A futómuskátli

muskátliA futómuskátlik – tudományos nevükön Pelargonium peltatum – igen divatos és közkedvelt dísznövények. Az erkélyek ládáiba ültetett valóságos zuhatagszerű virágözön csodálatos látványt nyújt. Formája kifejezetten nyúlánk, így akár lehet a földön elfekvő vagy fákra felfutó is. Mérete 25-30 cm-től másfél méterig terjedhet. Hajtásai és szárai kúszók, ritka kivételtől eltekintve gyengék; emiatt is elfekvő vagy csüngő a növény. Aránylag vékonyak is, rendszerint sérülékenyek, és könynyen törnek.

Virágzásuk folyamatos, különösen, ha meleg, napos helyen vannak, ahol legalább 12 órán át, süti őket a nap. Máskülönben a virágzás csökken, vagy akár teljesen elmarad. Fényszegény helyen rendszerint csúnyán meg is nyúlhatnak. A fagyra érzékenyek, sőt fagypont alatt teljesen elpusztulhatnak. Talajigényük kielégíthető, közepesen kötött, agyagot tartalmazó humusszal és tápanyagban gazdag levegős földkeverékkel. A muskátli föld akkor kedvező igazán, ha legalább az egyharmad része agyag.
A napfény és a meleg mellett viszonylag kevés víz serkenti a virágképzésüket. Az sem baj, ha egy kicsit kiszárad, ugyanis szárukban és húsos levelükben sok vizet tudnak tartalékolni. Tartóedényként praktikus a műanyag vagy faanyagú virágláda, azonban jól érzik magukat cserépben, kőedényben, kaspóban és másféle függő tartóban is. Fontos, hogy a választott tartóedényen legyenek vízkivezető nyílások. Célszerű cserépdarabokat fektetni az edénybe, a cserépdarabokra pedig egy jó nedvszívó, laza szövésű textíliát, így a rongy megakadályozza a földbemosódást a cserepek közé és a vízelvezető nyílások eldugulását.
Ápolásuk a beültetésüket követő óvatos beöntözéssel kezdődjön. Ha ültetésük közben virágjuk, bimbójuk vagy hajtásrészük letört, ezeket maradéktalanul el kell távolítani, nehogy betegségek kiinduló helyévé váljanak. Metszésük fontos: a hosszúvá vált, elkorcsosult, alakját eltorzító részeket vissza kell vágni. Ezt azonban szükség szerint meg is kell ismételni.
Az öntözésük mindaddig nem szükséges, amíg a földjük érezhetően elég nyirkos. Amikor már öntözést igényelnek, akkor viszont bőségesen kapjanak vizet. Nagyon meleg, erősen napos nyári időben pedig szükségszerű lehet a napi kétszeri öntözés: ha lehetséges, mindig kora este, alkonyatkor vagy reggel történjen, a párolgási veszteség miatt. Hűvös borús, esős időben nem szükséges napokig megöntözni, mert a tartós nedvesség gyökérrothadáshoz vezethet.
Tápanyagpótlásuk is szükséges: hetente műtrágyaoldattal vagy folyékony műtrágyával a csomagolóanyagán feltüntetett használati utasítás szerinti töménységgel öntözzük. Ezek közül is ajánlott a nagyobb foszfortartalmú szerek használata, mert azok növeli a virágzási hajlamot. Ezen kívül beszerezhető speciális muskátli trágya is.
Vigyáznunk kell a levéltetvekkel, mert elég gyakoriak, viszont jól felismerhetőek a levelek alján vagy a hajtásokon. Miattuk az új levelek összesodorva nőnek, és világos szívásnyomokat hagynak maguk után. Az ellenük hatékony rovarölő és biológiai szerek egymást követő, többszöri használatával küzdhetők le.
Szaporításuk nyirkos homokba, szaporító tőzegbe, eldugványozással, tavasszal vagy inkább nyáron történhet. Az így kapott fiatal egyedek átteleltetése sokkal biztonságosabb, mint az idősebb egyedeké. Tavasztól pedig ismét gyönyörködhetünk bennük az ablakok, erkélyek és teraszok díszeként.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-851/A_futomuskatli