Kell-e vakolat a homlokzati hőszigetelő rendszer alá?

2018-10-29 20:54:32 | Módosítva: 2018-10-29 20:55:02

Napjainkban egyre több szó esik a hőszigetelő rendszerek helyes kivitelezéséről, de viszonylag ritkán kerül szóba az alapfelületek kérdése. Talán éppen ezért van az, hogy legyen szó akár új építésről, akár utólagos hőszigetelésről, újra és újra összecsapnak egymással az ellentétes vélemények: szükséges-e a hőszigetelő rendszerek alatt a teljes falazatot levakolni vagy sem?


A kérdés mindenképpen érdemel egy kis figyelmet. Bizonyos esetekben ugyanis a vakolás elmaradása súlyos problémát okozhat a rendszer állékonyságát illetően, másrészt a hőszigetelés teljesítménye és hatásfoka is elmaradhat a tervezett értékektől. A probléma két részre bontható: a falazat síkpontossági, illetve a teljes falszerkezet légtömörségi kérdésére.

A falazat egyenetlenségei, azaz a síkpontosság

A homlokzati hőszigetelő rendszerek olyan réteges szerkezetek, melyekben az egyes rétegek geometriáját egymással párhuzamos síkok adják meg. Emellett további fontos szempont, hogy a rendszerek mechanikai rögzítésére szolgáló dübelek a homlokzat teljes felületén, minden rögzítési ponton ugyanolyan lehorgonyzási hosszal kapcsolódnak az alapfelülethez. Ezek a szempontok megkívánják, hogy a hőszigetelő rendszert a maga függőleges határoló síkjaival párhuzamos és egyenetlenségektől mentes alapfelületre rögzítsük.


A hőszigetelő rendszerekre vonatkozó uniós irányelv, valamint a Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉVSZ) irányelvei éppen ezért mondják ki, hogy a hőszigetelő rendszer olyan alapfelületre hordható fel biztonsággal, melynek a síktól való eltérése nem haladja meg a ?0,5 cm-t. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, akkor az alapfelületet ki kell egyenlíteni, aminek a legegyszerűbb módja a teljes felületű vakolás. Sajnálatos tény, hogy ezzel ma még sokan nincsenek tisztában. Gyakori megoldás, hogy a falak egyenetlenségeit a hőszigetelő rendszer ragasztásának vastagságával próbálják meg eltüntetni. Ez azonban kockázatos is lehet, hiszen extrém esetben a rögzítő dübelek egy része talán nem is ér el a teherhordó falig, veszélyeztetve ezzel a rendszer állékonyságát.

A hőszigetelő rendszerek nem arra valók, hogy a ferde és egyenetlen falakat kozmetikázzák, hiszen kialakításuknál fogva akkor működnek megfelelően, ha minden rétegük párhuzamos a hordozófelülettel.

A határoló szerkezetek légtömörsége

Légáteresztés, páraáteresztés, lélegző falak: szinte naponta halljuk ezeket a kifejezéseket a hőszigeteléssel kapcsolatban. Érdemes egy kicsit rendbe tenni őket, hiszen a köznyelvben sokszor elmosódik a határ az egymástól amúgy lényegesen különböző fogalmak között.

A pára légnemű anyagként viselkedő nedvesség. Mint minden gáz, úgy a pára is?vándorútra indul a nagyobb nyomású hely felől az alacsonyabb nyomású felé. Az épületszerkezetek legnagyobb része a pára számára átjárható, hiszen még a betonon is át tud haladni. A szerkezetek páravándorlással szembeni ellenállásának mértékét nevezzük páraáteresztésnek. Minél nagyobb páraáteresztő képességű egy szerkezet, annál könnyebben átjut rajta a pára, és minél inkább párazáró, annál nehezebben teszi meg a pára ugyanezt.

Hasonló a helyzet a légzárással is, de itt nem a páráról, hanem a levegőről beszélünk. Egy légzáró szerkezeten (például betonfalon) keresztül a levegő nem tud áthatolni, de egy elvetemedett régi faablakot, amin húz be a hideg, nem mondhatunk légzárónak. Hogy számszerűen milyen egy falszerkezet légtömörsége, azt bonyolult számításokkal vagy kísérleti úton lehet meghatározni, erre azonban nem mindig van lehetőség. Bizonyos esetekben egyébként (például a passzívházaknál) valamennyi határoló szerkezet légtömörségét igazolni kell.


A légzárás kérdése sokáig nem merült fel problémaként, hiszen a falszerkezetek általában masszív, nagy tömegűek voltak (például falazóhabarcsba rakott kisméretű tégla, mindkét oldalán vakolva). Napjainkban azonban a falszerkezetek jelentősen megváltoztak: a falazóelemek könnyebbek és sokkal páraáteresztőbbek lettek, ezáltal tömörségük és tömegük drasztikusan csökkent. A falazóhabarcsok helyett ma már gyakran ragasztót használnak, és sokszor a belső vakolatot is felváltják a különféle burkolatok (például pontszerűen rögzített gipszkarton). Ezeknek a falaknak a légzárása (illetve annak mértéke) már súlyos aggályokat vethet fel.

Ha egy szerkezet nem légzáró, akkor ez azt jelenti, hogy nyomáskülönbség hatására a falazaton keresztül a levegő is elkezd áramolni, aminek következtében télen a lassan kiáramló levegő a meleget is magával viszi ? jelentősen csökkentve ezzel a hőszigetelés teljesítményét és hatásfokát.

Látható tehát, hogy a címben feltett kérdésre a falazat síkpontosságának és légtömörségének ismeretében adható meg a helyes válasz. Míg egy hagyományos épület utólagos szigetelésénél általában csak akkor merül fel a felület átvakolása, ha a falazat egyenetlen, addig új építés esetén (főleg korszerű falazóelemek és belső burkolatok használatakor) mindenképpen érdemes a hőszigetelő rendszer fogadószerkezetét légtömörré tenni a felület bevakolásával. A kellően légtömör és megfelelően egyenletes falazatokra azonban továbbra is közvetlenül ragasztható a homlokzati hőszigetelő rendszer.

Kékesy Péter

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Szigetelés és légcsere

Egy Tolna megyében, azon belül is Sárpilis határában épülő sertés nevelde kapcsán szeretnénk bemutatni a Knauf Insulation Heraklith Agro termékét. A projekt több mint 12.500 m2 nagyságrendű, és...


Szigeteléssel csökkentse villanyszámláját is!

Szeretnénk-e később bekapcsolni nyáron a klímát, és lerövidíteni a fűtési szezont? Szeretnénk-e hűtési és fűtési energiát, és ezzel pénzt megtakarítani?