Tartalékfűtés

2018-07-12 18:24:46 | Módosítva: 2018-07-12 18:33:08

Sokszor változott az építési jogszabályokban, hogy tartalékkémény építése és a tartalékfűtés kiépítése éppen kötelező-e, utoljája 2013-ban megszűntették a kötelezettséget. De attól, hogy nem kötelező, még érdemes valamilyen formában már az építkezésnél, lakás átalakításnál gondolnunk arra, hogy mivel fogunk fűteni, ha néhány napig – vagy akár hétig –, a téli mínuszokban nem működik az állandó fűtésünk.


Tartalékkémény, elektromos hálózat, hűtő-fűtő klíma, gázkályha, olajkályha

Akármilyen is az állandó fűtés, elsősorban az árammal működő tartalékfűtés megteremtésére kell olyan helyeken gondolnunk, ahol nincs lehetőség kandallós, kályhás fűtésre. Családi házak esetében célszerű tartalékkéményt építeni, akármilyen is az állandó fűtés. Igaz többletköltséget jelent, és amíg rendben működik a gázkazán vagy a hőszivattyú, kidobott pénznek tűnik majd, de az első meghibásodás esetén áldani fogjunk az eszünket, ha kályhával be tudunk fűteni.

A magyar háztartások jelentős részében 20-30 éves gázkészülékek működnek, és szinte felsorolhatatlanul sokféle márkájúak és típusúak ezek a készülékek. Még a nagyobb márkáknál is előfordul, hogy a régi típusokhoz már csak utángyártott alkatrész létezik, aminek beszerzése időbe telhet. És a hideg téli napokon, már a 2 napos határidő is nagyon kellemetlen tud lenni, de olyan is előfordulhat, hogy hetekig várni kell egy alkatrészre.

Sajnos az új, 2-5 éves készülékeknél is előfordulnak meghibásodások, és ha minden ellenünk van, pl. pénteken délután romlik el a kazán, csak hétfőn jön a szerviz, de ha még alkatrész is kell, könnyen összejön a többnapos fagyoskodás. Még garanciális készülékek esetén is gond lehet, mert a jogszabály szerint 48 órán belül kell megkezdenie a szakszerviznek a készülék javítását. És ez csak a munkanapokra értendő, így a fenti, pénteki meghibásodás esetén, garanciális időben is ki kell várni az egész hétvégét, és majd még az alkatrész megérkezését is.


Sajnos, amikor váratlanul áll elő a fenti helyzet, nincs más választás, mint kályhákkal, hősugárzókkal, villanyradiátorokkal elviselhetőbbé tenni a napokat, de ehhez elengedhetetlen, hogy a legyen tartalék kémény, illetve a lakás elektromos hálózata kibírja a terhelést.

Tartalékkémény építésére már az építkezés, házfelújítás során gondolni kell. A régi építésű házakban mindenhol van kémény, de rendszerint abba kötik – a szükséges bélelést követően – a gázkazánt. Mivel a ma üzembe helyezhető gázkazánoknak saját égéstermék elvezető rendszere van, amit nem kell feltétlenül egy kéménykürtőbe szerelni, érdemes a meglévő kéményt tartalékkéményként megtartani – ugyan kötelező kibélel –, és a gázkazán égéstermék elvezetőjét a szabályok betartásával máshová szereltetni.

Legkésőbb egy lakásfelújítás során mindenképpen ki kell cseréltetni az elektromos vezetékeket és a biztosítékokat. Ha villannyal kell fűtenünk a régi, kis keresztmetszetű alumínium vezetékekkel kiépített elektromos hálózat és a régi olvadó biztosítékok nem fogják bírni a hatalmasra növekedett terhelést, tűzveszélyessé válik a lakás.


Ez nem válik akkor sem feleslegesség, ha soha nem romlik el az állandó fűtésünk, hiszen az elmúlt évtizedekben még az egyszerűbb háztartásokban is megnövekedett az áramigény (a lakossági fogyasztók 32 ampert igényelhetnek alanyi jogon). Az egyéb nagyteljesítményű, így nagy áramfelvételű készülékek, mint a vasaló, a hajszárító, a hajvasaló, a porszívó stb. biztonságos üzemeltetése miatt is szükséges a csere.

A csere után azonban biztonságosan tudjuk használni az elektromos radiátorokat, hősugárzókat, bár jó meleg nem lesz, de kivárható a kazán javítása. Ha a lakás elektromos hálózatát felkészítettük rá, hogy tartalékfűtést tudjunk üzemeltetni, akkor nem kell feltétlenül rögtön beszereznünk az elektromos radiátorokat is, ráérünk megvenni, ha gond van.

Ha nem családi házban lakunk, vagy ott nincs tartalék kémény egy kályhának, az előző, elektromos radiátornál van jobb megoldás. Ha módunk van rá, szereltessünk be egy hűtő-fűtő split klímát, ami a téli-tavaszi időszakban is gazdaságosan működtethető.


Ha van tartalékkémény, lehet a tartalékfűtésünk a kandalló, egy kandallókályha, de olajkályha vagy vegyes-tüzelésű (fa-szén) kályha is. Az olajtüzelésű kályhák is kaphatók modern és biztonságos változatban, azok sem maradtak ki a fűtésmodernizálásból. Különösen kényelmesek azok, amelyek automata olajellátásra csatlakoztathatók.

Elektromos áram és tartalékkémény nélküli fűtési megoldás lehet a Siesta mobil gázkályha, más néven PB hősugárzó. Ezek gázpalackkal működtethetők, egy palack kb. másfél hétre elegendő. Kerekein könnyen mozgatható abba a helyiségbe, ahol éppen szükség van rá. Mivel sok hőt termel, nem kell a nap 24 órájában üzemelnie, napi 5-6 óra elegendő. Nem is szabad egyfolytában üzemeltetni, mert a helyiség levegőjéből vonja el az oxigént az égéshez. Így az is fontos, hogy rendszeresen szellőztessünk. Az előzőekből következik, hogy éjszaka nem működhet folyamatos üzemben. A hősugárzót soha ne hagyjuk felügyelet nélkül működni, 1 méteren belül ne legyen semmi éghető, mert az a nagy hő miatt tűzveszélyes. Használatához beltéri gáznyomás-szabályozó (nyomáscsökkentő) csatlakoztatása szükséges, amit sokszor nem adnak a készülékhez, külön kell beszerezni. A gázpalack használatának minden előírását is tartsuk be!

A lényeg tehát, hogy legyen valamilyen biztonságos tartalékfűtési lehetőségünk, amit gyorsan, bontás és a lakás átalakítása nélkül 1 nap, de akár órák alatt be tudunk szerezni és üzembe tudjuk helyezni. Emellett se feledkezzünk meg az állandó fűtésünk rendszeres, évenkénti karbantartásáról, a kémények ellenőriztetéséről, mert ezek mind feltételei a biztonságos és megbízható működésnek.



Siesta mobil gázkályha


Olajtüzelésű kályha (Fotó: Haas!Sohn Andros)


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-8364/Tartalekfutes