Szigetelés és szállópor

2019-01-03 14:14:39 | Módosítva: 2019-01-03 14:15:28

Tetőszigeteléssel akár még ebben a fűtési szezonban is 25%-kal csökkenthetjük a fűtésszámlát. Magyarországon 70%-ban a lakossági fűtés a felelős a téli szezon kezdetén megnövekvő szállópor-koncentrációért, mely növeli a szmog kialakulásának lehetőségét is. Ennek oka leginkább az, hogy 10-ből csupán 2 magyar családi ház megfelelően hőszigetelt, a fennmaradó 8 nem, vagy csak részben szigetelt ingatlan többlet energiafogyasztása pedig nagymértékben hozzájárul a rossz minőségű, szállóporral terhelt levegőhöz. Az ingatlanok hőszigetelésével ugyanakkor jelentősen, akár 50%-kal is csökkenthető lenne nem csak a családok fűtési költsége, de a levegő finomszemcse tartalma is.

Szállópor

10 mikron átmérőjű, vagyis az emberi hajszál átmérőjével megegyező méretű szennyező részecskék eltérő forrásokból, de leginkább a fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű felhasználásával kerülnek a levegőbe, és bizonyos földrajzi és időjárási körülmények mellett szmogot, azaz füst-ködöt idézhetnek elő. Mikroszkopikus méretük miatt a szállópor részecskék ingerlik a szem kötőhártyáját, a nyálkahártyát és a légutakon keresztül pedig könnyen bejutnak tüdőnkbe, amelynek következtében, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember hal meg idő előtt a levegőszennyezés következtében.


Magyarországon a szállópor egyik fő előidézője, a belsőégésű motorok mellett az, hogy a családi ház állomány 80%-a, azaz mintegy 2,1 millió lakóépület egyáltalán nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt, miközben a lakosság európai átlagban is magas hányada, közel 37%-a fosszilis energia felhasználásával fűt. Mintegy 800 ezerre tehető azon háztartások száma, amelyek fával, szénnel, alacsony fűtőértékű lignittel, de gyakran hulladékok - köztük műanyag hulladék – elégetésével fűtik energiapazarló ingatlanjaikat.

Épületeink, ezen belül is elsősorban az 1980 előtt épült családi házak szigetelése ugyanakkor nem csak egészségünket, de pénztárcánkat is számottevő mértékben kímélné.

A családi házak teljes körű szigetelésével akár 50%-kal is csökkenthetőek a fűtési költségek. Ha a tél beállta előtt már nincs elég időnk a homlokzati hőszigetelésre, akkor akár csak a tető, födém saját magunk által elvégezhető hőszigetelésével is 25%-os energia és költségmegtakarítást érhetünk el. Ehhez nem kell mást tennünk, mint üveggyapot szigetelőanyagot végigteríteni a padláson. Egy átlagos, nem szigetelt 100 m2-es családi ház fűtésköltsége az 50 000 forintot is meghaladhatja havonta. Országos szinten ezért akár 10 milliárd forintot is megspórolhatnánk csak azzal, ha az összes családi ház tetejét megfelelően szigetelnénk, ami a szállópor koncentrációt is hasonló nagyságrendben csökkenthetné.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Ajtók utólagos hangszigetelése

Erre akkor van szükség, ha csukott ajtó mellett a folyosóról, vagy a másik szobából túlságosan kellemetlen és zavaró zajok, hangok hallatszanak át a szomszédos helyiségbe. Ez többnyire az olcsó,...


Újra élhető tetőtér

A régebben – 20-30 évvel ezelőtt – készült beépített tetőterek kapcsán sokszor rögtön azok aproblémák jutnak eszünkbe, hogy„nyáron elviselhetetlenül meleg van”, télen pedig „hiába fűtünk, hideg...