Szárítógépek a gyakorlatban

Ez alatt a néhány nap alatt, jelentősen emelkedik a lakás páratartalma, ami, ha nincs jó szellőzésünk penészesedést okoz, az pedig nem egészséges. A száradó ruhák miatt a lakásban több a por is, aminek a kitakarítása újabb háztartási munkát jelent. A szárítógépben száradó ruhák legtöbbjét vasalnunk sem kell, így az is megtakarítható mind a villanyszámlában, mind a saját energiánkban.

Mindezeken túl, szárítógép használatával kedvenc ruhánk is néhány óra alatt újra viselhető. Ez kisgyerekes családokban azt is jelenti, hogy sokkal kevesebb ruhát kell vásárolni, így a naponta többször átöltöztetendő csecsemő vagy kisgyerek szekrényében nem halmozódik fel a sok ruha, amit amúgy hetek alatt kinő anélkül, hogy 5-10 alkalomnál többször sor került volna rá. Azon sem kell többé aggódni, ha a tornazsákra csak vasárnap délután jut időnk, mert estére kimosva, megszáradva össze tudjuk készíteni a hétfő reggeli sulira. Annak sem vagyunk kitéve, hogy a hétvégi sütés-főzés szagát átveszi a száradó ruha. A szárítógépben száradó ruhákban nincsenek mosószer maradványok, ami fontos az allergiásoknak. Az sem probléma, ha véletlenül papír zsebkendő marad valamelyik zsebben, mert a szárítógép azt is eltünteti.

Magasabb lesz-e a villanyszámla?

A szárítógépek elleni egyik érv, hogy sokat fogyasztanak, szemben a kiteregetéssel, ami ingyen van. Ez igaz is lehet, de ha figyelembe vesszük, hogy használatával mi az, amit viszont nem kell használnunk pl. vasaló, akkor belátható, hogy a villanyszámla végül nem biztos, hogy sokkal magasabb lesz. A pluszköltséggel állítsuk szembe a kevesebb ruhavásárláson, és a kevesebb vasaláson, illetve takarításon megtakarítható összeget is.

Mi magunk is tehetünk azért, hogy ne fogyasszon túl sokat a készülék. Az első, hogy tudatos vásárlóként legalább A, de inkább A+ energiaosztályút vásároljunk, de ha a pénztárcánk „engedi”, még jobb az A+++. A készülékválasztásnál még az is fontos, hogy családunk méretének megfelelő töltetsúlyú gépet vegyünk, hogy se túl kicsi, se túl nagy ne legyen, mert egyik esetben sem fogjuk tudni takarékosan használni. Ha megvásároltuk a megfelelő készüléket, igyekezzünk gondosan használni, mindig a használati utasításnak megfelelő töltetsúllyal, csak egyedi esetben indítsuk el kevesebb ruhával, mint amit képes a készülék egyszerre megszárítani.

A jó mosógép is „segít” energiatakarékosan használni a szárítógépet, pl. az azonos töltetsúlyú mosógépből, azonnal át lehet pakolni a szárítógépbe a ruhákat, nem kell félretenni vagy kihagyni ruhát; minél magasabb fordulatszámon legyen képes centrifugázni a mosógép, mert akkor annál kevesebb vizet kell a szárítógépnek kiszárítania.

Energiatudatos lehet még a szárítógép használata, ha a kényesebb ruhadarabokat nem szárítógépben szárítjuk, mert az alacsonyabb hőmérséklethez, sokkal hosszabb programidő tartozik. A modernebb szárítógépekben van automatikus nedvességérzékelő, így csak addig megy a gép, amíg feltétlenül szükséges, evvel is takaríthatunk meg energiát. És végül nagyon fontos, hogy a készülék szűrőit mindig tartsuk tisztán, rendszeresen távolítsuk el a szöszöket belőlük.

Szárítógép kiválasztása

Helye és mérete: elsőnek el kell döntenünk, hogy hová fogjuk tenni. Általánosságban egy mosógépnyi hellyel kell kalkulálni, bár vannak szárítógépek kisebb és nagyobb méretben is. Ha elöltöltős a mosógépünk és felette nincs semmi, akkor tehetjük a mosógép tetejére is. Ehhez kapható összeépítő keret, ami ezt biztonságosabbá teszi. Ha ezt a megoldást választjuk, vegyük figyelembe, hogy egy mosógép magassága 85 cm, a szárítógépé szintén 85 cm, így a kezelőgombok és a kijelző kb. 165-170 cm magason lesznek, ami egy 150-160 cm magasságú háziasszonynak a szemmagassága felett van. Nem teszi ez lehetetlenné a használatot, de gondoljunk rá. A készülékek bárhol elhelyezhetők, nem szükséges a lég- vagy vízkivezetés, csak egy konnektorra kell, így akár a konyhában is tehetjük A pult alá építhető változatoknak leszerelhető a teteje, de a magasabb pultok alá bármelyik szabadon álló szárítógép betolható.

Típus: kondenzációs, illetve a hőszivattyús szárítógépek közül választhatunk, működési elvükben néhány ponton eltérnek egymástól (lásd keretes írás). A kondenzációs készülékek olcsóbbak, kicsit csendesebbek, de többet fogyasztanak. Ebből következőleg a hőszivattyús gépek a drágábbak, de mivel alacsonyabb hőmérsékleten működnek, kevesebbet fogyasztanak, ami a villanyszámlán túl a kényesebb ruhadarabokat is kíméli.

Töltetsúly és zajterhelés: a készülék adatlapján kg-ban van megadva, ugyanúgy, mint a mosógépeknél, ami azt jelenti, hogy maximum ennyi ruhát szabad benne egyszerre szárítani. Ezt érdemes betartani, mert a gyártók az optimális értéket adják meg, mind energiafelhasználás szempontjából, mind a kíméletes ruhaszárítás miatt. 7-10 kg-os szárítógépek vannak forgalomban. Szintén a készülék adatlapján találjuk meg, decibel-ben (dB) megadva a zajszintet, minél kisebb ez az érték, annál csendesebb a készülék.

Programok, hasznos funkciók: a szárítógépeknél – hasonlóan a mosógépekhez – különböző programokat lehet és kell beállítani az adott textíliákhoz, azért hogy a ruhák pl. a túl magas hőmérséklet miatt ne menjenek össze. De az ágyneműkhöz, törölközőkhöz, konyharuhákhoz magasabb hőmérsékletre van szükség, ami nemcsak szárít, hanem az összes baktériumot is megsemmisíti. Minden esetben a töltetsúlyhoz, illetve a ruhacímke utasításainak megfelelően kell beállítani a készüléket.

A digitális kijelző segítségünkre lehet a különböző értékek pontos megjelenítéséhez pl. hőmérséklet, hátralévő idő stb. Bár az sem ritka, hogy a vásárlók a legegyszerűbb kezelhetőséget keresik, mert nincs szükségük bonyolult beállításokra.

Sok készüléken van késleltetés funkció, amikor a gép nem indul el azonnal, csak amikorra beállítottuk. Ez jól jöhet, amikor nem tud egyszerre működni több nagyteljesítményt igénylő készülék (főzőlap, sütő, vasaló, hajszárító stb.), mert nem bírja el a lakás elektromos hálózata. Ilyenkor bepakolás után beállítjuk azt az időt, amikor majd már pl. készen lesz az ebéd, nem megy a sütő és a főzőlap, hogy csak ekkor induljon el a szárítógép.

Működési elv: kondenzációs, hőszivattyús szárítógépek

A szárítógépekben hő hatására a víz párává alakul, a készülék ezt a nedves levegőt keringteti. A kondenzációs szárítógépben a felmelegített levegő találkozik a külső hidegebb levegővel, ezért a pára lecsapódik. Az így keletkező kicsapódott víz egy tartályban gyűlik, a páramentes meleg levegő pedig újra a dobba kerül. A folyamat addig ismétlődik, amíg a ruhaneműk, és így a keringő levegő már nem tartalmaz vizet, azaz megszáradtak a ruhák. Az összegyűlt vizet a tartályból ki kell önteni, de vannak olyan készülékek is, melyeket a lefolyóba be lehet kötni.

A hőszivattyús szárítógépek hasonlóan működnek, de zárt rendszerben. A hűtéshez (kicsapatáshoz) nem a külső levegőt használják, hanem van bennük egy hűtőközeg. A kicsapatáskor felszabaduló hőt a készülék visszaforgatja, az energia újrahasznosul, így a levegő újabb felmelegítéséhez kevesebb energiára (áramra) van szükség. A hőszivattyús szárítógépek alacsonyabb, 50-55 °C-os levegővel működnek, de általában hosszabb szárítási idővel. Mindebből látszik, hogy a hőszivattyús szárítógépek energiahatékonyabbak, kevesebbet fogyasztanak. A kondenzációs készülékek B, C, D energiaosztályúak, míg a hőszivattyús készülék A-tól, akár A+++ is lehet.

Ezeket a korszerű szárítógépeket már nem kell kivezetni a szabadba, bárhol elhelyezhetők, ahol rendelkezésre áll az elektromos áram. Mindkét típus víztartályban gyűjti a kicsapatott vizet, melyet minden használat után ki kell üríteni, de lefolyóba köthető változatok is kaphatók. Karbantartásukban sincs különbség, a szárítógépekben lévő szűrőket rendszeresen tisztítani kell, mert összegyűjtik a ruhákból a bolyhokat, szöszöket.

Mosó-szárítógépek

Helyhiány miatt szükség lehet egybeépített változatra, ami nem foglal több helyet, mint egy mosógép. Sem teljesítményben, sem a mosás vagy a szárítás minőségében nem maradnak el a különálló készülékek mögött. Igaz nem olcsók, de a két különálló gép árát együtt számolva már szintén nincs különbség. Olyan háztartásokban is jó megoldás, ahol valamiért csak keveset használják a szárítófunkciót, mert pl. van kert, és csak télen kell a szárítófunkció, illetve nyaralóba/üdülőbe is jól jöhet, ha gyorsan szükség van tiszta, száraz ruhára.

Az egybeépített készülékek nem tudnak olyan energia-hatékonyak lenni mint a különállóak, általában csak B vagy A energia besorolásúak. Továbbá 2-3 kg ruhával kevesebbet tudnak csak szárítani, mint mosni, így a mosás lejárta után ki kell teregetnünk a szárításból szükségszerűen kimaradó ruhamennyiséget. Másik megoldás, hogy nem használjuk ki a teljes mosási töltetet, illetve 2-szer indítjuk el a szárítófunkciót. Mindkét megoldás energiapazarló. Ha lehetőségünk van rá, mindenképpen külön szárítógépet vegyünk. A mosó-szárító gépek általában kondenzációs elven működnek, de létezik már hőszivattyús is.

Mit nem szabad betenni a szárítógépbe

 Ahhoz, hogy ruhaneműink sokáig szépek maradjanak, nem csak viseléskor kell vigyáznunk rájuk, hanem a mosás és szárítás is kíméletes kell, hogy legyen. A szárítógép minden előnye ellenére igénybe veszi a ruhákat, de ha néhány szabályt mindig betartunk, csak az előnyeit fogjuk élvezni.

Már többször eset szó róla, hogy a lycra-t, a mosáshoz használt öblítő kioldja az anyagból, ezért nem szabad öblítőt használni ezeknek a ruhadaraboknak a mosásakor. Nagyon sok ruhanemű tartalmaz 5-10% lycra-t, pl. a rugalmas farmerok, melltartók, drága lovaglóruhák, fürdőruhák, leggings-ek, rugalmas pólók stb. Mindig meg kell nézni a ruhanemű anyagösszetételét, és azt figyelembe venni. A lycra szó helyett sokszor elastan vagy dorlastan-t használnak a gyártók ruhacímkéken.

A lycra-t tartalmazó ruhadarabokat szárítógépben ne szárítsuk, mert a rugalmas szál törékeny, illetve törött lesz a magas hőmérséklet miatt. Az egész ruha elveszti formáját és rugalmasságát is. Legjobb ezeket ecettel öblíteni a mosógépben, majd a szabad levegőn megszárítani. Az öblítő tartályába, az öblítő helyett töltsünk fele annyi ecetet. Ez jót tesz a mosógépnek is a vízkővel szemben, de ruháink is sokáig szép színűek és rugalmasak maradnak. Ne aggódjunk, nem lesznek a ruhák ecet szagúak.

A melltartókat és merevítős fürdőruhákat mindig mosózsákban mossuk, mert a kibújó merevítő karika kifér a dob apró lyukain, és nehéz kiszedni a készülékből, továbbá károsíthatja is a dobot. A szivaccsal bélelt melltartókat ne tegyük se mosógépbe, se szárítógépbe, mert megtörik a szivacs az ide-oda forgó mozgástól, és nagyon csúnya, használhatatlan lesz.

A harisnyanadrágokat se tegyük a szárítógépbe, a magas hőmérséklet miatt. A magas hőmérséklet csökkenti a ruhaneműkben lévő gumik rugalmasságát is, pl. bugyik, alsónadrágok, gumisderekú melegítők, sport cipők stb. Semmi nem való a magas hőmérsékleten működő szárítógépbe, amiben vagy amin gumi van (pl. a fürdőszobai szőnyeg sem), mert a gumi széttöredezik, túlmelegszik. A kényes selyem és gyapjú anyagokat is károsíthatja. Mindig nézzük meg a ruhacímkét mosás és szárítás előtt, és tartsuk be utasításait.