén-oxidokból H2O (víz) és NO2 (nitrogén-dioxid) lesz. Pontosabban az SCR-katalizátorban számos reakció megy végbe. Amikor az AdBlue befecskendezésre kerül, reakcióba lép a katalizátor elemeivel és a nitrogén-oxidokkal, és ennek következében a kipufogórendszer végére érve a nitrogén-oxidok mennyisége 90%-kal csökken. A reakciót követően csak nitrogén, víz és szén-dioxid (N, H2O illetve egy kis CO2) marad.


Az optimális hatásfokhoz az SCR-katalizátorba kerülő gáznak bizonyos hőmérsékletűnek, illetve a kipufogónak elég melegnek kell lennie, így a katalizátort nem lehet a kipufogórendszer bármely pontján elhelyezni. Egyes autógyártók (pl. PSA Peugeot Citroën) úgy döntöttek, hogy az SCR-katalizátort a dízeloxidációs katalizátor (DOC-katalizátor) elé helyezik. Ennek oka, hogy ez a pozíció ideális az SCR-katalizátor felfűtési idejének csökkentésére.


Az SCR katalizátor költsége ugyan nem kevés, de a hozzá való „üzemanyag”, az AdBlue ára nem magasabb a gázolajénál, és egy 15 literes AdBlue tartály egy feltöltéssel akár 15 ezer kilométerre elegendő. Ez gyakorlatilag elenyésző plusz költség. Az elmúlt években az SCR-technológia elterjedt és folyamatosan fejlődött. Az Európai Bizottság nemrégiben végzett felmérései azt mutatják, hogy ez a megoldás a megfelelő módon használva jó eszköznek bizonyul a nitrogén-oxidok elleni harcban.

Hiába érte számos kritika a dízelüzemű autókat, hatékony SCR-rendszerrel és AdBlue-val kombinálva a dízel járművek kibocsátása napjainkra rendkívül csekély lett. Kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, és kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, mint a benzines autók.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Szintetikus üzemanyag

Az Európai Unió döntése értelmében 2035 után nem lehet hagyományos dízel és benzines új autókat értékesíteni, csak ha szintetikus üzemanyaggal működnek. Az új hajtóanyag szabályozásának már most...


Üzemanyagcellás töltő

A stokholmi myFC-ben fejlesztették ki ezt a kis méretű, hordozható hidrogén üzemanyagcellás áramfejlesztőt, illetve akkumulátortöltőt, a PowerTrekk-et.