Az épületek utólagos hőszigetelésével bizonyos hőtechnikai és termodinamikai tulajdonságok megváltozhatnak mind a belső, mind a külső falfelületen. A hőszigetelt épületek külső vakolt felülete a fűtési időszakban mindenképpen hidegebb, mint a szigeteletleneké, hiszen a falazatnál nagyobb hővezetési ellenállású hőszigetelő réteg a vakolat külső felületi hőmérsékletét csökkenti a hőszigeteltetlen állapothoz képest. Ez növeli a felületi nedvesedés valószínűségét, ami az algásodásnak kedvez.
Az alga tehát minden olyan részen hajlamos megtelepedni, ahol a felület relatív nedvességtartalma magasabb, például az épületek északi homlokzatán. További hajlamosító tényezők a környezetben lévő fák, bokrok és minden nyíltvízi felület, melyek szintén hozzájárulnak az esztétikai hibát okozó jelenség alapfeltételeinek kialakulásához. Az algásodási jelenségnek fentiek alapján sem gyártási, sem kivitelezési okai nincsenek, hanem kedvezőtlen környezeti hatások következtében utólag alakul ki a felületen.
Milyen kockázati tényezők gyorsíthatják fel a homlokzat algásodását?
– A kedvezőtlen
környezet (klíma, domborzat, vízrajz), ködös völgyek, vízparti területek.
–
Csapadékviszonyok.
– Szélviszonyok:
pozitív eredménye, hogy az intenzív szélhatás a felület száradását
gyorsítja, negatív viszont az, hogy az ún. csapóeső kialakulását segítve akár
eresszel, előtetővel védett homlokzatok is kapnak nedvességet.
– Hőmérsékleti
viszonyok: területi megoszlásban az alacsonyabb éves átlaghőmérséklet kedvez az
algák megjelenésének.
– Tájolás: a jó
benapozottság gyors száradással jár. Egy épület legkedvezőtlenebb tájolású
északi vagy azzal szomszédos homlokzatain kezdődik az algásodási jelenség.
– Más
épületrészekről átterjedő szennyeződés (cseréptető, lábazat, járda).
– Fedettség (pl.
szomszédos épületek takarása).
– Növényzet:
helyi szintű, telken belüli, pl. fal melletti növényzet.
Fontos tudni, hogy az algák csupán megtelepednek épületeinken, illetve azok külső felületein, így esztétikai problémán kívül más szerkezetkárosító hatásuk nincs, és így a fedővakolatot sem roncsolják. Találkozhatunk velük homlokzatokon, tetőkön, falburkolatokon, kerítéseken, szabadtéri játékokon, azok anyagától függetlenül, így a homlokzati hőszigeteléssel ellátott épületek falain is.
Többek között ezen tapasztalatok alapján fejlesztette ki a Weber a weberpas topDRY vékonyvakolatot, mely pórusszerkezetének és hidrofil tulajdonságának köszönhetően hamar beszívja a felületi nedvességet, majd ütemesen kipárologtatja azt, ezzel gyorsítva a felület száradását. A folyamatot AquaBalance® technológiának nevezzük.
A weberpas topDRY vékonyvakolat alkalmazása főleg a megelőzésben bír jelentőséggel, lerövidítve a vakolat felületi nedvesedési időszakait, ezzel drasztikusan csökkentve az algák számára kedvező alapfelületet. A vékonyvakolat ezen felül kiváló páraáteresztő képességgel bír, csökkentve ezzel a belső oldali penész kialakulásának kockázatát is. A láthatóan alga- és szennyeződésmentes weberpas topDRY több mint 300 különböző színben érhető el a Weber kínálatában.
AquaBalance® techonológia
Nedvességfelvétel:
a vakolat esőzéskor egyenletesen felveszi a nedvességet. Ez megnövelt párolgási
felület létrejöttét eredményezi
Nedvességleadás:
amint eláll az eső, a nedvesség a környező levegőbe diffundál. A vakolat újra száraz
lesz, és nem képez táptalajt az algák és a gombák számára
Saint-Gobain
Construction Products Hungary Kft.
Weber divízió
www.hu.weber