Algásodás az épülethomlokzatokon

2018-10-14 19:17:02 | Módosítva: 2018-10-15 09:19:32

A homlokzatokon megjelenő algásodás okainak hátterében térségünk klimatikus viszonyainak változásai húzódnak. Az elmúlt években a környezeti feltételek kedvezően hatottak a különböző moszatok elszaporodására.


Az épületek utólagos hőszigetelésével bizonyos hőtechnikai és termodinamikai tulajdonságok megváltozhatnak mind a belső, mind a külső falfelületen. A hőszigetelt épületek külső vakolt felülete a fűtési időszakban mindenképpen hidegebb, mint a szigeteletleneké, hiszen a falazatnál nagyobb hővezetési ellenállású hőszigetelő réteg a vakolat külső felületi hőmérsékletét csökkenti a hőszigeteltetlen állapothoz képest. Ez növeli a felületi nedvesedés valószínűségét, ami az algásodásnak kedvez.

Az alga tehát minden olyan részen hajlamos megtelepedni, ahol a felület relatív nedvességtartalma magasabb, például az épületek északi homlokzatán. További hajlamosító tényezők a környezetben lévő fák, bokrok és minden nyíltvízi felület, melyek szintén hozzájárulnak az esztétikai hibát okozó jelenség alapfeltételeinek kialakulásához. Az algásodási jelenségnek fentiek alapján sem gyártási, sem kivitelezési okai nincsenek, hanem kedvezőtlen környezeti hatások következtében utólag alakul ki a felületen.

Milyen kockázati tényezők gyorsíthatják fel a homlokzat algásodását?

– A kedvezőtlen környezet (klíma, domborzat, vízrajz), ködös völgyek, vízparti területek.
– Csapadékviszonyok.
– Szélviszonyok: pozitív eredménye, hogy az intenzív szélhatás a felület száradását gyorsítja, negatív viszont az, hogy az ún. csapóeső kialakulását segítve akár eresszel, előtetővel védett homlokzatok is kapnak nedvességet.
– Hőmérsékleti viszonyok: területi megoszlásban az alacsonyabb éves átlaghőmérséklet kedvez az algák megjelenésének.
– Tájolás: a jó benapozottság gyors szá­radással jár. Egy épület legkedvezőtlenebb tájolású északi vagy azzal szomszédos homlokzatain kezdődik az algásodási jelenség.
– Más épületrészekről átterjedő szennyeződés (cseréptető, lábazat, járda).
– Fedettség (pl. szomszédos épületek takarása).
– Növényzet: helyi szintű, telken belüli, pl. fal melletti növényzet.

Fontos tudni, hogy az algák csupán megtelepednek épületeinken, illetve azok külső felületein, így esztétikai problémán kívül más szerkezetkárosító hatásuk nincs, és így a fedővakolatot sem roncsolják. Találkozhatunk velük homlokzatokon, tetőkön, falburkolatokon, kerítéseken, szabadtéri játékokon, azok anyagától függetlenül, így a homlokzati hőszigeteléssel ellátott épületek falain is.

Többek között ezen tapasztalatok alapján fejlesztette ki a Weber a weberpas topDRY vékonyvakolatot, mely pórusszerkezetének és hidrofil tulajdonságának köszönhetően hamar beszívja a felületi nedvességet, majd ütemesen kipárologtatja azt, ezzel gyorsítva a felület száradását. A folyamatot AquaBalance® technológiának nevezzük.

A weberpas topDRY vékonyvakolat alkalmazása főleg a megelőzésben bír jelentőséggel, lerövidítve a vakolat felületi nedvesedési időszakait, ezzel drasztikusan csökkentve az algák számára kedvező alapfelületet. A vékonyvakolat ezen felül kiváló páraáteresztő képességgel bír, csökkentve ezzel a belső oldali penész kialakulásának kockázatát is. A láthatóan alga- és szennyeződésmentes weberpas topDRY több mint 300 különböző színben érhető el a Weber kínálatában.

AquaBalance® techonológia


Nedvességfelvétel: a vakolat esőzéskor egyenletesen felveszi a nedvességet. Ez megnövelt párolgási felület létrejöttét eredményezi


Nedvességleadás: amint eláll az eső, a nedvesség a környező levegőbe diffundál. A vakolat újra száraz lesz, és nem képez táptalajt az algák és a gombák számára


Saint-Gobain Construction Products Hungary Kft.
Weber divízió
www.hu.weber


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Családi házunk sikeres hőszigetelése

Hazánkban a vidéki családi házak többsége, több mint kétmillió ingatlan 1945 és 1990 között épült. Egy átlagos ház élettartama körülbelül 50 év, s napjainkban ezért az épületállomány megújítása...


A hőszigetelés hatékonysága

Tévesen becsülik meg a hőszigetelés hatékonyságát a háztulajdonosokEgyes hőszigetelési módszerek hatékonyságát túl-, a teljes hőszigetelés várható hatását pedig alulbecsülik a háztulajdonosok....