Lisztharmatot

2018-10-12 12:23:01 | Módosítva: 2018-10-12 12:23:34

A nyári melegebb időszakok elmúltával, szeptemberben a hűvösebb és nedvesebb időjárás beköszöntével szinte minden kertben megjelenik a lisztharmat úgy a haszonnövényeken, mint a dísznövényeken. Ha nem védekezünk ellene, nagyon hamar tönkreteszi a növényt és a termést. A szép név csúnya betegséget takar…


Az ősz meghozza a lisztharmatot is

A lisztharmat egy gombás betegség, inkább egy csoportról beszélünk, hiszen ennek a kórokozónak körülbelül kétszáz különböző faja van, így elmondható, hogy szinte minden növénynek van lisztharmat betegsége. A fertőzés megjelenhet levélen, de a termésen is. Könnyű felismerni, mert olyan a növény, mintha liszttel lenne beszórva, innen kapta ez az ektoparazita a magyar nevét is.

Az ektoparazita azt jelenti, hogy csak a növény felületén élősködik, emiatt viszonylag könnyű ellene védekezni, ám ha ez elmarad, nagy károkat okozhat. Egy idősebb fán, ha elhatalmasodik a lisztharmatfertőzés, maximum annyi történik, hogy hamarabb lehullik a lombja, mint ahogy az ősszel természetesen bekövetkezne. Ez természetesen rontja a növény állapotát, de következő tavasszal újra egészséges leveleket hajt. Csak éppen a lisztharmat így áttelel, és minden évben egyre hamarabb jelenik meg a fertőzés, és egyre nagyobb kiterjedésű lesz. Kezelés nélkül egy idősebb fát is képes néhány év alatt olyan rossz állapotba hozni, hogy az akár el is pusztul.

Egynyári dísznövényeinken, de zöldségeinket is megjelenik a lisztharmat, ha az időjárás kedvezővé válik számára. Ezzel az a gond, hogy ha nem védekezünk ellene, gyorsan terjed, és hamar lerontja egynyári virágaink esztétikai értékét, melyek e nélkül akár az első fagyokig is díszíthetnék balkonunkat. A paradicsomokkal például hasonló a helyzet, tavasztól nevelgetjük őket, és az első fagyokig szedhetnénk a termésüket, de csak akkor, ha a lisztharmat nem szól közbe.




A növényeken megjelenő lisztes bevonat a lisztharmatgombák terjedését elősegítő ivartalan spórák (konídiumok) tömege. Amennyiben ez a levélen elszaporodik, a levél előbb csak helyenként, később teljes felületén fehérré válik, majd elsárgul, végül lehullik. Ha átterjed a termésre, akkor az tönkremegy, de akár az egész növény elpusztulhat. A lisztharmattal fertőződött zöldségek minősége romlik, fogyasztásra alkalmatlanok lesznek. A lisztharmat fertőzés ritkán okozza a teljes növény pusztulását, de annyira legyengíti azt, hogy hamarosan más kórokozók is megjelennek rajta. Amik akár rövid idő alatt megölik a növényt.

Az almaféléknek több fajtája is nagyon érzékeny a lisztharmatra, de már vannak ellenállóbb fajták, illetve a régi tájfajták is jól viselik a fertőzést – ha muszáj nekik. A fertőzött hajtások rövid ízközűek, a levelek keskenyek, hullámosak, a levelek színe felé begörbülnek, és itt is jellemző a lisztes bevonat, csak az ezüstösebb almaleveleken nehezebben vehető észre. A fertőzött alma parásodik, tehát inkább esztétikai kárt szenved. A kórokozó a rügyekben telel, és a rügypattanástól a vegetáció végéig fertőz, de a komolyabb fertőzésekre szeptembertől lehet számítani.

A paprikán, paradicsomon, uborkán, tökféléken is főleg az idősebb leveleken telepszik meg a lisztharmat, tehát pont azokon, amelyek a növény táplálkozásában nagy felületükkel jelentős szerepet játszanának. A lisztharmat élősködő volta mellett azért is káros, mert ez a fehér bevonat leárnyékolja a leveleket, tehát fényhez is kevesebbhez jut a növény, ezzel is akadályozva élettani folyamatait, fejlődését.

Lisztharmatfertőzés megelőzése

A lisztharmatfertőzést legjobb megelőzni. Egyik lehetőség, hogy lisztharmattal szemben ellenálló (rezisztens), vagy toleráns fajtákat választunk. Az ellenállón egyáltalán nem jelenik meg a fertőzés, a toleráns fajtákon megjelenik, de károsítása kisebb mértékű, a növény saját immunrendszere jobban képes védekezni ellene.

Másik lehetőség, hogy kertünkben nem monokultúrát tartunk fenn, azaz minél többféle és fajta növényt tartunk. Így kisebb a terjedés intenzitása. Az sem baj, ha mondjuk, többféle almánk van a kertben, mert lehet, hogy egyik fogékonyabb, másik kevésbé. Ha a több almafa nem közvetlen egymás mellett van, már az is akadályozza valamelyest a kór terjedését.

Ha a növény jó kondícióban van, akkor maga is jobban tud védekezni a fertőzés ellen. Ahhoz, hogy a növény jó kondícióban legyen, sokszor elég a megfelelő tőtávolság megtartása, hiszen ha nem zsúfolódnak össze a növények, akkor mindnek több tápanyag jut, ha nem gabalyodnak össze különböző fák lombjai, akkor a szél jobban át tudja járni a koronát, és a levelekre kerülő nedvesség hamarabb elpárolog; már ezzel is akadályozott a lisztharmat terjedése. A megfelelő metszés hatására a korona belső részei is szellősek, a Nap fénye is átjárja, szintén hamarabb leszárad a csapadék a levelekről. Ültessünk szellősen, napos helyre, ahol mindig van légmozgás. A zsúfolás miatt kialakuló nedvesebb mikroklíma, a párás levegő kedvez a betegségek kialakulásának és terjedésének.

Amennyiben még öntözünk így kora ősszel is, azt reggel és ne este tegyük, hiszen éjjel akkor nedvesek maradnak a levelek, míg reggeli öntözésnél hamar megszáradnak, és a gombás betegségek terjedéséhez víz kell. Fontos a rendszeres ellenőrzés is, hogy ha permetezni kell, azt akkor tegyük, amikor még kismértékű a fertőzés, ne akkor, amikor már lomb sincs a növényen, mert a lisztharmat levitte azt.

Vegyszeres kezelés

Sajnos ritkán lehet megúszni, de csökkenthető a szermennyiség, ha a fertőzött leveleket összegyűjtjük és megsemmisítjük. A fertőzött fák ősszel lehulló lombját se hagyjuk a fa alatt, hanem gereblyézzük és szedjük össze. Ezzel jövő évi növényvédelmi problémáinkat csökkentjük már az idén. Ez mondjuk egy teraszon járható út, egy ezer négyzetméteres kertben már kevésbé.

Az eltávolított beteg részeket semmiképp se tegyük a komposztba. Próbálhatunk védekezni zsurlófőzet kipermetezésével, hagymahéj tea permetezésével, vagy növénykondicionáló szerek bevetésével. Ezek bio-módszerek, de elhatalmasodott fertőzésnél már nem fognak használni.

Erősebb a hatás, ha az permetező oldat egy literébe egy csipet kénport vagy más kéntartalmú szert teszünk. A ként már az 1800-as években is alkalmazták lisztharmat ellen. A műveletet egy héten akár háromszor is elvégezhetjük a megfelelő hatás eléréséhez. Az öntözéssel ellentétben a permetezésre pont az esti órák az ideálisabbak. A permetezést nagy lé mennyiséggel végezzük, a levelek fonáka is kapjon kezelést, és minél kisebb cseppnagysággal, hogy a levél teljes felületét érje a szer. Szőrös, vagy viaszos levelű növényeknél nagyobb lé mennyiség és tapadó szer használata is előnyös. A permetezést végezhetjük koktéllal egy menetben, tehát a lisztharmat elleni szerrel együtt lombtrágyát, vagy növénykondicionálót is kijuttathatunk.

A lisztharmat áttelelő szervei ellen téli lemosó permetezéssel védekezhetünk, ezek kontakt szerek, ám lombos állapotban a felszívódó szerek a hatásosak, csak itt étkezési célú termesztésnél a munka-, és élelmezés-egészségügyi várakozási időket be kell tartani. Vegetációs időszakban használható szerek igen széles választéka kapható a gazdaboltokban, melyek a különféle növényi kultúrák lisztharmatai ellen hatásosak. Az újabb fejlesztésű szerek már preventív (megelőző), és kuratív (gyógyító) hatással is bírnak egyszerre.

A legmodernebb készítmények lokálszisztemikusak. Ez azért jó, mert míg a kontakt szerek csak akkor hatnak, ha a szer a kórokozóval érintkezik, így lehet, hogy nem ölik meg az összes kórokozót, de a termésbe sem kerül méreg, az a felületéről lemosható. A szisztemikus szerek felszívódnak, nagyon jó hatásúak, de a növény minden sejtjébe eljutnak, így ki kell várni a megfelelő időt a betakarításig, hogy ne legyen szermaradvány a gyümölcsben. A lokálszisztemikus készítmények az előbbi kettő közötti hatásúak: kontaktok is, de néhány sejtsoron keresztül terjednek is. Tehát a kontaktoknál jobb hatásúak, de nem kell annyit várni a szernek a növényből való kiürülésére, mint a szisztemikusoknál.

Lisztharmat fertőzés tök, rózsa, juhar és tölgy levélen.


A kontakt szereknél feltétlenül, de a többinél is előnyős, ha a levél teljes felülete, tehát a fonáka is kap permetszert

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: lisztharmat

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kenyérsütés régen és most

Sokunk emlékezetében él még az a kép, amikor nagymamáinkat láttuk kenyeret dagasztani egy óriási fateknőben, búzából, rozsból, őrölt lisztből, kovászból. Amíg kelt a tészta, nagyi begyújtotta a...