Külső alapján megítélve

2018-09-19 18:38:41 | Módosítva: 2018-09-19 18:47:58

Bár embereket nem szép dolog külsejük alapján megítélni, a növényekkel még jót is tehetünk, ha ezt tesszük. Leveleik alapján ugyanis – ha egy ismeretlen növényről is van szó – nagyjából megállapíthatók az igényeik.

A puha tapintású, bársonyos vagy szeldelt levelű fajok (afrikai ibolya, páfrányok) szeretik a párás környezetet, gyakran kell öntözni őket, jó számukra, ha csak ritkán szárad ki a talajuk, de az is csak a felszínen. A szőrös levelűek (afrikai ibolya) a levelükön nem szeretik a vizet, mert rothadásnak indulhatnak, így ezeket alulról felszívatva öntözzük. Meleg és világos, de a tűző naptól védett helyet keressünk számukra.

A bőrszerű, vaskos, gyakran viaszos bevonatú leveleket fejlesztő fajok alacsony páraigényűek. Időszakosan elviselik a szárazságot, ám ajánlott nedvesen tartani a földjüket a jobb fejlődés érdekében. A pangó vizet nem bírják, napos és meleg, télen kissé hűvösebb helyet szeretnek.

Amit szeret, és amit elvisel

Mindig érdemes különválasztani, hogy egy növény mit visel el, és mit szeret. Mert lehet, hogy elviseli a szárazságot, erre berendezkedett, de akkor lassan is fejlődik. Jó példák erre a kaktuszok, melyek a szélsőséges szárazságot is elviselik: élőhelyükön van, hogy egy évben csak egyszer van eső, és így is élnek, csak nagyon lassan nőnek. Egy dísznövényként tartott kaktusz, ha rengeteg meleget és napfényt kap, akkor szereti a vizet is, sokkal gyorsabban nő, mint egy élőhelyi példány. A kaktuszoknak nincs levele, a leveleik tövisekké módosultak. A szárukban nagy mennyiségű vizet raktároznak, a száruk zöld, így a fotoszintézis, a táplálkozásuk is megoldott, de mivel vízhiányos területen élnek, védeni kell magukat a szomjas állatoktól, ezért leveleik nem a táplálkozási feladatokat látják el, hanem tövisekké módosultan védelmi szerepet kapnak.

A húsos levelűek, a pozsgások egyaránt jól tűrik a hőséget, a szárazságot és az alacsony páratartalmat. Kevés vízzel beérik, a túlöntözés egyenesen a pusztulásukhoz vezet. Nyáron közvetlenül a tűző napra is kitehetők némi edzés után, a fokozatosságot betartva.

Sok dísznövénynek már nemesítéséből adódóan – díszítőértéküket fokozva – színesek, mintásak a leveleik. A világoszöld alapon csíkos, vagy foltos levelű fajoknak igen világos, mérsékelten meleg helyre, rendszeres öntözésre van szükségük. Szeretik, ha lespricceljük őket. A tűző napot nem kedvelik. Így tehát látható, hogy a növény kinézete utal az igényeire. A színes levelűség azonban más szempontból is érdekes.

Díszítő betegség

A tarka levelű dísznövényfajták mindig nagy népszerűségnek örvendtek szobanövényként is, de a kerti cserjéknek is sok színes változata van, sőt kezdenek terjedni a dísz-gyümölcsfák, melyek lombja színes vagy tarka, de emellett még gyümölcsöt is teremnek. A levelek tarkaságát a fotoszintézisért felelős zöld színagyagokat hordozó kloroplasztiszok részleges hiánya, vagy a klorofill hiányos termelődése okozza. Ez egy sejt mutációra vezethető vissza. A fehér szín a színanyagok teljes hiányát mutatja, ami egyben a fotoszintézis helyi hiányát is jelenti. Ez jelenség a természetben jóval ritkább, hiszen ezek gyakorlatilag beteg, kevéssé életképes formák, ám a nemesített dísznövények között gyakoriak, mert különlegesek, díszítőértékük van.

Ahogy a képeken is látszik azok a növények, melyek levele színes, de nagyrészt zöld, képesek önálló táplálkozásra, így saját gyökéren is tarthatók. A bordó színt érdemes még kiemelni (pl. vérszilva), itt ugyanis jelen vannak a zöld színanyagok, ami a táplálkozásához kell a növénynek, csak az antociános bordó elszíneződés ezt elnyomja látványban. Így a bordó levelű fajok teljesen egészségesek, míg a fehér, sárga színűek klorofill hiányosak, azaz gyakorlatilag egy betegség következtében díszesek.

Például a majdnem teljesen klorofill hiányos kaktuszok, csak oltva egy olyan alanyon képesek élni, mely fotoszintetizál, és tápanyaggal látja el a díszes, ám önállóan életképtelen színes kaktuszt. Érdemes még megemlíteni a broméliaféléket, ahol jól látszik az az evolúciós tény, hogy a virágok is levelekből alakultak ki, csak azért lettek színesek, hogy vonzzák a beporzást segítő rovarokat. A broméliák virága jelentéktelen, ám a virág körüli levelek, vagy a teljes növény színes, hogy e csalogató hatás érvényesüljön.


Klorofill hiányos kaktuszok: egy szép „betegség”


Astrophytum myriostigma kaktuszok: a zöld növényt az ezüstös szőrök takarják el, melyek árnyékolnak és harmatot gyűjtenek


Kerrya japonica Variegata: az alapfajnál díszesebb, de klorofill hiányos levelei miatt árnyékosabb helyet igényel és lassabban nő


A rovaremésztő kancsóka levele rovarcsapdává alakult, színe a hatlábúakat csalogatja a vesztükbe


A begóniáknak rengeteg színes levelű változata van


A Marantha színes levele mellett érdekessége, hogy alszik: levelei estére összeborulnak, nappal szétterülve fordulnak a fény felé, a tűző napot ez sem szereti


A broméliák színes levéltölcséreikkel, vagy a virágok mellett színeződő leveleikkel a beporzást végző rovarokat csalogatják


A Cryptanhus esetén az egész növény színes, a rovarok érdeklődésének a felkeltése miatt


A Dieffenbachiák levelei mérgezőek, de pettyes mintázatuk miatt kedvelt dísznövények. „Némítónádnak” is hívják, gyerek mellett ne tartsuk, mert elfogyasztása súlyos mérgezést okoz


A disznóparéj nálunk gyom, de vannak színes kertészeti változatai, hiszen levele zöldségként fogyasztható


Szelídgesztenye színes levelű fajtája


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-8428/Kulso_alapjan_megitelve